Az internetet már nem tudjuk kikerülni a mindennapokban, szinte mindenre ott keressük és kapjuk meg a választ, legyen szó receptekről, filmekről, a legújabb trendekről vagy éppen betegségek diagnózisáról. Egyre többen halogatják, hogy szakemberrel vizsgáltassák ki magukat, és inkább a Google vagy a mesterséges intelligencia segítségével próbálnak információhoz jutni, ha tüneteket tapasztalnak.
Egy nemrég megjelent kutatás szerint már minden negyedik ember alkalmaz öndiagnózist a közösségi média segítségével. Az idősebb korosztály a Google és a Facebook információit tartja megbízhatónak, a fiatalabbak a TikTokról tudják meg a szükséges információkat.
Megrémíti a pácienseket az Google-től kapott diagnózis
Karcsú Noémi üzemorvos segítségét kértük, hogy kiderítsük, megbízhatóbbá vált-e az utóbbi időben a „Google-doki”, hiszen már lassan több páciense van, mint a képzett orvosoknak. A statisztikák szerint az internetes öndiagnózist végzők mindössze 43 százaléka fordul orvoshoz, miután kapott valamilyen diagnózist, és 82 százalékuknál eddig mindig helyesnek bizonyultak a Google kórmegállapításai.
A szakember elmondta, hozzá is érkeznek minden héten betegek, akik mosolyogva vallják be, ők bizony utánanéztek az interneten a bajuknak, és nagy többségben megnyugtatásért látogatnak el hozzá, mert annyira megijesztette őket az ott olvasott diagnózis. Kiemelte,
a Covid óta nőtt meg jelentősen az öndiagnózisok száma. Mivel abban az időszakban nem is voltak annyira elérhetőek az orvosok, illetve az emberek sem mertek rendelőkbe járni akkoriban.
Mára már például a Z generáció tagjai 30 százalékban a közösségi médián keresztül diagnosztizálják magukat, és legnagyobb részben szorongás vagy depresszió az eredmény, amit kapnak.
A Google feketén-fehéren gondolkozik, az öndiagnózis ezért lehet helytelen
Az üzemorvos elmondta, nem tartja helyesnek, hogy valaki az interneten kérjen diagnózist, és egyenesen falnak megy attól, hogy a mesterséges intelligencia laikus kezekbe kerülhet ebben a témában. Kijelentette,
az orvoslásban semmi sem fekete vagy fehér, itt minden "szürke".
A mesterséges intelligencia diagnózisai ugyanis nagyon végletesek tudnak lenni a szakember meglátása szerint. Úgy véli, egy orvosnak remek mankóként szolgál, alternatívákat kínál fel, és gondolkodásra serkenti a szakembert, viszont a laikust nagyon meg tudja rémiszteni, mert nem feltétlenül érti, amit olvas.
Az emberi test csodálatos, és csodákra képes. Pillanatok alatt változik egy-egy reakciója. Más tünetet okoz egyfajta betegség az egyik embernél, és mást a másiknál
– fogalmazott. Leszögezte, az orvostudományban nagyon óvatosan kell bánni a klisékkel, amiket általában ezek a gépi programok is alkalmaznak. Meglátása szerint nagyon nem mindegy, hogy egy orvos mit hogyan mondd el a páciensének, mindig személyre szabottan kell közölni a tényeket és az információkat, erre pedig nem képes sem a Google, sem az AI.
A psziché nagyon sokat tud ártani és segíteni is
– emelte ki a szakember.
Mindezt azért nagyon lényeges tudni, mert manapság már egyre kevesebben kérik ki az orvosok véleményét, az idősebb generáció még nagyjából tudatos ezzel kapcsolatban, de a fiatalabbak egyre kevésbé. A boomereknek (1945 és 1964 között születettek) még a 68 százaléka eljár orvoshoz, de a Z generációsoknak már csak az 50 százaléka, ráadásul utóbbiak sokkal hamarabb nyúlnak gyógyszerekhez az öndiagnózis után, ami szintén ronthat a helyzeten.
Az öndiagnózis és az orvos véleménye adja ki az arany középutat
A szakember úgy véli, azzal nincs probléma, ha valaki ellenőrzésképpen keres rá a tüneteire a neten, csak arra biztat, hogy ezt követően mindenképpen menjünk el orvoshoz, beszéljük át az olvasottakat a képzett szakemberrel.
Fogadja el, higgye el, amit az orvos mond
– emelte ki az üzemorvos. Véleménye szerint az a fő, hogy a beteg találja meg az arany középutat az öndiagnosztika és az orvoshoz járás között, mert természetesen annak sincs sok haszna, ha mindennel fut a szakorvoshoz. Elmesélte, volt már olyanra példa, hogy egy betege berohant az ügyeletre hajnali háromkor, hogy azonnal szedjék ki belőle az előző nap belemászott kullancsot. Az üzemorvos úgy látja, ilyen esetben nyugodtan kérhetjük az internet segítségét, véleménye szerint már hasznos és hiteles információkat találhatunk arról, hogyan kell kiszedni egy kullancsot a bőrünkből. Kiemelte, abban az esetben kell feltétlenül orvoshoz fordulni, ha az állat eltávolítása után pár nappal piros folt lesz a helyén.
