kutya háború

Ezek a furcsa háborúk – bár nonszensz módon indultak – gyakran súlyos következményekkel jártak: gazdasági károkat okoztak, emberéletekbe kerültek, sőt, olykor egész országokat döntöttek romba. 

Háború egy elkóborolt kutya miatt

Az első világháború után Európa tele volt feszültségekkel, a politikai viszonyok kiéleződtek. Az új határok, a katonai megszállások és a területi viták mindennaposak voltak – kiváltképp a Balkánon. Ebben a kaotikus időszakban történt, hogy egy görög katona kutyája véletlenül átkóborolt a bolgár határon, a két ország közötti senkiföldjén.

A történet szerint gazdája nem habozott, és hűséges négylábúja után ment. Ez azonban végzetes katasztrófát indított el, ugyanis a bolgár határőrök lelőtték, ami óriási felháborodást váltott ki Görögországban. Az incidens csak olaj volt a tűzre egy amúgy is feszült politikai légkörben, amelyet a világháború utáni területi viták tápláltak.

A görög kormány megtorlást követelt, és miután Bulgária nem tett engedményeket, hamarosan megszállták az országot, és elfoglaltak több falut.

Egészen Petrich városáig mentek, miközben 50 ember vesztette életét. Ekkor a Népszövetség közbelépett, és diplomáciai úton rendezte a konfliktust. A döntés értelmében Görögországnak vissza kellett vonnia csapatait, és kártérítést kellett fizetnie Bulgáriának. 

Az elkóborolt kutya története a mai napig példája annak, hogy egy apró esemény milyen szörnyű következményekhez tud vezetni.

Édes szörnyűség, avagy a süteményháború

Gondoltad volna, hogy akár egy halom péksütemény miatt is háború törhet ki? 1838-ban pont ez történt, miután Mexikóváros nagy része egy katonai puccs során elpusztult.  A zavargások egyik károsuljta egy ott élő francia cukrász, Monsieur Remontel lett, aki azt állította, hogy üzletét katonák fosztották ki, amivel hatalmas károkat okoztak neki.

Franciaország kötelezte Mexikót Remontel kárpótlására, ám mivel az ország nem volt hajlandó kifizetni ezt az összeget – hiszen súlyos gazdasági válsággal küzdött –, hadihajókat küldött Veracruz kikötőjéhez, és hadat üzent.

A konfliktus „süteményháború” néven híresült el: a franciák a kikötőt bombázták, és katonákat szállítottak a partra. A háború kevesebb mint egy évig tartott, de több száz halottat és sebesültet hagyott maga után. A konfliktus végül az Egyesült Királyság közvetítésével zárult le: Mexikó kifizette a kártérítést. 

A disznóháború

1859-ben egy apró szigeten, a San Juan-szigetcsoportnál (a mai Washington állam és Kanada között) eszkalálódott az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti konfliktus, amelyben a vita tárgya egy disznó volt. Abban az időben a sziget amerikai telepeseknek és a Hudson's Bay Company brit alkalmazottainak is otthont adott, mindkét fél a termékeny talajon gazdálkodott. Egy alkalommal azonban egy brit telepes disznaja betévedt az egyik amerikai farmer, Lyman Cutlar földjére, ahol feltúrta a veteményest. Cutlar mérgében agyonlőtte az állatot.

A brit gazda azonnal kártérítést követelt, azonban Cutler nem fizetett. Ez a látszólag jelentéktelen eset végül súlyos diplomáciai konfliktushoz vezetett: mindkét fél katonai erőket küldött a szigetre, és sokáig úgy tűnt, hogy fegyveres összecsapásra kerül sor. A konfliktus hátterében azonban valójában az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti gyarmati érdekek ütközése állt, a sziget stratégiai helyzete miatt különösen fontos volt mindkét fél számára. Végül egyik fél sem akarta, hogy a vita valóban háborúvá fajuljon, így leültek tárgyalni, majd az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megegyezett a sziget sorsáról.

Ez volt a történelem legvéresebb háborúja, de fogadunk, hogy nem hallottál róla. Ha kíváncsi vagy, melyik volt ez a háború, kattints ide, és olvasd el cikkünket.