Az előző részben kiveséztük (ha nem is teljesen) a főbb diétatípusokat, amiket egy gyerek is követhet, persze szülői felügyelettel. Ez alkalommal essen szó azokról az észveszejtő diétákról, amikkel nap mint nap találkozhat ő is, te is a neten, a napilapokban, a tévében, az utcán, bárhol.
Ezek azok a bizonyos divatdiéták, amiktől óva intsd a gyereked. Nem nekik valók, illetve nekik sem.
Ésmég: Ne légy hülye – a gyerek csak az orvossal egyeztetve diétázhat!
Egy alkalommal gimnazistáknak tartottam előadást az egészséges táplálkozásról. Az egy dolog, hogy kb. kétosztálynyi gyerek figyelmét kellett lekötnöm 45 percig, és mikrofonba kellett beszélnem emiatt, de a végén a kérdések sora önmagáért beszélt. Az egyik lány megkérdezte, hány kalória (valójában kilokalória) van egy darab zsemlében. Rögtön válaszoltam is, hogy 150 (az ilyesfajta alapadatok a buktató kérdések közé tartoztak a dietetikusképzésben). Mondta, jó, mert ennyit eszik egész nap. Most mindegy is, hogy mi van a zsemlében, és az mennyivel több kcal, de vajon honnan vette ez a leányzó, hogy neki elég lesz egyetlen szendvics 24 órára? Persze rögtön meg is magyaráztam, hogy ez így miért nem helyes, de vélhetően egy ilyen alkalom kevés volt eltántorítani őt a butaságától (még akkor is, ha csak felvágni akart a társai előtt és van az három szendvics is).
A szülői példa ragadós
Ugyan a koplalásnak és a böjtnek is megvannak a maga előnyös hatásai (persze nem akármikor), de egy egészséges gyereknek mégsem javasolt efféle önkínzáshoz folyamodnia (maradjunk annál az alapesetnél, hogy rendes szülei vagy nevelői vannak, akik adnak is neki enni). Kivéve, ha műtét előtt, alatt, után van (a legtöbb esetben ez ilyenkor rutinnak számít), ha hasnyálmirigy-gyulladása van (ami gyereknél aszerencsére zért nem annyira gyakori), nincs gyomorrontása, nem hány vagy nem lázas (mert utóbbi esetekben egy enyhébb diéta, koplaltatás folyadékpótlás mellett átmenetileg gyógyír is lehet).
Mégis a nulldiéta tűnhet sok esetben leginkább ésszerűnek egy, az alakjával, testével elégedetlen tininek, kiskamasznak. Mert mit látnak ma, főleg a lányok? Azt, hogy az lehet sikeres, vonzó, szeretett, aki vékony, ha lehet, mindenkinél vékonyabb (jó-jó, én is modellalkatú akartam lenni ennyi idősen)! Hiába a sok ellenkampány és az egészséges mértékben husi plus-size modell, még mindig a soványság, vagyis a gebeség a menő (mondom én mindezt a kemény 50 kilómmal, na de nem is vagyok 180 cm magas...).
Ha lányod van (de azért a fiúknál is egyre jobban kell figyelni, egyre inkább az első szellő őket is meglebegtetné kissé), még jobban gondold meg, te vajon milyen diétába fogsz bele, mert a mintád ragadós, az evéshez, kilóidhoz való hozzáállásod lényegében öröklődik majd. Ha azt látja, inkább nem eszel, csak hogy beleférj a bikinibe nyárra, nála is ez lesz az első módszer a fogyáshoz... Ezt akarod? Nem. Akkor te se csináld!
A reggeli nélkül soha
Még egy indok, amiért nem diétáznia, fogyókúráznia kell egy túlsúlyos, elhízott gyereknek: a rendszeres étkezés állandó szinten, de legalábbis közel egyenletesen tartja a vércukorszintet, ami a folyamatos figyelem, koncentráció mellett ahhoz is hozzásegíti, hogy a hirtelen rátörő éhség miatt ne csábuljon el az iskola büféjének, étel-, italautomatájának nem feltétlen egészségvédő kínálatára. Legfőképpen a rendszeres reggelizést nem szabad kihagynia lustaságból vagy a fogyási cél miatt. A reggeli kihagyása ugyanis összefüggésben áll a további túlsúllyal (felborul a napi ritmus és délelőtt vagy ebédre sokkal többet fog enni a kelleténél, hogy kompenzálja a szervezete az éhezési periódust, ráadásul az anyagcserét is inkább a raktározás felé tolja el), másrészt ez rontja is az iskolai teljesítményt (üres gyomor nem tanul szívesen, mint tudjuk). Nem baj, ha csak keveset, de valamit egyen-igyon indulás előtt, ha teheted, egyél vele, akkor biztosan nem marad el. Ráadásul közben meg is lehet beszélni az aznapi teendőket, programokat (nálunk például ez bevált, túl azon, hogy reggeli nélkül a kapuig sem jutnék el).
Fogyózó kisdiákok
Sajnos, kutatási eredmények, köztük magyar adatok is azt támasztják alá, hogy egyre több fiatal, nem csak a gimiben, de már általános iskolában túl van élete első fogyókúráján! Meglehet, a testméreteik nem is minden esetben igazolnák ennek szükségességét, ők mégis ezzel foglalkoznak. Persze-persze, mondhatnád, köszi, még egy para, ami miatt izgulnom kell! Ezzel nem sokkolni akarlak, csak jelezni, hogy a testkép, énkép és az étkezési szokások kialakítása részben a szülői mintán, példán, odafigyelésen is múlik és már egészen korán eldől, de ilyenkor még alakítható. Ez persze nem válik el ilyen élesen a mindennapi gyereknevelés során a többi teendőtől, hanem tudattalanul is ott lapulhat minden együtt eltöltött étkezés, bevásárlás, főzés vagy filmnézés során (mondom én ezt úgy, hogy nincs saját gyerekem, de a szüleim anno speciel tényleg figyeltek a súlyomra és nem hagyták, hogy dagi legyek, majd azt sem, hogy már-már az anorexia határára kerüljek).
Miért nem jók a divatdiéták?
Atkins, 90 napos, Turbo diéta, Schrott-kúra, paleolit diéta, HCG diéta..., csak néhány ismertebb csodamódszer, ami azt ígéri, hogy segítségével elérheted álmaid alakját, természetesen minden mellékhatás, de legfőképpen szenvedés nélkül vagy legalábbis csak kicsi sérelmek árán. A legtöbb mellé felsorakozik jó pár sztár, celeb is, csak hogy megmutassa, lám, milyen hatásos. Sajnos, nem a mesék világában élünk, így minden csoda csak 3 napig tart (vagy addig sem).
Nem állítom, hogy nem lehet fogyni egy ilyen diétával sem, mert lehet. Sőt, sokat, és gyorsan! Eleinte. Mert a képlet egyszerű, ha nem fogyasztod el a szervezet napi működéséhez szükséges energiát (és mondjuk mellette még esetleg az edzést sem hanyagolod el), akkor az rövid távon tényleg fogyást eredményez. Ha csak nincs valamilyen hormonális problémád (például pajzsmirigy-alulműködésed), de ez azért előbb-utóbb kiderül (ha gyanakodnál magadra vagy a gyerekedre, irány a háziorvos, majd a vérvételi laboratórium). Igen ám, de a szervezet nem hülye, ha túlzottan lecsökkented az energiafelvételt, lassul az alapanyagcseréd is, vagyis kevesebb energiát fog elégetni, inkább raktároz, hogy egy kis vésztartalékot halmozzon fel zsírból, ami jól jön még a teljes éhkopp idejére.
Na, (többek között) ezért nem működnek a rapid diéták, vagyis ezért hizlalnak.
Különösen akkor, ha már forognak a szemeid az éhségtől és sutba vágod az egészet egy jó nagy adag sült krumpli, sütemény, csülök, hamburger, pizza vagy csak a korábban megszokott, de az eddiginél több energiát tartalmazó étrended kedvéért. Ekkor jön a jól ismert jojó, a súlyod újra felkúszik, olyan alattomosan, hogy még több jön fel, mint amennyi lement. Közben persze a többnyire egyoldalú étrend miatt akár vitamin-, ásványianyag-hiány is kialakulhat. Ez gyerekeknél még károsabb, mivel ők még fejlődő, növekvő szervezetek, esetleg egy-egy szerv, szervrendszer normál fejlődési ciklusa is zavart szenvedhet (modellkislányok esetében erre akár rá is mehet később a termékenységük is). Az ő agyuk még érzékenyebb például a glükózmegvonásra. Az agy ugyanis glükózzal működik, és ha nem kap belőle eleget, az a gondolkodás, a memória, a koncentráció, a tanulás zavarához vezethet. Márpedig ezek egy iskolás gyerek mindennapjainak nélkülözhetetlen elemei (és nekünk, felnőtteknek sem ártanak).
Meg kell tanulni „bűnöznie” is
Ráadásul egy rapid divatdiéta nem életszerű sok esetben. Mert nem a sorozatos lemondások betartása révén fog leadni pár kilót a kövérkés gyerek sem, hiszen ez folyamatos frusztrációt kelt, ami előbb-utóbb kibukik. Amíg látod, követed, megeszi a salátát, ellenáll a kísértésnek, és könnycsorgatás nélkül tűri, hogy a család többi tagja jókat falatozzon a vasárnapi sütiből. De ez könnyen odavezet, hogy zugevővé válik vagy éppen addig-addig tűr, míg egyszer csak ki nem köt a sarki cukrászdában, a gyorsétteremben vagy éppen a nagyinál habzsolja be a bánatcsokikat és oda az addigi erőfeszítés. A fogyás csakis életmódváltással lehetséges egészséges mértékben, aminek része a megfelelő étrend és a sport. Az étrend pedig tartalmazhat, sőt, kihágásokat is. Meg kell tanulnia „bűnözni” is, mert ugyan nem mindegy, mit eszik, az is fontos, mennyit. Hiszen nem lehet kikerülni a baráti szülinapokat, az ünnepi ebédeket, vacsorákat, ahol a középpontban többnyire az evés áll (az már más kérdés, hogy nem biztos, hogy ez így van jól). Nem kell, hogy kilógjon a sorból, mert csak ő nem eszik a tortából (egyen, de csak fél szeletet), mert nem tud egy jóízűt enni (tud, csak éppen lehet, hogy neki már más a jóízű), stb. Az evés a mindennapok része, de nem szabad, hogy ez határozzon meg mindent. S mivel ez is többnyire fejben dől el, fontos a szülői, családi támogatás, biztatás, a jó példamutatás.
Természetesen a legjobb ebben is a megoldás. Ha már a várandósság alatt figyelsz arra, hogy ne hízzál a kelleténél többet és a szoptatás alatt és után is figyelsz arra, te mit eszel és a gyerekednek mit adsz enni, s mellette még a mozgás is összejön, akkor könnyebb lesz elkerülni, hogy dundi kisdiákot neveljél. Utána úgyis az lesz, amit ő akar.