Egy új kutatás szerint komolyan befolyásolja a szíved egészségét, hogy mennyire hangos környéken laksz. Kimutatták, hogy az 50 év alattiak hajlamosabbak a szívinfarktusra, ha zajos környezetben élnek, míg egy másik tanulmány szerint a szívinfarktus túlélőinek prognózisa rosszabb, ha a szomszédságuk zajos.
A zajos környék növeli a szívroham kockázatát
Építkezés, autók dudálása, tömegközlekedés zaja: mindezek krónikus stresszforrást jelentenek a városlakók számára, és a stressz pedig ismerten növeli a szívbetegségek kockázatát. A zajos környék szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásának meghatározására a németországi orvosok 430, 50 éves vagy annál fiatalabb ember környékének zajszintjét mérték fel, akiket szívinfarktus miatt szállítottak kórházba. Arra jutottak, hogy az alacsony kockázati tényezőkkel rendelkező emberek – például cukorbetegség vagy dohányzás – nagyobb valószínűséggel kerültek szívroham miatt kórházba, ha zajos környéken éltek. Vagyis a városi zaj jelentősen növelheti a korai szívinfarktus kockázatát az alacsony hagyományos rizikófaktorokkal rendelkező fiataloknál.
Egy másik tanulmány, amelyet szintén nemrég publikáltak, a szívrohamot túlélő emberek eredményeire összpontosított. 864 olyan francia adatait követték egy éven át, akik legalább 28 nappal túléltek egy szívrohamot. Figyelték a szívhalált, a szívelégtelenség miatti újbóli kórházi kezelést, a sürgősségi beavatkozások szükségességét, mint például az angioplasztikát vagy a stenteket, a stroke-ot vagy az anginát (mellkasi fájdalmakat). Megmérték a zaj decibelszintjét is minden páciens otthoni címén (az átlagos szint 56 decibel volt egy 24 órás periódus alatt).
Összességében a szívinfarktus túlélőinek esélye valamilyen szív- és érrendszeri problémára 25 százalékkal megugrott az éjszakai zajszint minden 10 decibeles növekedése után. Ez az érték akkor is megmaradt, amikor figyelembe vették a környezeti hatásokat, mint a levegőszennyezés vagy a szegénység.
Mikor túl hangos a zaj?
A zajszennyezésnek vagy más néven „környezeti zajnak” nevezünk minden olyan nem kívánt vagy zavaró hangot, amely hatással van az emberek és más szervezetek egészségére és jóllétére. A tudósok a hangerőt decibelben mérik, például a levelek susogása 20-30 decibel erősségű. A 85 decibelt elérő vagy a fölötti hangok potenciálisan károsak lehetnek az ember fülére, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 65 decibel felettit határozza meg a zajszennyezésként. A 120 decibeles zaj pedig már képes fájdalmat okozni. Néhány mindennapi zaj, aminek ki vagyunk téve, meghaladja az ajánlott szintet, ilyenek a fűnyírók (90 decibel) és a metrószerelvények (90–115 decibel). A nyugodt alváshoz 30 decibel alatti éjszakai környezeti zajszint kell.
Ha sokáig ki vagyunk téve ezeknek a zajoknak, megszokjuk őket, viszont jobban észrevesszük azokat a hangokat, amelyek megzavarják mindennapi tevékenységeinket, mint az alvás vagy a beszélgetések. Például ha a vasút mellett sétálsz, és elhalad egy vonat, szinte észre sem veszed, de ha felébreszt az álmodból, azt sokkal inkább érzékeled.
A WHO szerint a környezeti zaj az egészséget veszélyeztető legfontosabb környezeti kockázatok közé tartozik, és a becslések szerint évente 1 millió egészséges életévet veszítünk el a környezeti zajhatások miatt, beleértve a bosszankodás okozta stresszt, az alvászavarokat és az ischaemiás szívbetegséget.
A zajszennyezés egyéb egészségügyi kockázatai
A zajszennyezésnek egyéb fizikai hatásai is vannak, ilyen a szapora pulzus, a magas vérnyomás, a fejfájás, rendkívül hangos, állandó zaj esetén gyomor- és vastagbélgyulladás. A mentális egészségünkre is hatással van, a zaj stresszrohamokat, fáradtságot, depressziót, szorongást és hisztériát okozhat emberekben és állatokban egyaránt. A memóriára és koncentrációra is negatívan hat, ami idővel alacsony teljesítményhez vezethet, és megnehezíti a tanulást.
A fülünknek több mint 16 óra pihenésre van szüksége ahhoz, ha több mint két órát van kitéve 100 decibelnek.
Azt, hogy mennyi zajt lehet csapni, a törvény is szabályozza, súlyos bírságot kockáztatsz, ha csendháborítást követsz el. Összeszedtük hogy mire kell figyelned
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
