SZÜLŐSÉG

Jó mellem volt, de most már mínuszban van

2011. október 4., kedd 20:24

Nem készültem fel arra, hogy mi van akkor, ha elfogysz a szoptatási időszak alatt és olyan leszel, mint egytejeszacskó, ami csak apad, és apad, és a végén aztán nádszálkisasszony lesz belőled, akit a babakocsi tart a földön, ha jön egy nagyobb szél?

Először is lehet örülni, hogy hoppá, micsoda mázlista vagy, és vígan szökellsz a szekrényhátú, termékenység istennőt formázó kismamatársaid között. Aztán persze van, hogy a hitvesi ágyban úgy megbököd férjuradat a csípőcsontoddal, hogy attól kódul. És még pihepuha kebelhalmokkal sem tudod kompenzálni az elszenvedett sérelemért.

Szívás

Szívás! - mondhatnánk. Nem tudom, hogy milyen lehet a tényleg mell nélküli topmodellekkel ágyba bújni, de nem is az én tisztem erről beszámolni.

Az biztos, hogy magam nem törnék az ő babérjaikra. Nosztalgiával gondolok vissza arra az időszakra, amikor megvoltak a melleim. És egyre csak tolom a spagettit, a sütit, a gulyást, a sört, a chipset és a szendvicseket, már persze ahogy tőlem telik. De mivel pörgök egész nap ide-oda, mint a mérgezett egér, gondolom, a siker ezért várat magára...

De nézzük meg, hogyan is voltam én ezekkel a kilókkal, hátha sikerül kikövetkeztetni, hogy genetikai hiba az ok vagy van még remény? Mit tegyek? Sportoljak vagy feküdjek nyugodtan egy epershake-re kötve? Hátha e fórum olvasói közt van olyan, akinek birtokában van a csodaszer!

Melltartót csak becsületből viseltem

Süldőlány koromban – a formás kisgyerekkor végeztével – amolyan nyakigláb gyufaemberke benyomását keltettem, túrós palacsintából max. másfelet tudtam elfogyasztani, attól is úgy éreztem magam, mint a kitömött állat. A gimnázium első osztályát úgy kezdtem, ahogy meg van írva Murphy törvénykönyvében: 45 kilósan, szemüveggel, fogszabályozóval, és melltartót is csak becsületből, nem szükségszerűségből viseltem.

Érdekes, hogy akkor cseppet sem viselt meg kebelkirálynő osztálytársnőim szánakozó pillantása, mert jól elvoltam a regényekkel, mit nekem földi hívságok. Aztán, minden extra ok nélkül úgy döntöttem, itt az idő, hogy véget vessek ennek a rút kiskacsa státusnak.

Saját mellnövesztő kúra

Szüleim eleinte riadt tekintettel figyelték, amint esténként álruhában futni indultam (kapucnis póló, test alakját maximálisan elfedő tréningnadrág, sál, stb.) miután (!) hazajöttem az uszodából. Ahová egyenesen a suliból mentem, mondván, ha edzés, akkor legyen teljeskörű. Mindezekhez kitaláltam egy banán-tojás-cukor-tej turmixot, ezt nyakaltam napszámban, gondolván, valamiből ki kell alakulniuk a kívánt idomoknak. Azt nem állítom, hogy egyből jött a siker, de érettségire legalább egy elsős gimis benyomását keltettem. (+ véget ért a fogszabályozós időszak, a szemüveget pedig egyszerűen kidobtam a kukába, és beültem az első padba, hogy lássam a táblát.)

Szóval kicsit kikupálódtam, a főiskolán már elégedetten nyugtáztam, hogy a megfelelő helyeken a megfelelő domborulatok helyezkednek el rajtam. Hovatovább minden másnap leúsztam két kilométert, ha pedig véletlenül zárva volt az uszoda, rohantam a Normafára futni. Szorgalmasan róttam a köröket, földön és vízen. 55 kilósan már kifejezetten bögyösnek tűntem, de legalábbis nem egy agárnak. Ezt a súlyt mondjuk nem mindig sikerült hozni, mondjuk, hogy 52 volt az átlag, ami 172 centihez nem tudom mennyire elég, akárhogy is, jól elvoltam így.

