A most felfedezett technika nemcsak gyengíti vagy kisöpöri a negatív emlékeket, hanem át is írja és újraaktiválja a rossz emlékű múltat. A módszer a pszichiátriai és a pszichológiai kezeléseket is hatékonyabbá teszi, hiszen a traumás visszaemlékezések eltörlése segíthet számos mentális probléma kezelésében is.
Így zajlott a kutatás: az értelmetlen szavak segítettek
A rossz emlékeket törlő módszer kikísérletezését egy nemzetközi kutatócsoport végezte el, melynek tagjai arra kérték a résztvevőket, hogy értelmetlen szavakat társítsanak negatív képekkel, például egy sérüléssel vagy egy veszélyes állattal való találkozással. Másnap ezeknek a szavaknak a felét már pozitív képekkel, például derűs, megnyugtató tájakkal vagy mosolygó gyerekekkel kellett társítaniuk. Majd a résztvevők ezután is kaptak egy napot, hogy az alvásuk során rögzüljenek az asszociációk, melyeket alvás közben hangjelzéssel is megerősítettek úgy, hogy az alanyoknak a nem gyors szemmozgás alvási fázisban lejátszották az értelmetlen szavakat felvételről.
A kísérlet során kiemelt jelentősége volt az alvásnak, melynek segítségével az agy képes megmenteni az emlékeket, és korábban már több is tanulmány foglalkozott azzal, hogyan lehetne szabályozni ezt a folyamatot a jó emlékek megerősítése vagy a rossz emlékek eltüntetése érdekében.
Az orvosok azt remélték, hogy ezzel az összetett asszociációs eljárással át tudják majd programozni a rossz emlékeket.
Ezzel törölhetjük a rossz emléket az agyunkból
A kísérlet során kiderült, hogy ez a technika valóban képes arra, hogy gyengítse azt az ellenszenvet vagy kellemetlen érzést, ami valaki vagy valami iránt állandósult bennünk. Sőt a módszer növelte a pozitív emlékek akaratlan visszatérését is. A kutatók a kísérlet közben műszerekkel mérték a kísérletben résztvevők agyi aktivitását. A gépek pedig azt mutatták, hogy az agyban az érzelmi memória feldolgozásával összefüggő théta-sáv nagyobb aktivitást mutatott a hangmemória jelzéseire akkor, amikor pozitív képekkel társították a lejátszott szavakat.
Napokkal később már a kutatásban résztvevő önkéntesek kevésbé tudták felidézni azokat a negatív emlékeket, amelyeket pozitív asszociációkkal társítottak.
Ez a kísérlet bebizonyította, hogy a rossz emlékek törlése non-invazív, vagyis olyan orvosi eljárással is módosítható az agyban, melynek végrehajtásához nincs szükség az emberi testen át történő behatolásra. Ez az eljárás egy új lehetőséget kínál a traumával kapcsolatos emlékezés pszichológiai kezeléséhez.
Bár a kutatás még korai szakaszban van, ennek ellenére az eredmények ígéretesek. A szakemberek azonban fontosnak tartják, hogy a későbbiekben ne csak laboratóriumi körülmények között zajló vizsgálatokkal, hanem a valóságban megtörtént negatív emlékekkel is szülessenek eredmények, mert azok pontosabban is tükröznék a való világhoz kapcsolódó gondolkodás és a pozitív vagy negatív emlékek képződését.
Vajon a halálunk előtt tényleg lepereg előttünk az „életünk filmje”? Kutatók úgy vélik, megtalálhatták a választ.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Például a csapat azt állítja, hogy ha averzív képeket látunk egy laboratóriumi kísérletben, az nem lenne olyan nagy hatással az emlékezet kialakulására, mint egy traumatikus esemény átélése. Az igazit talán nehezebb felülírni.
