éjfél alvás

Az alvás két ciklusból, a NREM és a REM fázisokból áll. Akkor lehetnek problémák, ha ezt a struktúrát nem tudjuk tartani, mivel így romolhat alvásminőségünk. Ez kimerültséghez vezet, ami kihatással lehet mind a mentális, mind a fizikai egészségünkre is. A már kialakult alvási zavarokat pedig nem könnyű helyretenni.

Miért ad többet az éjfél előtt való alvás?

Először is fontos tisztában lenni az alapokkal, vagyis hogy mi a különbség a NREM és a REM fázisok között. Az előbbi a nem gyors szemmozgással járó mélyalvási szakasz, míg az utóbbi a gyors szemmozgással járó könnyű alvási szakasz. A REM arról is ismert, hogy ez az a szakasz, amikor álmodni szoktunk, és a legközelebb járunk az ébredéshez.

Az alvásminőség szempontjából az a kulcs, hogy minél hosszabbra nyúlhasson a NREM fázis, hiszen a mélyalvás során tudja leginkább kipihenni magát az ember. Itt jön képbe az idő fontossága, ugyanis ha éjfél előtt sikerül elaludnunk, akkor hamarabb kerülünk mélyalvásba, így tovább is tudunk benne maradni.

A mélyalvást a melatoninszintünk emelkedése által tudjuk elérni. Ezt az alváshormonként is ismert anyagot a tobozmirigyünk termeli, amikor sötét van – ezért is érezzük magunkat hamarabb fáradtnak télen. A melatonin szintje a hajnali órákban csökkenni kezd, és a kortizol, illetve egyéb élénkítő hatású hormonok kerülnek túlsúlyba, hogy felébredjünk. A folyamat a cirkadián ritmusunkkal függ össze, amelyet nagyban befolyásol mindenféle fényhatás. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy sötétben aludjunk.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükségünk átlagosan napi 6-8 óra alvásra. A mai ember ideális ébrenléti ideje hajnali 5 és este 10 óra közé tehető, de az elektronikai eszközök zavaró fényhatásai miatt gyakran előfordul, hogy eltérünk ettől a normától.

Gyógyító hatású a jó alvás – mutatjuk a módszereket

Ahhoz, hogy rendbe tudjuk tenni alvási szokásainkat, meg kell hoznunk néhány kardinális döntést.

Az éjfél előtti 90 perces fázis az alvás egyik legfontosabb fázisa, mert ez az az időszak, amikor a szervezet feltöltődik. Ebben a szakaszban sok gyógyulási folyamat is megindul

– fogalmaz dr. Nerina Ramlakhan alvásszakértő. Most mutatunk néhány tippet, hogyan érd el, hogy teljesen ki tudd használni ezt a fázist.

1. Legyen megfelelő az alváshigiéniád. Vagyis figyelj oda a körülményekre. Ez egy kulcsfontosságú lépés, már csak a melatonintermelés szempontjából is.

Ehhez hozzátartozik az, hogy hagysz magadnak időt a lefekvés előtti rutinod elvégzésére. Ha edzeni szeretnél, feltétlenül időzítsd több órával a lefekvésed időpontja elé, valamint ugyanígy járj el az alkohol- és koffeinfogyasztás terén is.

2. Alakíts ki alvási rutint. Ez nehéz, de semmiképp sem lehetetlen: csodákra képes, ha mindennap ugyanabban az időben mész aludni, és ugyanakkor kelsz fel. A következetes időzítéssel a tested egyre felkészültebben áll majd az alváshoz, tudni fogja, mikor kell kikapcsolnia magát, és azt is, hogy mikor kell felébrednie.

3. Vizsgáltasd ki magad. Ha sehogy sem sikerül kialakítanod egy konzisztens rutint, mindenképpen fordulj szakemberhez, hogy kiderüljön, ha esetleg valamilyen egészségügyi probléma vagy alvászavar áll a háttérben. 

Semmiképp se pánikolj, nem megoldhatatlan problémáról van szó, sok esetben egy stresszesebb időszakban is jelentkezhetnek hasonló tünetek. Már csak saját magad megnyugtatása érdekében is megéri ellátogatni egy szakemberhez, ha rosszul alakulnak az éjszakáid.

Figyelj arra is, miket álmodsz! Ebből a cikkünkből megtudhatod, milyen álmok jeleznek demenciát.