Midőn terhes lettem, izgamas idők következtek

Ruháim egymás után landoltak a süllyesztőben, én boldogan szereztem be a két számmal nagyobb cuccokat. A „végstádiumban” 68 kg lettem, mondjuk nem is futkostam már, mint a süldő kölyökkutya, hanem heverésztem, és esetleg sétáltam egy kört a parkban (ha volt elég pad a közelben).

A kerekded benyomást egészen lányom hathónapos koráig sikerült tartani. Ekkorra kvázi visszaapadtam, Ida egyéves szülinapján pedig már az eredeti ruháimat hordtam.

Most meg, hogy már nem is szoptatok, a gyerek másfél éves, kezdhetném előkapni a gimis kollekciót, ha megvolna. Egy-két kedvenc ruhám arra vár, hogy azt a bűvös két kilót (az 52-höz) valahogy visszacsalogassam magamra.

Egyébiránt a szoptatás alatt konkrétan azt éreztem, hogy a kisded szivornyázza ki belőlem az energiát, kimerültem, és még úszni is csak vasár- és ünnepnapokon mentem. Egy nyakigláb haverommal azon szoktunk viccelődni, hogy nem vagyunk rajta a testtömegindex skálán, hahaha, nagyon vicces.

Na és van itt még más is

Egy ismerős anya nemrégiben bemutatta a társaságnak „az új melleit”, melyeket azon elkeseredésében csináltatott magának, hogy a második gyermek után negatívba mentek át eddig is szerény cickói.

Namost kérdem én, hát mi itten a helyes hozzáállás???

Az a feeling, amint a „műmellek” nem a test eredeti ütemében öregszenek, valahogy túl hátborzongató a számomra, és két darab egymillás műanyag darab nekem akkor is mű marad, ha élethű, szerethető és anatómiailag is rendben van, azaz nem két irdatlan görögdinnyéről van szó.

Tömérdek kaja továbbra is

Marad tehát a hit, s remény, hogy a tömérdek kaja, a dupla ebédek és az óvatos edzésterv majd megint csodát tesznek. Ami a kebleket illeti, a plusz pár kiló nekik is biztosan jót tenne, nem mintha PONTOSAN ugyanazt a fazont kaphatnám vissza, amivel indultam. Csak hát legalább. Mert az ugye nem lehet, hogy mindezt csak újabb és újabb gyermekek létrehozásával lehet elérni...?

Nem beszélve arról, hogy minden terhesség és szoptatás befejeződik, akkor meg ott van egy szekérderék gyerek, és mind más irányba fut, én meg mehetek a sunyiba az edzésterveimmel, megteszi a magáét helyettem a rohangászás, babakocsitologatás, meg a bevásárlószatyor emelgetése.

Frida

U.I: Néha meglepődöm, HOGYAN VITTEM FEL egy (nem túl horror, de meredek) lépcsőn a babakocsit, ha lehozni már nem tudom?! Lehet, hogy néhány izmom azért még megmaradt. Bár újabban cinkeizomnak nevezem őket. Nagyon találó elnevezés.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.10.04 21:40:56harmincas

    És milyen igazad van a műmellek ügyében. Szerintem - és sok más pasi szerint - a műmell gusztustalan, és NEM A NŐ RÉSZE, hanem valami erőszakkal belenyomott és bevarrt műanyag. Micsoda igénytelenség, hogy a pasik jó részét ez nem zavarja... szóval csak abszolút végszükségben elfogadható, mint az ismerősömnél, akinek két gyerek és sok fogyás után a melleiből üres, lógó zacsik maradtak. De ez a kivétel.

