placebo betegség

Ez a pszichiátriában a placebo hatásairól eddig készült legátfogóbb tanulmány azt igazolja, hogy mind orvosilag, mind pedig etikailag indokolt lehet, hogy a betegek a jövőben placebóval végzett klinikai vizsgálatokban vegyenek részt.

A placebók enyhíthetnek bizonyos mentális betegségeket

Egy friss kutatás bebizonyította, hogy több mentális zavar tünetei jelentősen javulhatnak placebokezelés hatására. A vizsgálatban csaknem 10 000 betegségben érintett, 30-40 év közötti személy vett részt, akiket véletlenszerűen választottak ki.

A kutatás során használt placebo tabletták megjelenésükben és ízükben megegyeztek a betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekkel, de hiányzott belőlük az aktív tablettákban lévő hatóanyag. A placebók csupán segédanyagokat tartalmaztak a gyógyszerek inaktív összetevőiként.

Mindez meggyőzte az orvosokat arról, hogy a kockázatok figyelembevétele mellett, a jövőben indokolt lehet, hogy a betegek placebóval végzett klinikai vizsgálatokban vegyenek részt.

Továbbá a tanulmány azt sugallja, hogy a legtöbb rendellenesség esetében a placebo akkor is alkalmazható lehet, ha a vényköteles gyógyszerekkel való kezelés miatt a betegeknek vegyes érzéseik vannak.

Ám az olyan rendellenességek esetében, amelyeknél nem tapasztaltak minden esetben javulást a placebóval – ilyen volt például a kényszerbetegség vagy a skizofrénia –, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Ennek az az oka, hogy az olyan rendellenességek tünetei, amelyek például a depresszióból eredő szomorúságból adódnak, jobban reagálnak a figyelemre és a megnyugtatásra, mint a skizofrénia hallucinációs tünetei.

Placebohatás: javulás gyógyszerek nélkül

A szakértők szerint több tényezőnek köszönhető, hogy a mentális egészségügyi tünetek javultak a placebokezeléssel. Elsősorban ilyen a szoros értelemben vett placebohatás, azaz a remény és a hatékony kezelésbe vetett hit. Másodszor fontos szerepe volt a páciens állapotáról érdeklődő mentális egészségügyi szakemberek jelenlétének. 

A szakértők szerint az eredmények a betegségekre jellemzők természetes lefolyását is tükrözhetik. Jól ismert, hogy a mentális zavarok epizodikusak, és a tünetek sokszor nem állandóak, hanem időnként jelentkeznek, és a betegek állapota részben vagy akár teljesen is megjavulhat bármilyen kezelés, placebo vagy beavatkozás nélkül. Ennek az úgynevezett spontán remissziónak a valószínűsége különösen igaz a depresszióra és a szorongásra, így nem véletlen tehát, hogy a kutatás során a placebokezelés ezekben az esetekben hozta meg a legtöbb javulást.

Az orvosok úgy vélik, hogy miután a fentebb említett hatásokat egymástól nem lehet elkülöníteni, a valódi placebohatás mérésére akkor lenne lehetőség, ha a vizsgálatban olyan csoport is részt venne, amely sem gyógyszert, sem placebót nem kap. 

A genetika is fontos a betegség kialakulásában

A mentális rendellenességek kialakulásában fontos tényező a genetika is, ami az eddigi vizsgálatok szerint „csupán” 30-40 százalékban felelős a depresszió vagy a szorongás kialakulásáért. Éppen ezért az életesemények nagyon jelentős hatással vannak arra, hogy súlyos depresszió vagy generalizált szorongás alakul-e ki valakinél. 

A tanulmány kitért arra is, hogy ha egy mentális betegségben szenvedő ember olyan terápiás környezetben él, ahol törődnek vele, megfelelő felvilágosítást kap az állapotáról, a gyógyszeres kezelés még nagyobb hatékonysággal alkalmazható.

Bár a férfiak nem menstruálnak, egy bizonyos életkor fölött a hangulatingadozás őket sem kíméli. Ha szeretnéd tudni, melyek ennek az állapotnak a jellemzői, olvasd el az erről szóló cikkünket is.