A Hotel Budapest, vagy ahogyan mindenki emlegeti: a Körszálló volt a Kádár-éra első felhőkarcolója, amely különleges henger alakú formájával a modernizáció és a fejlődés jelképévé vált, szimbolizálva a 60-as években zajló társadalmi és gazdasági változásokat. Az épület letisztult beton-üveg homlokzatával, a kör alakú szobák elrendezésével a korszak újító szellemét tükrözte, 360 fokos kilátásával pedig még azokat is lenyűgözte, akik elvből visszautasítják a szocialista világ minden alkotását.
Így kapta a Budapest nevet a szálloda
Az Ybl-díjas Szrogh György által tervezett épület 1967-ben nyitotta meg kapuit szállodaként. Eredetileg a Hotel Florida nevet szánták neki, azelőtt ugyanis egy zsidó család Florida Kioszk nevű zenés-táncos étterme állt a helyén, ameddig a második világháború nem alakította úgy a történelmet, hogy mind a család, mind a grandiózus neobarokk épület nyomtalanul eltűnjön Budapest térképéről. Utódja azonban nem örökölhette meg a bejáratott nevet, hisz mégsem keresztelhették el a kapitalista Amerika egyik államáról a szocialista Magyarország első toronyházát, amellyel épp azt a hangsúlyos üzenetet akarták szánni a nagyvilágnak, hogy a keleti blokkban is képesek felhőkarcolókat építeni.
Ez volt a legnagyobb budapesti ingatlanfejlesztési beruházás a Kádár-korszakban. A Városmajorral szemben elhelyezkedő telken az építéshez először is több méternyi földet kellett kiemelni a sziklás talajból, hogy a szálloda masszív alapját kialakíthassák. Magát az épületet 1966-ban kezdték felhúzni, több mint 150 munkás dolgozott éjt nappallá téve, hogy a következő év végére átadható legyen. A '60-as évek modernista szemléletét tükröző konstrukció megálmodása nemcsak az eleganciára, hanem a technikai bravúrra is fókuszált: az építkezés egy sor újítással történt, például a korszak csúcstechnológiájának számító csúszózsalus technikával. Ez a módszer lehetővé tette, hogy az emeleteket egymás után folyamatosan, megszakítás nélkül építsék meg.
Az éjszakai műszakok alatt is zúgtak a gépek, miközben a munkások izzadt homlokkal, poros overallban mozgatták a hatalmas zsalukat és betontömböket
– mesélte el a Díványnak a szomszéd házban lakó Kemény György, aki az építkezés évében költözött ide a párjával, és mára ő lett a Szilágyi Erzsébet fasor 45/B legrégebbi lakója.
A Kemény család számára ez több, mint egy szálloda
Félkész Vérhalom téri társasházi lakásukat cserélték az itteni tanácsira, amelynek eredetei bérlője annak a cégnek az igazgatója volt, ahol Kemény úr felesége dolgozott. Somogyi elvtárs attól tartott, hogy a torony elveszi majd a panorámát, ám végül az ideköltözők számításai jobbnak bizonyultak: az épület a hengeralakjából adódóan alig valamit takar ki a kilátásból. És több más pozitív hozadéka is volt számukra.
A szálló halljában volt egy dollárbolt, onnan vettem a fiam első két Hot Wheels-autóját a hetvenes években, amikor még sehol másutt nem volt kapható
– idézte fel a jó üzletet csinált lakó a fél évszázados emléket.
Elmondása szerint igazi nyugati életérzés volt bemenni a valutáért árusító üzletbe, és venni néhanapján egy doboz Tic Tacot vagy Tobleronét, amelyek akkoriban elérhetetlen luxuscikknek számítottak Magyarországon. Nem is feltétlenül az áruk, hanem az Ibusz-utazásokból megmaradt nyugati valuta minimális mennyisége miatt. A forint ugyanis nem volt konvertibilis, így csak annyit lehetett átváltani kemény valutára, amennyit a nyugati társasutazáshoz járó költőpénzként engedélyeztek, 50 dollárt. Az egyéni turizmus még nem volt opció.