  • 2011.10.04 22:15:03ColT

    "Nem tudom, hogy milyen lehet a tényleg mell nélküli topmodellekkel ágyba bújni, de nem is az én tisztem erről beszámolni."
    Nekem kifejezetten a vékony nők jönnek be, mellbőség nem lényeg. Kinek mi.

    "a szemüveget pedig egyszerűen kidobtam a kukába"
    A következő meglepetés pedig majd a következő szemüvegnél/kontaktlencsénél jön, ami majd 26 dioptria lesz.
    Egy jó szemüveg sokat tud dobni az arcon.

    "mehetek a sunyiba az edzésterveimmel, megteszi a magáét helyettem a rohangászás, babakocsitologatás,"
    Ennyi.
    Nekem pl. a melón volt rohangálás, hát amellé se kellett sportolni...


    Egyébként ha minden igaz, a legtöbb kismama pont ne a túl soványsággal küzd, ha minden igaz. Inkább elhízni szoktak, a cikkíró örüljön :D

  • 2011.10.04 23:05:06Sanmarzano

    A plusz evéssel felszedett plusz kilók SOHA nem oda fognak rakódni, ahova szeretnéd...Sokkal inkább rakódik a hasra és a csipőre,-kinek hova inkább,- sajnos..:-((

  • 2011.10.04 23:07:27arod75

    Na, végre valaki átérzi a problémát :)
    Mire a harmadik kölyköm is közelítette a 2éves kort és a szoptatást is befejeztem, azt vettem észre, hogy a tejjel együtt az állomány is leapadt. Cserébe persze rögtön felszedtem 2-3 kilót fenékre és combra, dacára annak, hogy hetente 2x tornázni járok és posztolóval ellentétben nem süteményen és eperturmixon élek.

    A kilók nem akarnak lemenni, az A kosaras melltartót pedig nem üres tejeszacskós cicikre találták ki.
    A kisméretű melltartókkal még csak-csak megbarátkoznék, de gyakorlatilag utálok melltartó nélkül lenni, mert az legalább eltakar.
    Részemről inkább a "felvarró" műtétek fényképeit nézegetem, de azokon olyan brutálisan sok vágás és heg van, hogy brrrr

  • 2011.10.05 08:06:51RobertJ

    Ha saját zsíroddal töltik fel a kebledet az is műnek minősül?

  • 2011.10.05 08:56:36fehéregér

    Még mielőtt az éppen gyereket tervezők megijednének, a jelenség nem törvényszerű. Nekem például a két terhesség (igaz a szoptatás nem tartott soká mert lustán szoptak, és nem lett elég tej, három-három hónap volt) után lett mellem, a kicsiből egy (pontosabban két) egész korrekt kis darab, amivel a korosodással sem akadtak sem gravitációs- sem tejeszacskó- (azért ezt a hasonlatot vajon ki dobta be a köztudatba??? Súlyos büntetést mérnék rá...)-effektus problémáim.

  • 2011.10.05 09:40:26borzimorzi

    A posztoló "mérgezett egér + zaba ellenére is alultápláltság" életmódja nagyon hasonlít egy olyan rokon asszonykáéra, akinél az volt az ok, hogy a pajzsmirigye durván túlműködött. Egy vérvételből kimutatja a labor, a háziorvostól kell beutalót kérni. Onnantól kezdve, ha tényleg túlműködik, gyógyszeres kezelés szükséges, de ez se nem drága, se nem kellemetlen. Érdemes lenne utánanézetni. Endokrinológiai szakrendelés rulez, ott megnéznek szépen minden más hormonszintet is. Utóbbi célszerű, mert ez egy igen összetett rendszer.
    Üdv:
    b

  • 2011.10.05 09:44:24borzimorzi

    Ha lehet endokrinológusokat reklámozni, akkor:[link] Igaz, ők többnyire az ellenkező véglet miatti pácienseket kapnak, de örülni fognak a változatosságnak. A telefon állandóan foglalt, inkább e-mailt érdemes írni nekik. Több ismerősöm is van, akik sokat köszönhetnek ennek a csapatnak.
    Üdv:
    b

