történelem hősök bátorság

Ebben a cikkben 5 olyan lenyűgöző alakot mutatunk be, akik hihetetlen bátorságról és kitartásról tettek tanúbizonyságot, de a tankönyvekben mégsem kaptak elég figyelmet. Most végre az őket megillető helyre kerülhetnek.

Harriet Tubman: A rabszolgák titkos vezetője

Az amerikai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, bár sokszor méltatlanul háttérbe szorul Harriet Tubman, aki a rabszolgaság elleni küzdelem meghatározó személyisége volt. Tubman rabszolgaként született Maryland államban, de 1849-ben megszökött. Ahelyett, hogy új életet kezdett volna, Tubman úgy döntött, hogy visszatér a veszélyes déli területekre, hogy másokat is segítsen kiszabadítani a rabszolgaság béklyóiból. Harriet Tubman az Underground Railway (Földalatti Vasút) legismertebb kalauza volt, aki több mint 300 rabszolgát segített megszöktetni – éppen ezért Fekete Mózesnek nevezték.

Mindezek mellett pedig az amerikai polgárháború alatt az északiaknak kémkedett. Nemcsak információkat szolgáltatott a déliekről, hanem fegyveres támadást is vezetett a polgárháborúban. Harriet Tubman élete és hősies tettei példaként szolgálnak minden generáció számára, és egyértelműen megérdemli, hogy a történelem legnagyobb hősei között említsük.

Sophie Scholl: A fiatal nő, aki fellázadt a náci rezsim ellen

Amikor a náci Németországgal szembeni ellenállásra gondolunk, gyakran fegyveres konfliktusok vagy nagyszabású összeesküvés-elméletek jutnak eszünkbe. Ám a történelem egyik legbátrabb ellenállója egy fiatal német diáklány, Sophie Scholl volt, aki a “Fehér Rózsa” mozgalom tagjaként szállt szembe a náci rezsimmel.

Sophie és bátyja, Hans fiatal korukban merészek és eltökéltek voltak, ugyanis az egyetemeken terjesztett röplapokkal hívták fel a figyelmet a náci rezsim bűneire. Mindezekért végül az életükkel fizettek. Bár Sophie Scholl története ma már ismertebb, gyakran háttérbe szorul a háború nagyobb eseményei miatt, holott hősiessége példaként szolgál a zsarnokság elleni bátor kiállásra.

Boudica: A kelta királynő, aki megrengette a Római Birodalmat

A Római Birodalom terjeszkedése során számos ellenállásba ütközött, de talán egyik sem volt olyan váratlan és heves, mint Boudica királynő lázadása Britanniában. Kr. u 1. században az iceni kelta törzs uralkodója volt Boudica. A rómaiak kezdetben szövetségesként kezelték az iceni törzset, ám férje halála után a római hatóságok figyelmen kívül hagyták az elhunyt király végakaratát, és elkobozták a törzs vagyonát. Boudicát megkorbácsolták, lányait pedig megerőszakolták. Ez a brutális bánásmód arra sarkallta Boudicát, hogy lázadást szítson, amely során elpusztították Camulodunum (ma Colchester), Londinium (London) és Verulamium (St Albans) római településeket, amivel komoly veszteségeket okoztak a rómaiaknak. 

Bár a lázadást végül a képzett és jobban felszerelt római légiók leverték, Boudica tette nem volt hiábavaló, hiszen története a rómaiak ellen vívott szabadságharc szimbóluma lett. 

Ljudmila Pavlicsenko: a „Halál Asszonya” a második világháborúban

A második világháborúban számos hős és legenda született, de kevesen voltak olyan figyelemre méltóak, mint Ljudmila Pavlicsenko, akit később a „Halál Asszonyának” neveztek. De vajon miért? Ljudmila Pavlicsenko 1916-ban született Ukrajnában, és mindössze 25 éves volt, amikor bekapcsolódott a háborúba. Pavlicsenko rendkívüli pontosságával és bátorságával hamar kitűnt, így ő lett a második világháború legsikeresebb női mesterlövésze, és minden idők egyik legeredményesebb mesterlövészévé vált. Azért kapta becenevét Pavlicsenko, mert hihetetlen gyorsasággal és pontossággal szedte le az ellenfelet, és sikeresen védelmezte Szevasztopol városát. Bár a szovjet propaganda felhasználta Pavlicsenko történetet a háborús erőszak támogatására, a nyugati történelemkönyvek alig említik – pedig tettei az egyenlőség és a háborús hősiesség egyik legjobb példájaként szolgálnak.

Jeanne Baret: Az első nő, aki körbehajózta a Földet – álruhában

Jeanne Baret története a XVIII. századi felfedezések kevésbé ismert, ám lenyűgöző fejezete. Ő volt az első nő, aki körbehajózta a Földet, ám mindezt úgy, hogy férfinak álcázta magát – hiszen ekkor a nők részvétele tudományos expedíciókon szigorúan tiltott volt. 

1766-ban Baret csatlakozott Louis Antoine de Bougainville világkörüli expedíciójához, mint botanikus asszisztens és ápoló. Az út során számos botanikai felfedezéset tett, többek között neki tulajdonítják a murvafürt (Bougainvillea) felfedezését. Bár az út során férfiként kellett élnie és dolgoznia, Baret  rendkívüli bátorságról és szakmai hozzáértésről tett tanúbizonyságot. Miután lebuktatták Tahitin, 1775-ben visszatért Franciaországba, ezzel befejezve a világ körüli útját.

Baret történetét sokáig homály fedte, csak az elmúlt évtizedekben kezdték el újra felfedezni és elismerni úttörő teljesítményét. Élete remekül példázza, hogy hogyan tudott egy nő kreatívan a kor szigorú társadalmi korlátai között kiemelkedő tudományos és felfedezői munkát végezni.

Miért fontos újra és újra elmesélni a történetüket?

Az emberek általában a legismertebb, legtöbbször hallott történelmi alakokra emlékeznek, ám fontos, hogy azokat a személyeket is megismerjük, akik a reflektorfényen kívül, sokszor csendben és elnyomva, mégis ugyanolyan bátor és hősies tetteket vittek véghez, mint ismertebb társaik. Sophie Scholl, Harriet Tubman, Boudica, Ljudmila Pavlicsenko és Jeanne Baret története egyedülálló hősiességükről, bátorságukról és kitartásukról szól. Bár alakjuk sokak számára észrevétlen maradt, tetteik mindenki számára ugyanolyan jelentősek és inspirálóak lehetnek. Talán ideje újraírni néhány fejezetet a történelemből.

Udvarukból választották szeretőiket a királyok: milyen volt az úrnők élete? Ebben a cikkünkben elolvashatod.