A szállóvendégek közt akadtak fura figurák
Fordítva viszont működött a dolog. A nyugati turisták előszeretettel jöttek hozzánk, ahol még a legkevesebb pénzből is valósággal dőzsölhettek az állami támogatással alacsonyan tartott árakon. A Körszállónak olyan illusztris vendégei voltak, mint Tony Curtis és Roger Moore, de a legemlékezetesebb alighanem Moammer Kadhafi líbiai diktátor volt, akinek az egyik testőre majdnem lelőtte az ablakpucoló alpinistát, mert bérgyilkosnak gondolta. A hazai művészvilág is képviseltette magát: miközben a bárban Hofi Géza szórakoztatta a nagyérdeműt, vendégként ide járt többek között Jancsó Miklós és Gobbi Hilda, Honthy Hanna pedig be is költözött ide arra az időre, amíg a házát renoválták.
A szálloda étkezőhelyei azért voltak különösen népszerűek, mivel itt lehetett először kólát rendelni, így sokan csak azért tértek be, hogy megkóstolják az addig a nyugat kábítószerének titulált italt. Emellett egészen extravagáns volt az étlap, amelyen izlandi kaviár is szerepelt, és
ez volt az első olyan hely, ahol svédasztalos reggelit adtak. Ez annyira új dolog volt, hogy sokan nem is tudták, hogyan működik: volt, aki odavitte a székét, és úgy kezdett el falatozni a büféasztalról.
Mindenesetre a külföldi vendégek akkora borravalókat adtak, amiből állítólag az egyik pincér egy hónap alatt egy balatoni nyaralót vett magának.
280 szállodai szoba helyett 47 lakás?
A 19 szintes hotel 280 szobájában 560 vendéget tudtak elszállásolni. Egészen addig, amíg 2020-ban a koronavírus-járvány meg nem akasztotta a turistaforgalmat. A tulajdonos Danubius Hotels kénytelen volt bérbe adni az épületet a Hotel & More Szállodák Zrt.-nek, amely főleg diák- és munkásszállásként üzemeltette a szállót. Végül idén nyáron el is adták a Market Asset Managementnek (MAM), amely viszont már a teljes megújulásban gondolkodik: a nyilvánosságra került koncepció szerint az épületet lebontanák, majd négy szinten fedett parkolókat, több mint 2000 négyzetméternyi kereskedelmi területet, illetve 3 kisebb-nagyobb medencével megspékelt wellness-blokkot alakítanának ki, amelyet tetőkertekkel és teraszokkal fednének be. A szálloda helyébe épülő új társasházban pedig 47 lakást alakítanának ki.
Nem csoda, hogy sokan felhördültek, és a MAM azonnal védekezőállást vett fel: közlésük szerint engedély nélkül publikálták a terveket, amelyekről egyelőre nem született végleges fejlesztői döntés.
Az épület állapota valóban indokolna valamilyen mértékű bontást és/vagy átalakítást, de egyelőre folynak a tervezési munkálatok
– áll a Turizmus szakportálnak eljuttatott közleményükben.
Védelmet élvez a szálloda
Ráadásul az épület helyi védelem alatt áll. Az építési és bontási engedélyek kiadása ugyan már nem önkormányzati hatáskör, de jelen esetben a védettség miatt nem megkerülhető a képviselőtestület.
Maga a védelem a formát és az épület örökségjellegét, az eredeti megjelenést védi
– válaszolta a We Love Budapest kérdésére a II. kerületi önkormányzat, ahol eddig csak koncepcióterveket láttak, és információik szerint arra egészen bizonyosan nincs esély, hogy a Körszállónál a közeljövőben csak úgy megkezdődhessenek a bontási munkálatok.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy Kádár János hol szállt meg nyaranta, arról ide kattintva olvashatsz.
