Joseph Haydn nem volt különösebben szép férfi – alacsony volt a termete, ragyás arcának legjellegzetesebb eleme pedig hatalmas orra volt. Ennek ellenére a zeneszerző nem szűkölködött a romantikus partnerekben. Halála után holmijai között számos érzelmes női ajándékot találtak, köztük egy selyem harisnyakötőt, amelyre az volt ráhímezve: „Ne feledj!”. A kamarazene fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerző Haydn házassága azonban nem tartozott boldog szerelmi kapcsolatai közé.
Eredetileg későbbi felesége húgát nézte ki
Az osztrák zeneszerző valójában nem is akarta feleségül venni Maria Anna Kellert. Ismeretségük úgy kezdődött, hogy Haydn zongoraórákat adott a parókakészítéssel foglalkozó Johann Keller másik lányának, Theresének. (Keller egyébként többször anyagilag is kisegítette a zeneszerzőt.) Ahogy aztán az többször is megismétlődött, és szinte rendszeressé vált Haydn életében, a komponista beleszeretett tanítványába. Noha a szerelem kölcsönös volt, a vallásos család nem világi életutat szánt a lánynak: Therese 1756-ban apácafogadalmat tett a klarisszák rendjében. Szerelme így elérhetetlenné vált, ám az apának más ötlete támadt: felvetette, hogy Haydn vegye feleségül másik gyermekét, Maria Annát. A zeneszerző nem lelkesedett az ötletért, talán már ekkor sejtette, hogy a házasság nem sok jóval kecsegtet számára. Ennek ellenére – éveken át tartó győzködés után – végül beadta a derekát, és 1760. november 26-án egybekeltek.
Rövidesen nyilvánvalóvá vált mindkét fél számára, hogy ennél kevésbé összeillő párost aligha lehetett volna találni. Felesége teljesen közömbös volt a zene iránt – ahogyan azt Haydn életrajzírójának, Albert Christoph Diesnek mondta:
„Egyáltalán nem érdekelte, hogy cipész vagy művész-e a férje.”
Sőt, Maria Anna Keller az érdektelenségnél tovább is ment: Haydn zenekarának tagjai szerint az asszony színtiszta rosszindulatból a zeneszerző kottáit sütőformák kibéleléséhez vagy széttépdesve hajcsavaráshoz használta. Az sem javított kapcsolatukon, hogy Keller meddő volt. Házasságuk negyven évének nagy részét végül tulajdonképpen teljesen külön élték le, mindketten más romantikus partner után nézve.
Joseph Haydn múzsái és szerelmei
Haydn életében több nőalak is roppant nagy szerepet játszott. Hatalmas jelentősége volt a komponista életének alakulásában, hogy 1761-től az Esterházy-család alkalmazottja lett, előbb mint másod-, majd mint első karnagy. Itt ismerkedett meg a Polzelli házaspárral, akiket Miklós herceg fogadott szolgálatába. A férj középszerű hegedűs volt, aki ráadásul tüdőbaja miatt gyakran nem tudta ellátni kötelességét, felesége, Luigia Polzelli pedig mezzoszoprán énekesnő – ám Haydn énekórái ellenére is inkább csak másodrangú szerepekre volt alkalmas.
Noha csak 1780-ig szólt a szerződésük, az olasz házaspár még évekig az Eszterházy-udvarban maradt. Nyílt titoknak számított ennek oka: Haydn és Luigia Polzelli viszonya.
Egyes pletykák szerint az énekesnő 1783-ban született gyermekének Haydn lehetett az apja, ám ezt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá – esetleg az szólhat csak az elmélet mellett, hogy a komponista végrendeletében tekintélyes járadékot hagyott Alois Anton Nikolaus Polzellire.
A Fertődön (akkor: Eszterháza) töltött évek alatt egy másik meghatározó kapcsolata is volt Haydnnak, Miklós herceg kezelőorvosának, Peter Leopold von Genzingernek a feleségével. Hogy ez mennyire volt plátói, arról megoszlanak a vélemények – az biztos, hogy Maria Anna von Genzingerhez nagyon erős szálak fűzték. Az ötgyermekes, szép, művelt és a zenéhez is értő asszonynak ajánlotta a zeneszerző Esz-dúr zongoraszonátáját, és korai halálára írta az f-moll zongoravariációkat.
Első londoni tartózkodása után, 1800-ban, Bécsben hozta össze a sors váratlan fordulata Haydnt Lady Emma Hamiltonnal, akivel ugyancsak különleges, ám rövid kapcsolata szövődött. George Romney festő múzsája férjével, Sir Williammel (Nagy-Britannia nápolyi nagykövete) utazott Szicíliából Londonba, megpróbálva elkerülni Napóleon csapatait. Velük volt a földközi-tengeri brit flotta parancsnoka, Lord Nelson is, akit ekkor már gyengéd szálak fűztek a nagykövet feleségéhez. A házaspár és a flottaparancsnok részt vettek egy koncerten, amelyen Haydn d-moll miséjét adták elő. (A hadvezérnek a napóleoni háborúkban döntő jelentőségű, győztes trafalgari csatában bekövetkező halála után keresztelte át művét Nelson-misére.)
A hármas néhány napot töltött Eisenstadtban, és a tehetséges énekesnőként is számon tartott Lady Hamilton egy koncert során elénekelte a zeneszerző Arianna auf Naxos című kantátájának egyik áriáját – Haydn kíséretével.
A legnagyobb szerelem
Patrónusának, Esterházy Miklósnak 1790-es halálát követően a majdnem 60 éves Haydn Londonba utazott. (Párizs a forradalom miatt nem jöhetett szóba.) Itt ismerkedett meg Rebecca Schroeterrel, Samuel Schroeter zongorista özvegyével. Az asszony kezdeményezésére eleinte zongorára tanította, ám a nagy korkülönbség ellenére – 18 év volt közöttük – egymásba szerettek. Erről tanúskodnak az úgynevezett londoni levelek, amelyekről így beszélt a zeneszerző idős korában életrajzírójának: „Ezek a levelek egy angol özvegyasszonytól származnak, aki szerelmes volt belém. Noha már nem volt fiatal, ezzel a gyönyörű és elbűvölő asszonnyal összeházasodtunk volna, ha szabad lettem volna.” Kétségtelen, hogy a szerelem kölcsönös volt.
„A szívem tele van gyengédséggel irántad, de szavak nem fejezhetik ki a felét sem annak a szerelemnek és ragaszkodásnak, amelyet irántad érzek. Mindennap egyre kedvesebb vagy számomra”
– írta Rebecca egyik levelében, amelyet a zeneszerző másolt le naplójába. Az özvegy ugyanis később visszakérte leveleit, mert a viszonyt titokban próbálták tartani. Mivel korabeli források nem is számoltak be róla, minden jel szerint sikeresen tették. Noha 1792-ben Haydn visszautazott Bécsbe, a kapcsolat nem szakadt meg. Erről tanúskodik az is, hogy amikor a komponista két évvel később visszatért a brit fővárosba, szállása az özvegy lakásától mindössze tízpercnyi sétára helyezkedett el. Mielőtt 1795-ben végleg hazautazott, három zongorás triót írt hozzá.
Olvasd el, mi végzett a világ talán legismertebb zeneszerzőjével, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés