magyar zászló

A piros és a fehér sok nemzet zászlajában megjelenik. Az amerikai lobogóban a fehér a tisztaságot és az ártatlanságot, a piros a kitartást és a vitézséget jelenti, ahogyan azt Charles Thompson kongresszusi miniszter az amerikai nemzeti pecsétről szóló jelentésében anno megfogalmazta. A szabadság, egyenlőség, testvériség szimbólumává vált francia trikolórban a vörös Párizs védőszentjének, Szent Denis-nek a színe, a fehér viszont a 17. század óta amellett, hogy a királyok színévé vált, gyakran Jeanne d’Arc vagy éppen egyenesen Szűz Mária metaforájaként értelmezhető. 

Magyar trikolor

Ezzel szemben a magyar zászlóban a vörös sáv az erőt, a fehér pedig a hűséget jelképezi. Ezt a sort zárja lobogónkon a reményt szimbolizáló zöld szín. Mindezt az értelmezést pedig a romantikában kapta a reformkortól egyre gyakrabban használatos hármas, melynek kialakulásában kétségtelenül nagy szerep jutott a francia forradalomnak, és az eszméit szimbolizáló francia trikolornak is.

Előbb csak vörös, majd vörös és fehér volt a magyar zászló

A krónikások beszámolói alapján eleinte a magyarok vörös zászló alatt harcoltak, melyet fekete turulmadarak díszítettek. Később a szentek képeivel kivarrott, és a vörös-ezüst (fehér) sávos zászló terjedt inkább el. Az 1703-ban kitörő szabadságharcra II. Rákóczi Ferenc is az Árpád-sávokra utaló vörös-fehér lobogóval indult.

Piros, fehér, de már zöld is a magyar zászló

Már a 15. századtól kezd a zöld szín társulni a piros és fehér mellé: először Mátyás király pecsétzsinórján mutatkozik együtt a három szín, majd pecsétek selyemzsinórzata mellett hadi zászlók peremfogazatán is feltűnik, egy 1557-es festményen pedig többek között üstdobzászlón és tolldíszen is láthatók együtt. 1601-ben a török szultán már ajándékozott Báthory Zsigmondnak egy piros-fehér-zöld színeket felsorakoztató zászlót is. És bár ezen a színek sorrendje ugyan még fordított volt, viszont rögtön kétszer is megjelent rajta a színhármas. Mégis, 1806-ig az általunk már természetesnek ismert trió a belénk égett sorrendben nem került leírásra.

Amióta már természetes, hogy ez a magyar zászló

Mária Terézia a Magyar Királyi Szent István Rend alapításakor, 1764-ben a piros-fehér-zöld színkombinációra már mint a három magyar színre hivatkozik, ahogyan kicsivel később, 1794-ben, összeesküvéséről tett vallomásában Martinovics Ignác is e három színt említi a nemzetünk színeiként. 1801-ben Ana Pavlovna, József nádor felesége az, aki ezekből a színekből álló karszalagot viselt, s noha a források szerint úgy tűnik, ez volt az első példa a magyar trikolor ekképpen történő használatára, pár évtizeddel később, az 1847-es országgyűlésen már természetes volt a piros-fehér-zöld színű magyar zászló használata. 1848. március 23-én elfogadták és az év április 11-én az uralkodó által szentesítésre is került a "XXI. törvényczikk" a magyar zászló és címerről, mely nemzeti lobogónk használatát kötelezővé tette minden közintézményünkön és hajónkon. Ennek állítottak emléket 2014 decemberében azzal, hogy március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánították.

Ha Budapest zászlajának története is érdekel, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.