Egy nagyon jelentős esemény következett be bő 2000 éve, június 24-én: megszületett Keresztelő Szent János. De mégis miért nevezzük Szent Iván éjjelének ezt az estét? Csupán azért, mert a honfoglalás utáni bizánci kapcsolatok révén Keresztelő János neve szláv változatában, Ivánként érkezett meg hazánkba. Tűzgyújtással pedig a magyarok tűzimádata okán ünneplik nálunk ezt a napot.
Szent Iván, vagyis Keresztelő Szent János
Ez a nap különösen fontos a vallástörténelemben, hiszen fél évvel vagyunk Jézus születése előtt, akár azt is mondhatjuk, hogy időszámításunk előtt hat hónappal. Ekkor született meg Keresztelő Szent János, aki számos csodálatos cselekedetet tett, nem véletlen, hogy a korabeli emberek néha azt hitték, hogy János a megváltó. Karizmatikus személy volt, ezreken segített, hogy jobb életük legyünk. Ezekért a tettekért később szentté avatták, és akárcsak a legnagyobb szenteket, Jánost is nemzetközileg ünnepeljük. Van, ahol ilyenkor egyszerűen összejönnek a családok, máshol nagy események hirdetik a vigasságot, míg Magyarországon tüzet gyújtunk. Sok faluban ma is él ez a különleges hagyomány.
Nem a szerelemről szól eredetileg Szent Iván ünnepe
Miért éppen tűzgyújtással ünnepelnek a magyarok? Ennek egyszerű oka van, népünk mindig is tűzimádó volt. Őseink úgy tartották, hogy a tűz mágikus erővel rendelkezik, elvégre képes meleget adni a hidegben, megvilágítja a sötétséget, és fertőtlenítő hatása is van, így megtisztít. Egyes források szerint a június 24-ei tűzgyújtás 1000 éves hagyomány, míg a tűzugrás legalább 500 éves szokás. Hogyan alakult ki ez a kockázatos tradíció? Vélhetően elég bor fogyott a tűz körül, és a bátor legények így mérték össze tudásukat. Természetesen a lányok is csatlakoztak a mulatsághoz, és néhány éven belül hagyománnyá vált, hogy szerelmes párok együtt ugorják át a tüzet. Szentül hitték, hogy akik együtt ugranak át a lángok vagy parázs felett, azoknak jó lesz a házasságuk. Ezt persze a statisztikák nem feltétlenül igazolták.
A nyár kezdetét is ünnepeljük a legrövidebb éjszakán
A tűzugrás csupán egy magyar szokás, aminek nincs köze az eredeti ünnephez, vagyis Keresztelő Szent János emléknapjához. A tűz viszont utal arra, hogy ez a nap nemcsak egy személyről szól, ez a nyári napforduló időpontja is. Innentől számítjuk a nyári időszak kezdetét, és a nappalok változását. Bármilyen érdekes, június 24-től egyre rövidebbek a nappalok. Tehát elérkezünk a teljes év feléhez, ilyenkor még nem késő változtatni mindazon, amit rosszul csináltunk az előző félévben, ilyenkor még nem késő új elhatározást hozni az adott évben. De érdemes megállni egy kicsit és számot vetni, akárcsak a régiek, és gyújtani egy tábortüzet, ahol együtt élvezzük a legrövidebb éjszakát.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés