légúti fertőzés

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai alapján az előző, vagyis a 2024-es év 6. hetében a SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja országosan ugyan csökkent, Tatabányán mégis emelkedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyék kiemelten érintettek az akut légúti fertőzésekben, influenzaszerű panaszokkal pedig legtöbben Szabolcs-Szatmár-Beregben és Győr-Moson-Sopron vármegyében küszködnek.

SARS-CoV-2 örökítőanyag 

Az év 6. hetében SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja 14 mintavételi ponton stagnált, Eger, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Székesfehérvár és egyes Budapest környéki térségekben mérsékelt csökkenést mutatott. A változatlan állapotot jelölő területek közül emelkedett szinten történő stagnálást mindössze a főváros központi szennyvíztelepén, Debrecenben és Szombathelyen lehetett észlelni.

Akut légúti fertőzés és influenzaszerű tünetek

Ezzel szemben az év 3. hete óta fokozatos emelkedés figyelhető meg akut légúti fertőzés tüneteivel vagy influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz forduló betegek számában szinte mindenhol az országban. A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád és Baranya vármegyében kellett, hogy ellátásért folyamodjanak.

Érintett korcsoportok

Életkori eloszlásukat tekintve tehát, a múlt héten, február 5. és 11. között akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordult betegek több mint fele 14 év alatti volt. Az influenzaszerű tünetekben érintettek között ez a réteg ugyancsak magas, 40%-ot képviselt. Az akut légúti megbetegedések aránya a fiatal felnőttek és a középkorúak között 20-20% körül mozgott, az influenzaszerű megbetegedések viszont a 14–35 éves korcsoportot már majdnem 30%-ban sújtották. A 60 év felettiek közül mindkét tünetegyüttes esetében csak a betegek kevesebb mint 10%-a került ki az év 6. hetében.

A kórházi ápolásra szoruló RSV-pozitív betegek több mint 82%-a 2 éves vagy annál fiatalabb volt, míg a COVID–19-betegek közel 77%-a 60 éves vagy a feletti fertőzött.