  • 2011.10.05 09:49:08Szimat

    Ha a fogyás mellett, alvásproblémák és idegesség is van, akkor lehet pajzsmirigy túlműködés. A rossz hír az, hogy erre nincs orvosság.
    Azt mondjuk nem értem, hogy mit vársz az edzéstől. Mozgásnak a Te esetben a jóga jobb lenne. Lenyugtat, és ha valóban pajzsmirigy problémád van, bizonyos gyakorlatok segíthetnek.
    A mellekre idővel jön majd fel némi zsír, amit lenmagos/lenmagolajos készítményekkel és aromaterápiával lehet támogatni.

  • 2011.10.05 10:20:41Szimat

    Bocsánat, rosszul írtam. Természetesen kezelhető a pajzsmirigy túlműködés.

  • 2011.10.05 10:24:39sportos

    nos én ez elsö után 49 kilóra 'fogytam' a szoptatás alatt (170cm vagyok és 24 évesen szültem), pedig több ember helyett ettem. némi nehézség árán, de sikerült stabilan 52re 'híznom'. aztán mire a kisdedböl 10 éves lett már 54nél tartottam. a második terhességemet(36 évesen) 56 kilósan kezdtem és rettegtem attól hogy megint csonttá fogyok utána. nem így történt. 2,5 év szoptatás után is 'csak' 60kilóra sikerült visszafogynom. ezt tartom most is. semmi pajzsmirigy rendellenesség, cask így reagált a szervezetem a két terhességre :-)

  • 2011.10.05 13:33:45Praise

    Hasonló alkatú vagyok, mint a cikk írója, jelenleg 40 évesen 50 kiló. Több mint egy évig szoptattam éjjel-nappal a lánykámat, ennek 10 éve. A szülés előtti mínuszos melleim azóta formás kis halmocskák lettek. Pedig csak 4 kilóval vagyok több, szülés előtt. Szóval van ellenpélda is, a szoptatás nem feltétlenül teszi tönkre a melleket! Azonkívül 35 év felett igenis kellenek a plusz kilók, mert bele kell nőnünk az egyre inkább lötyögő bőrünkbe. :)) A hasam ugyan nem lapos, de a férjem szerint jobb nő vagyok, mint huszonévesen. :))

  • 2011.10.05 13:38:59JBK

    Mázlista az akinek megmaradtak, vagy lettek mellei szülés/ szoptatás után.
    Nekem mindig is kicsi volt, na de szoptatás után mínuszba csapott :(
    Széles váll, keskeny csípő, zéró mell. Egy fogason jobban állnak a nőies ruhák. Ez van. A műcici engem is foglalkoztat, már csak azért hogy tényleg ne egy fogas-forma legyek :)

  • 2011.10.05 14:13:17Mészáros Laci

    Nekem nem az a fontos, hogy a kedvesem mellét más pasik megbámulják (lásd tankcsapda, Mennyország tourist), hanem az, hogy amikor úgy adódik, érzékeljen és visszajelzést adjon, hogy finom az, aminek finomnak kell lennie.

    Persze minek szólok bele, végülis semmi közöm hozzá, hogy más nők mit hordanak a mellbimbójuk mögött.

  • 2011.10.05 14:14:44Mészáros Laci

    @Praise:

    "a férjem szerint jobb nő vagyok, mint huszonévesen."

    -- és erről már te magad tehetsz, nem a génjeid :-)

  • 2011.10.05 18:06:12Alternatív

    A terhes nők még kapnak vasat, aztán (legkésőbb a szoptatás befejezése után) abbahagyják. A posztolónak talán nem kellett volna.

  • 2011.10.05 20:04:05metamor

    wow, mennyi jó ötlet. A tejeszacskót egyébként nem a mellekre, hanem az egész "alanyra" értettem. A kebel inkább "szerényebb" lett, ha diplomatikusan fogalmazom meg a dolgot.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta