Sikerült bekerülnie egy emelt szintű matematika kurzusra az egyetemen, és az ott tanultak teljesen felvillanyozták. Azonban a ‘60-as évek Amerikája még nem volt nyitott arra, hogy a férfiak mellett helyet biztosítson a nők számára is a tudomány asztalánál, így az útja kimondottan rögös volt matematikusként.
„Életem egyik legizgalmasabb időszaka”
Miután összeházasodtak egyetemi szerelmével, a férfi a Harvardon tanult tovább, Uhlenbeck pedig a posztdoktoriját végezte a kaliforniai Berkeley Egyetemen. „A vietnámi háború időszaka volt, rengetegen demonstráltak, akkor vetette be a rendőrség a könnygázt, és a nők ügye egyre inkább előtérbe került” – emlékszik vissza egy interjúban a matematikus.

William James Sidis hiába volt igazi zseni, akit a világ legokosabb gyerekének tartottak, végül elfeledve halt meg.
Tovább olvasom
Ez bizonyos értelemben kapóra jött számára, mert úgy vélte, ez is közre játszott abban, hogy tudományos munkát kapott. Bár ő maga egészen addig nem gondolta a matematikusi pályáról, hogy átpolitizált lenne. Úgy ítélete meg, hogy ez elméleti terület, és ami a matematikusi körökben történik, annak semmi köze a való élethez, ám később rádöbbent, hogy az a világ sem csupán racionális és hidegfejű gondolkodók közössége.
A férfiak és a nők miatt is nehezen találta meg a helyét
Sosem szerette, ha női matematikusnak nevezik,
„én matematikus vagyok, és igen, történetesen nő”
– emelte ki egy vele készült beszélgetésben. Ugyanakkor mindig is szerencsésnek tartotta magát, mert a közvetlen környezete remek matematikusnak tartotta.
A tudományos világba történő beilleszkedése nem csak a férfiak miatt volt nehézkes. „Sokszor úgy éreztem, a férfi kollégák feleségei azok, akik nem fogadják el, hogy egy nő végezhet tudományos munkát is. A munkatársaimmal olykor könnyebben kijöttem, mert a közös munka során kiderült, hogy jó matematikus vagyok.” Ugyanakkor az érzés, hogy nem tartozik „közéjük”, végigkísérte a pályáját.

Súlyos mentális betegséggel küzdött Kurt Gödel, a zseniális osztrák matematikus.
Tovább olvasomKiből válik példakép egy matematikus számára
Karen Uhlenbeck úttörő volt nőként a tudományos világban, és mint ilyen, nem volt előtte valódi példakép. Noha az első férje és apósa támogatták őt matematikusi pályáján, férfiként ők nem érthették, min megy keresztül.
Akire ténylegesen fel tudott nézni, az nem csak számára volt példakép, nők ezrei néztek fel az akkoriban híressé vált nőre, a szakács Julia Childra. A Francia séf című műsorában számos nőt tanított meg a francia konyha mesterfogásaira, de ennél sokkal többet tett: arra bátorította a nőket, hogy álljanak ki saját magukért, és vállalják fel magukat, harcoljanak az álmaikért. Ez az attitűd volt a legszimpatikusabb Uhlenbeck számára is. „Ez a nő nem szégyellte, ha elejtette a pulykát az adásban, felvette, és a műsor folytatódott.” Úgy érezte, ha Julia Child meg tudta csinálni, akkor neki is sikerülni fog.

Később, amikor már Uhlenbeck maga is hírnevet szerzett matematikusként, ő is példaképpé vált a tudományos pályát választó nők számára, és a Princeton Egyetem még anyagilag is hozzájárult, hogy hozzon létre egy nőket támogató programot. Miután elnyerte az Abel-díjat, számtalan e-mailt kapott nőktől, és a legtöbben annak adtak hangot: milyen fontos, hogy ő ezen a pályán van, és hogy felnéznek rá.
Élete legfontosabb elismerése
Uhlenbeck 2019-ben, 76 éves korában az első nő volt, aki megkapta a legfontosabb elismerést, amit a matematika területén tudós csak kaphat: az Abel-díjat.
„Kijöttem a templomból, és a kollégám szólt, hogy Norvégiából kerestek. Felhívtam a megadott számot, és akkor tudtam meg, hogy nekem ítélték a díjat.”
Sokszor kérdezték tőle különböző interjúkban, főleg a díj elnyerése után, hogy mennyit morfondírozik a különböző matematikai problémák megoldásának gyakorlati hatásán, ám erre ő csak annyit válaszolt, hogy a matematikát egy nyelvnek tartja, és megtanulta használni, de már nem aggódik amiatt, hogy e nyelv használata hasznosnak tűnik-e vagy sem, a hosszú távú hatások sokkal jobban izgatják, és a mesterséges intelligencia előretörése is inkább csak filozófiai szempontból érdekli.
Mind a mai napig gondot okoz sokaknak rájönni a helyes megoldásra, de ennek megvan az oka.
Tovább olvasomNem őrült matematikus
Amikor Uhlenbeck a pályát kezdte, nem engedhette meg magának, hogy az a tipikus szórakozott professzor legyen, és elmondása szerint ma már sokkal többen vannak ilyenek.
Ugyanakkor kivételes helyzetben érzi magát, hogy a második férje szintén matematikus. „Ha több nő matematikus lenne, akkor a férfi matematikusok biztosan őket részesítenék előnyben a párválasztásnál, mert ők megértik – ahogy engem is a férjem –, hogy milyen az, amikor egy elvont probléma foglalkoztat, és semmi másra nem tudok fókuszálni.”
Ezek után biztosan az is érdekel majd, hogy ki volt az az angol nő, akit ma a programozás úttörőjének tartanak, a cikket itt olvasd el.

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés