Mario Puzo A Keresztapa címet viselő regénye 1969-ben került ki a nyomdákból, és azonnal kasszasiker lett, már ha egy könyv esetében használhatjuk ezt a jelzőt. Húszmillió példány fogyott belőle, aztán három évvel később Marlon Brando és Al Pacino mesteri játékával vitték filmre. Magyarul először egy lap hasábjain jelent meg folytatásos sorozatként, egy ismeretlen fordító tollából. Egészen 1989-ig kellett várni a már népszerű maffiatörténetet bemutató film könyvváltozatára.
A történet az 1945-55. közötti Amerika egykori olasz bevándorlói közé repít vissza bennünket, a társadalom vezető rétege, a maffia mindennapjaiba. A főszereplő, Don Vito Corleone, a Keresztapa, akinek a kezében fut össze minden szál. A New York alvilágát uraló olasz maffia fiktív története azonban nem nyerte el mindenki tetszését.
Az olasz maffia behálózta Amerikát
Az Újvilágba számtalan nemzet fiai próbáltak szerencsét a 19-20. század fordulóján. A második bevándorlási hullámmal érkezők azonban már kialakult közösségeket találtak ott, s komoly megbélyegzésben lett részük. Az újonnan érkezők így felépítették saját társadalmukat, az egy országból érkezők, vagy egy nyelvet beszélők valóságos negyedeket foglaltak el a nagyvárosokban, s jó ideig el is szeparálódtak a már több generációval azelőtt bevándorlóktól.
Az olaszok ebből a szempontból szerencsések voltak, nem sokkal korábban ugyanis őshazájukban, Itáliában is komolyan meg kellett harcolniuk nemzeti identitásukért, így tudták, hogyan zárjanak össze szükség esetén. Az egységes Olaszország létrejötte a később az egész csizmát átszövő szicíliai maffia felemelkedését is magával hozta.
A szicíliai alvilág vezetői Cosa Nostrának (A mi ügyünk) nevezték magukat, céljuk elsődlegesen a szicíliaiak védelme volt.
A szicíliai maffia kiállt sajátjai mellett
Az olaszok és a szicíliaiak legendás szembenállása ekkor a csúcson volt, utóbbiak saját identitásukat is féltették az egyesüléstől. Egy idő után pedig nemcsak a társadalmi problémák során, hanem gazdasági, sőt politikai segítségért is a maffiához fordultak a hivatalos államapparátus helyett, amely egyesíteni kívánta az olasz tartományokat.
„Mint egy zenekarban a hegedű finom hangjai a cselló mélyebb hangjaival egységes összhangban egyesülnek, úgy kell a különböző tartományok különböző arculatának és jellemtulajdonságainak egybeolvadniuk a nemzeti egység nagyszerű összhangjában.”
Az itáliai egység gondolata még évtizedekkel később is terítéken volt. A fenti gondolatok a már hatalomra jutott Benito Mussolini szájából hangzottak el közel 100 évvel az egységes Olaszország megalakulását követően.
Mussolini miatt erősödött meg a maffia Amerikában
A szicíliai maffia igencsak szorongatott helyzetbe került az 1920-as évekre, ugyanis a hatalomra jutott Mussolini nem tűrte a jelenlétüket, és pusztító akcióba lendült. Prefektusa, Cesare Mori segítségével felszámolta az illegális hálózat jelentős részét. Azok közül, akik megúszták, sokan döntöttek a kivándorlás mellett.
Az 1930-as évekre már Amerika-szerte ismerték a Cosa Nostra nevét.
A szicíliai nyomorból az újvilágban lehetőséget látó családoknak ugyanis pont úgy megvolt az igényük a védelemre és az igazságszolgáltatásra, mint otthon. Ezt használta ki a szicíliai maffia is New Yorkban, ahol emellett új lehetőségeket is felfedeztek. A szesztilalom kijátszása, az illegális szerencsejátékok, a prostitúció, a zsarolás és az uzsorakamat soha nem látott bevételhez juttatta őket. A New York-i maffia összehangolása Lucky Luciano nevéhez fűződik.
Nem minden olasz maffiózó, de van, aki igen
Amikor Luciano működését követően néhány évtizeddel megjelent A Keresztapa című könyv, melyet hamarosan elkezdtek vászonra is adaptálni, az összetartó, olasz közösségek és az általuk létrehozott Olasz-Amerikaiak Polgári Jogi Szervezete tüntetést szerveztek. Sérelmezték, hogy a filmben az olaszokat maffiózóknak állítják be. A kollektív megbélyegzés elleni fellépés pikantériáját azonban a tüntetés vezető alakja,
Joseph Colombo adta, aki az egyik legnagyobb New York-i maffiacsalád feje volt ekkoriban.
Már korábban is élt a tüntetés adta lehetőséggel, 1970-ben tüntetést szervezett az FBI New York-i székháza elé, amiért a szövetségi ügynökök bűnözőkként kezelik az Amerikában élő olaszokat. 150 ezren vettek részt rajta, ami nem csoda, hiszen már A Keresztapát megelőző filmek jelentős része is digókként hivatkozott az olaszokra, és többnyire dörzsölt bűnözőként ábrázolta őket.
Beleszólt az A Keresztapa forgatásába is a maffia vezére
Amikor Colombo meghallotta, hogy a Paramount megfilmesítené A Keresztapát, ekkor még A maffia címmel tervezték kiadni az alkotást, a saját kezébe vette az irányítást. Fenyegető üzeneteket hagyott Al Ruddy producer lakásán, és követtette autóját. Robert Evans is fenyegető telefonhívásokat kapott. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy
Francis Ford Coppola, a film rendezője a maffia által ellenőrzött városrészekben akarta forgatni a filmet, és a Paramount vezetője, Charlie Bludhorn szintén jó kapcsolatot ápolt befolyásos bűnözőkkel.
A nyomásgyakorlás hatására végül Al Ruddy találkozót szervezett Joseph Colombóval. Megállapodtak, hogy a forgatókönyvben kihúzzák a maffia szót abból a jelenetből, ahol Jack Woltz (az ágyába került a film során a ló) ráüvölt Tom Hagenre, a Keresztapa örökbefogadott fiára, a Corleone család consigliere-re. A találkozó olyannyira jól sikerült a maffia szempontjából, hogy a szereposztásba is beleszóltak, s teljesen magukénak érezték a filmet. Marlon Brandót állítólag saját lakókocsijában szórakoztatták igazi maffiasztorikkal.
A Paramount erre csak úgy tudott reagálni, hogy kirúgta Al Ruddyt.
A maffiavezér kínossá vált
Colombo végül nem érte meg a film premierjét. Sorra szervezte a további tüntetéseket, felhasználva az olasz közsségek erejét. Ez a többi New York-i maffiacsaládnak már igazán kínossá vált egy idő után, hiszen nem a nyilvánosság erejével, hanem sokkal inkább csendben szerették végezni az ügyeiket. 1971-ben rászánták magukat a végső lépésre. Egy fotósként felbérelt bérgyilkos Colombo közelébe férkőzött egy tüntetésén és háromszor is fejbe lőtte. A legenda szerint abban a pillanatban, amikor Colombót meggyilkolták,
A Keresztapát alig néhány saroknyival arrébb forgatták – épp azt a jelenetet, ahol Michael Corleone kivégeztette a maffiacsaládok vezetőit.
A Sebhelyes arcúnak is nevezett Al Capone Lucky Luciano társaként is dolgozott egy időben. Itt arról olvashatsz, miként vált az amerikai olasz maffia vezetőjévé.
