A naspolya ma egy ritkaságnak számító téli gyümölcs, mely egyébként a nagyon is hétköznapi alma és körte közeli rokona.
Keveset tudunk erről a téli gyümölcsről
A Kaszpi-tenger partjánál honos gyümölcsöt ma is tömegével fogyasztják őshazájában, Irán, Örményország és Törökország területén, ahonnan még az ókori rómaiak hozták el felénk. Azóta a Balkántól a Brit-szigetekig, Franciaországon át Dél- és Kelet- Európáig is elterjedt, de megőrizve presztízsét, nem vált tömegcikké. Az önkénytelen naspolyamarketing hathatós tevékenységének hála, a gyümölcs a kaviár és a szarvasgomba előkelő társaságában tetszelegve fejedelmi kiváltság volt.
Hiába jelent meg a 9. században a naspolya még Nagy Károly rendeletében is mint ültetésre javallott gyümölcs, a nagy ismertségből mára aligha maradt ránk valami: kifejezetten ritka, szinte már el is feledett gyümölcs lett belőle. Pedig kár volna kiírnunk étrendünkből, ugyanis
a téli, megfázásokkal teli időszakon gyötrelmek nélkül segíthet át, ha kellő mennyiségben fogyasztjuk.
Ásványi anyagokban gazdag
A naspolyát akár szupergyümölcsnek is nevezhetnénk. Ha a szuperélelmiszer cím elnyeréséhez vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban és antoxidánsban is gazdagnak kell lennie egy élelmiszernek, akkor a naspolya kaphat is a neve mellé egy nagy pipát. Ez a rózsafélék családjába tartozó, de külsőre mégis inkább valahol a szelid gesztenye és a füge közöttinek mutatkozó gyümölcs ugyanis tele van mindezekkel a csodatevőkkel. Ásványi anyagait tekintve kiemelkedik készletéből a magas magnézium-, vas-, réz-, mangán-, cink-, kálium- és kalciumtartalma, melyek például a vérszegénységben szenvedők különösen ajánlott eledelévé teszik.
A naspolya vitaminforrásnak is tökéletes
Az már önmagában elég dicséret, hogy az almánál is nagyobb a C-vitamin tartalma, de ezzel nem értünk a naspolya vitaminos érdemeinek a végére. A B1-vitamin mellett az A-vitamin előanyaga, a karotin is jelentős mértékben van jelen a naspolyában, mely antioxidáns hatású és a szervezet védekező rendszerét is erősíti.
Így hat még a testre
Nem merül ki az immunrendszer általános támogatásában és a szabad gyökök lekötésében a naspolya jótékony hatása. Magas pektintartalma által a belek működését és magát az emésztést is nagyban segíti, rostjai pedig a szénhidrát felszívódásának késleltetésvel kedveznek az egészségnek.
Mindezek figyelembevételével a naspolya hasznos nass a hasmenéssel és székrekedéssel küzdőknek egyaránt.
A népi gyógyásatban főzetét gyulladáscsökkentőként alkalmazták, de a növény egyéb részeinek is hasznát vették: fás szárából, keménységének hála, még sétapálcát is készítettek a források szerint. De ennél még mindig több módon támaszkodhatunk a naspolya erényeire: bőrfeszesítő és hidratáló hatását, úgy tartják, minden bőrtípuson látható eredményességgel fejti ki.
Így érdemes fogyasztani a gyümölcsöt
Talán ez lehet a gyenge láncszem a naspolya elévülhetetlen érdemeinek sorában: nem könnyű megtalálni az optimális pillanatot a „szüretre” és a fogyasztásra, ahogy
az ideális ízt elért gyümölcs állagával sem tud mindenki megbarátkozni.
Amikor még ress a gyümölcs, húsa világos és éretlen, fogyasztása nem kínál nagy élményt, de amikor a mogyorószínű, világos belső sötétebb, barnásra érik és puhává szottyad, az ízhatás eléri csúcspontját. Ekkor viszont már olyan puha a gyümölcs, hogy nem mindenkinek marad fogyasztásához gusztusa. Akinek igen, az is legjobban akkor jár, ha léket fúr a héjon és azon át szippantja ki a már-már folyékonnyá vált belsőt.
Éppen emiatt, a naspolyát leginkább még a korai érettség fázisában szedik le, és hűvös helyen várják meg gyakori forgatás és szelektálás mellett, míg utóérik a gyümölcs. De még így is, felhasználást tekintve gyakoribb, hogy kompótot, lekvárt, vagy akár a birsalmához hasonlóan „sajtot” készítenek belőle, mintsem hogy nyersen habzsolnák.
Ha az is érdekel, melyik napszakban érdemes gyümölcsöt enni, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