Összességében úgy látja, inkább a szakembereknek hasznos a Google és a mesterséges intelligencia által nyújtott információ, megjegyezte, hogy ő is szokta használni az AI-t önellenőrzés céljából, hogy valóban mindenre gondolt-e a diagnózis felállításakor. A pácienseknek azt javasolja, tanulják meg, mire elég az internet segítsége, és mikor kell szakemberhez fordulniuk.
A felmérések is azt mutatják, többet árt, mint használ, ha laikusként öndiagnosztizálunk. Annak ellenére, hogy megnövekedett a tudatosság, vele együtt nőtt a téves diagnózisok és a túláltalánosítás is. A Google nem ad átfogó választ a beteg kérdéseire, hiszen, mint azt a szakember fentebb már említette, csak fekete-fehéren látja a világot. Ezáltal pontatlan információk kezdenek terjedni, ami még nagyobb szorongást eredményezhet a betegekben.
A legfontosabb tehát, hogy bármennyire is hasznosnak tűnik mindaz, amit az interneten olvasunk, mindenképpen kérjük ki szakorvos véleményét a panaszainkkal kapcsolatban.
Az öt legdurvább öndiagnózis, ami nagyon félrement
Két B6-vitamin kiad egy B12-t, nem? Ez volt az elképzelése egy vérszegény betegnek, aki vérátömlesztésre várt, így az orvosa B12 vitamin-injekciókat írt elő neki, mivel ez serkenti a testben a hemoglobin termelést. A gyógyszer elfogyott, de a páciens ahelyett, hogy új adagot íratott volna fel, úgy döntött, az is megteszi, ha napi kettő B6 vitamin-tablettát vesz be. Később az orvosa kérdőre vonta ezért, mire a beteg értetlenül nézett a szakemberre, hogy ez miért nem volt remek módszer.
A bordánk mint melldaganat. Egy férfi berohant a sürgősségire, és pánikolva mesélte az orvosnak, hogy neki bizony melldaganata van, azonnal vizsgálják meg, mert ő nem akar rákban meghalni. Az orvos megvizsgálta, majd közölte, hogy az a daganat nem más, mint az egyik bordája. A páciens felháborodva követelte, hogy szóljanak a kezelőorvosának, mert ez biztosan daganat, hiszen nagyon fáj neki. A kezelőorvos közölte, persze hogy fáj, hiszen napok óta erőteljesen dörzsöli és irritálja a területet, magyarán saját magának okozott fájdalmat.
Terhesség mint agydaganat. Egy hölgy erősen szédült már napok óta, meggyőződése volt, hogy agydaganata van, így elment kivizsgálásra. Az orvos először középfülgyulladásra gyanakodott, ezért elküldte fül-orr-gégészhez, aki megállapította, a nő várandós, és ezért szédeleg.
A kéthetes bipoláris gyermek esete. A szülők teljesen biztosak voltak abban, hogy kéthetes csecsemőjük szorong, mivel állandóan sírt; autista, mert nem vette fel velük mindig a szemkontaktust; és bipoláris, mert egyszer vidám volt, máskor mérgesnek látták. Elvitték pszichológushoz, aki órákon keresztül igyekezett elmagyarázni nekik, hogyan működik egy baba idegrendszere, hogyan fejlődik, és ez milyen „tünetekkel” jár. A szülők úgy gondolták, a pszichológus hazudik nekik, így elvitték gyermeküket pszichiáterhez, akitől gyógyszereket követeltek kisbabájuk számára, és neki sem hitték el, amikor arról beszélt, egy kéthetes gyermeknél ezek teljesen normális viselkedési formák.
Nehézlégzés=tüdőrák, nem igaz? Ez volt a logikája egy 32 éves férfinak, aki megszállottja lett a gondolatnak, hogy ő bizony tüdőrákos, és biztosan meg fog halni pár hónapon belül. El is ment ezzel az öndiagnózissal háziorvosához, aki biztos volt benne, hogy szó sincs ilyesmiről, de a férfi kórházi vizsgálatokat követelt. Az orvos megírta a beutalót, és az eredmények is őt igazolták, teljesen egészséges volt a férfi tüdeje. Kiderült, hipochondriája van a férfinak, ami erőteljes szorongásokban mutatkozik meg, ezért volt időről időre nehézlégzése.
Az internet veszélyes hely azok számára, akik könnyen bepánikolnak már a betegségek gondolatától is. Ha úgy határozunk, körbenézünk az interneten tüneteinkkel kapcsolatban, legyen a fejünkben Karcsú Noémi üzemorvos gondolata, miszerint a Google csak feketén-fehéren lát, pedig az emberi szervezet a legkülönfélébb "árnyalatokban" működik.
Kíváncsi vagy, mit gondol rólad az orvosod, ha megtudja, hogy a Google-ban kerestél rá a tüneteidre? Ebből a cikkünkből megtudhatod.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
