Arany János érzéseit talán a magyar irodalom legfájdalmasabb sírversében örökítette meg, amely Arany Juliska nagyszalontai sírkövén is olvasható.
Mindössze 24 éves volt Arany János lánya
„Midőn a roncsolt anyagon / Diadalmas lelked megállt; / S megnézve bátran a halált, / Hittel, reménnyel gazdagon / Indult nem földi útakon, / Egy volt közös, szent vigaszunk / A LÉLEK ÉL: találkozunk! – Ezeket a megrendítő sorokat akkor írta Arany, amikor lánya 24 éves korában meghalt. Az akkor kisgyermekes fiatalasszony halálát – Arany János Tompa Mihályhoz írt levele szerint - gyógyíthatatlan méh- és hashártyagyulladás okozta.
Bár igen kevés volt az esély a gyógyulásra, a család mindvégig bizakodott. Juliska 1865 télen esett ágynak, és egy ideig úgy tűnt, az orvosok meg tudják gyógyítani a súlyos betegség ellenére. A visszaemlékezések szerint állapota december 2-án rosszabbodott, és néhány napig élet-halál között lebegett. A bizonytalan kimenetel miatt Juliska aggódó férje csak akkor merte értesíteni Juliska szüleit lányuk állapotáról, amikor a beteg látszólag már túl volt az életveszélyen.
A karácsony még reménykedéssel telt Arany Jánoséknál, de az ünnepek után, december 27-én, épp a költő névnapján Juliska szervezete feladta a küzdelmet.
Testvére utolsó napjairól és óráiról Arany László így emlékezett meg: „Biztos öntudat látszatával s egész tekintetén a tisztalátás kifejezésével beszélt nekünk a túlvilágról, melyet ő már szemeivel lát: „Ne búsuljanak, kedveseim, a lélek él, mi találkozni fogunk. Én látom az útat, mely ama hazába visz. Látom az arany-hidat...ott...ott...menni fogok. Az ige, az eszme örökké való!” Sokáig beszélt vagy szavalt így, csengő erős hangon, olykor fel is ülve ágyában és magasra emelve karjait. Majd elbúcsúzott, sorban mindnyájunktól: magához ölelt, megcsókolt, mondott vígasztaló szavakat: válnunk kell, de a válás nem örökös.”
Szerető férjre és családra vágyott Arany Juliska
Arany Juliska 1841. augusztus 9-én született Nagyszalontán, és egész gyermekkorában arról ábrándozott, hogy olyan példaértékű és szép házassága lesz majd, mint szüleinek, Arany Jánosnak és feleségének, Ercsey Juliannának. Arany Juliska 1863-ban ment férjhez Szél Kálmánhoz, a falu református papjához, akit rokoni szálak fűztek a későbbi miniszterelnökhöz, Széll Kálmánhoz. Juliska kislánykori vágya beteljesült, szerető férjre talált, és a fiatal pár boldogságát csak fokozta, hogy 1865 nyarán gyermekük született, akit Piroskának neveztek el.
Most még talán azt gondolod, hogy irodalmi kvízünkben játszi könnyedséggel adod meg minden kérdésre a választ, ám ez korántsem biztos, hogy így lesz.
Tovább olvasomÁm alig telt el fél év kislánya születése után, Juliska megbetegedett, és december 28-án hajnalban végül tüdőbajban hunyt el.
Több mint egy évtizedre elhallgatott Arany János
Lánya elvesztése hatalmas csapás volt Arany János számára, akit nem csupán édesapaként, hanem költőként is megrendített a tragédia. Fájdalmán még az írás sem tudott enyhíteni. Bánatát megpróbálta versbe önteni, elkezdett egy verset „Juliska emlékezete” címmel, de nem volt lelkiereje megírni. A versből mindössze ezt a néhány sor vetette papírra a költő: „Mióta rombadőlt oltáridon, Hazám, / A honfi legszentebb könnyével áldozám, / Mint egy Jeremiás nyögdelve bánatom', / Oly megtörött szívvel, de nem oly szabadon:”
A költemény a kettőspont után már soha nem folytatódott tovább. Mindössze egy lábjegyzet került még a kézirat után, ami így szól: „Nagyon fáj! nem megy.”
A csapás rettenetesen hatott a költő lelkére, csak unokája, Szél Piroska nyújtott neki némi vigaszt. A fenti négy sor után Arany János több mint egy évtizedig nem írt, nem alkotott. Lánya elvesztése mellett keserűségét csak fokozta a hazájában kialakult politikai, társadalmi helyzet. Nagyszalontán újra meg akarták választani képviselőnek, de a jelölést nem fogadta el, mert úgy érezte, nincs kedve a politikához, a korteskedőkhöz és a szélsőséges ellenzékiekhez.
Arany János lánya halála miatt érzett fájdalma a Toldi-trilógia 1879-ben megjelent középső részében tört utat magának. Bár a Toldi szerelme című elbeszélő költeményt a költői már évekkel Juliska halála előtt elkezdte írni, azonban a folytatásban, a hatodik énekben Arany már Juliskát siratja, és árván maradt unokája sorsa fölött kesereg. Toldi Miklós szerelmét Rozgonyi Piroskának hívják a műben, akit unokájáról nevezett el. Szél (egyes források szerint Széll) Piroskát, a félárva kislányt a költő és felesége fogadta örökbe az édesanyja halála után, de neki is tragikusan rövid élet jutott, 21 évesen hunyt el, szintén tüdőbajban.
Ez a vers volt Weöres Sándor „csajozós” szövegeWeöres Sándor élénk fantáziájával mindent bevetett, hogy meghódítsa a nőket.
Tovább olvasomSok olyan hazai település van, amely büszke híres szülöttjére. Töltsd ki kvízünket, és kiderül, tudod-e, hogy értékteremtő elődeink hol születtek.
Töltsd ki kvízünket, és kiderül, tudod-e, melyik település hírét melyik magyar híresség öregbítette.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
