Endresz György a ma Románia területén található kis faluban, Perjámosban látta meg a napvilágot. A sváb család gyermeke már az első világháborúban is pilótaként harcolt a 64. repülőszázad tagjaként. 1915-ben orosz fogságba esett Lembergnél (Lviv), melyből két ízben is sikerült megszöknie. Írásos visszaemlékezése szerint másodszor Szibériából szabadult ki, saját kezűleg hamisított papírokkal, majd vonaton és gyalog jutott el Svédországig.
A világháború legeredményesebb hazai pilótáinak egyike volt, négy igazolt légi győzelmet szerzett. Mindössze egyre lett volna még szüksége, hogy a nemzetközi hadi repülés egyik legnagyobb dicsőségét elérje, és ászpilótává váljon. Erre minden valószínűség szerint meg is lett volna a lehetősége, ha nem esik viszonylag hamar hadifogságba.
Pilótaként szolgálta a hazát Endresz György
A hadifogságot követő kitérő után Endresz György hazatért Magyarországra, a Tanácsköztársaság idején pedig a a győri repülőszázad parancsnoka, toborzó tisztként is alkalmazták. Bár a vörösök seregében szolgált, részt vett Prónay Pál soproni hadjáratában is két évvel később. Ennek a felkelésnek volt köszönhető, hogy Sopronban népszavazást tartottak, így a város és a környékbeli falvak a trianoni békediktátumot követően is Magyarország részei maradhattak.
A békeszerződést követően továbbra is repült, immár nem a leszerelt hadsereg kötelékében, hanem az Aero Express légitársaság pilótájaként. Később a német Junkers repülőgépgyárnál dolgozott, majd a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett.
Első magyarként repült át az óceán felett
Látva tehetségét, egy Amerikában élő magyar pilóta, Magyar Sándor vetett fel neki az óceánrepülést azt követően, hogy Lindbergh elsőként átszelte a távolságot a két kontinens felett. A vállalkozáshoz amerikai magyaroktól kaptak nagy összegű támogatást, majd az ügy mellé állt a magyar területi revíziót támogató angol Lord Rothermere is.
Ő javasolta, hogy a repülőgépet kereszteljék Justice For Hungary, azaz Igazságot Magyarországnak névre.
A kísérlethez egy Lockheed Sirius típusú gépet választottak ki. A személyesen Lindbergh kérésére tervezett egyfedelű, kétüléses alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legjobb minőségű, és ami még fontosabb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A magyar pilóták sok speciális változtatást hajtottak végre a járművön, például növelték az üzemanyagtartályok számát, módosítottak a futóművön és a függőleges vezérsíkon is.
Endresz György Magyar Sándor navigátorral együtt az Európához eső legközelebbi ponton, az új-fundlandi Harbour Grace-ben szállt fel 1931. július 15-én, délután 5 óra 20 perckor. Olyan felhős volt az ég, hogy mintegy 8 órán keresztül pusztán iránytű segítségével, vakon repültek, csak azt követően sikerült kapcsolatot teremteniük egy norvég gőzhajóval. Ők továbbították a híreket Magyarországra is, ahol hatalmas érdeklődés várta a pilóták érkezését Mátyásföldön.
Az utolsó pillanatban csúszott be a hiba
Körülbelül 5000 kilométert tett már meg a Justice for Hungary! nevű monoplán minden probléma nélkül, azonban amint megérkezett Magyarország légterébe, a motor akadozni kezdett, és egy idő után teljesen leállt az üzemanyag-ellátás. Mint kiderült, a hibát az okozhatta, hogy a két pilóta túl korán kapcsolt át egy másik üzemanyagtartályra. Attól féltek ugyanis, hogy az a tartály nem tart ki a megérkezésükig. Ekkor valahol Győr felett járhattak, s mire Bicske közelébe értek, már tudták, hogy kényszerleszállást kell végrehajtaniuk. Felcsút és Csákvár között siklórepülésben landoltak. A rossz minőségű, göröngyös talajon a gép azonban előrebukott, és feldőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar is elgörbült.
A kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette a navigátor, mire a MALÉRT, az akkori hazai légitársaság egy gépet küldött értük. Ez vitte aztán őket Mátyásföldre, ahol hatalmas ováció várta a két hőst, érkezésük hírére még a kormányülést is berekesztették a parlamentben.
Két magyar, három világrekord
Endresz György és Magyar Sándor útja 5770 kilométeren, 26 órán és 20 percen keresztül vezetett Új-Fundlandról Magyarországig. Három világrekordot is sikerült ez alatt az idő alatt felállítani, hiába a kedvezőtlen időjárási viszonyok, minden addigi próbálkozásnál gyorsabban, alig 13 óra 50 perc alatt szelték át az óceánt.
Az óránkénti 250 kilométeres átlagsebességük is elsőnek számított a kor pilótái között, ráadásul a leghosszabban Európa közepéig a kontinensen. Horthy Miklós a Várban fogadta a két magyar rekordert, akiket ki is tüntetett.
Endresz azonban nem sokkal élte túl világrekordjait, a római, éves óceánrepülők kongresszusára tartva gépe leszállás közben meghibásodott, Ő és navigátora, Bittya György rádiótávírász is életét vesztette. Halála után tucatnyi utcát és teret neveztek el róla, például a Déli pályaudvar előtti teret is. A kommunista hatalomátvétel után azonban sem teljesítménye, sem revizionista repülője, sem ő maga nem kerülhetett szóba. A róla elnevezett a közterületeket 1945 után az irredenta áthallások miatt átnevezték. Ma már utca őrzi nevét többek között Budapesten, Egerben és Pécsett, és iskolát is neveztek el róla. (Címlapkép: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / özv. Batta Ábrahámné gyűjteménye)
Ha érdekel a repülés története, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
