Sok szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi időt tudunk együtt tölteni egy halálos betegségben szenvedő szerettünkkel. A kognitív és fizikai képességek hanyatlásával járó állapot nem csupán a segítségre szoruló páciens hátralévő éveit határozza meg, hanem sokszor a hozzátartozók életét is befolyásolja, akiknek a jövőt illetően megalapozott döntéseket kell meghozniuk.
Magyarországon egymillióan érintettek
Miután a világon évente körülbelül tíz millió embert diagnosztizálnak demenciával, a minél pontosabb információk létfontosságúak annak érdekében, hogy az érintettek és a családjuk is megfelelő támogatást kapjanak.
Hazánkban mintegy 250 ezer ember él demenciával. Az érintettek száma, a hozzátartozókkal együtt, meghaladja az egymillió főt, ami a magyar lakosság 10 százalékát jelenti. A tapasztalatok szerint sokszor a családtagok csak akkor észlelik a betegséget, ha már állandó felügyeletre szorul a demens hozzátartozójuk.
Ennyi év juthat még demenciával
Több korábbi demenciával kapcsolatos tanulmányt elemezve holland kutatók nemrég megállapították, hogy a demencia diagnosztizálását követő várható élettartamot több minden befolyásolja. Egyebek között függ attól, hogy milyen életkorban derül rá fény, hatással van rá a beteg neme és a diagnosztizált demencia típusa is.
A legfrissebb vizsgálati eredmény alapján a 80-as éveik közepén diagnosztizált férfiak átlagosan 2,2 évet, a 60 év körüli diagnosztizált nők pedig 8,9 évet élnek még a kórismét követően. Ennek ismerete lehetőséget ad arra, hogy az érintett egy valóban személyre szabott ellátásban részesüljön, illetve a hozzátartozónak is támpontot ad a jövő tervezését illetően.
A kutatás továbbá azt is feltárta, hogy a demencia diagnózisa 85 évesen két évvel, 80 évesen három-négy évvel, 65 éves korban pedig akár 13 évvel is csökkenti a várható élettartamot.
Ezzel a diagnózissal élhető túl legtovább a demencia
A vizsgálat során az is kiderült, hogy a várható élettartam általában magasabb volt az ázsiai populációkban, és az Alzheimer-kórban szenvedőknél, mint a demencia más típusaiban szenvedőknél.
A fentihez hasonló kutatás mindenképpen hiánypótló, miután több mint tíz éve nem készült ehhez hasonló átfogó áttekintés a demenciával kapcsolatban. Bár a vizsgálat sok, ez idáig még nyitott kérdésre választ adott, a kutatók szerint még számos elemzésre váró területe van a kognitív és a fizikai hanyatlást okozó állapotnak.
Borzasztó egészségügyi hatása lehet annak, ha valaki krónikus alváshiányban szenved. Olvasd el erről szóló cikkünket is.
