autó üzemanyag

Ahogy mi sem mindannyian szeretjük a céklát vagy a kukoricát, ugyanúgy autóink is válogatósak: nem mennek el minden üzemanyaggal, ami a benzinkutakon kapható. Bár a töltőállomásokon egyre többféle terméket kínálnak, nem árt ellenőrizni a jármű kezelési könyvében és a tanksapka zárófedelén található információkat, mivel jelenleg csak a gépkocsik elenyésző hányada alkalmas alternatív meghajtásra – figyelmeztet a Közlekedéstudományi Intézet.

Jönnek az alternatív üzemanyagok az autókhoz

A benzinkutakon kapható üzemanyagok nyersanyagai ma már igencsak változatosak, egyebek között  használt étolajból, növényekből (ilyen az említett cékla és kukorica is), fahulladékból,  szennyvíziszapból, sőt trágyából is előállítanak ilyeneket. Ezzel párhuzamosan fejlesztés alatt állnak olyan eljárások, amelyekkel műanyag-hulladékból is készíthető lesz üzemanyag. 

Ennek hátterében az áll, hogy mérsékelni kell a közlekedési ágazat éghajlat-károsító széndioxid-kibocsátását. Nemcsak az elektromos meghajtásra való átállással, hanem az összes rendelkezésre álló lehetőség kihasználásával – így a jelenleg futó flotta és a rengeteg belső égésű motorral rendelkező jármű vonatkozásában is. Ezért a kutatás és az ipar már évek óta gőzerővel dolgozik a csökkentett CO₂-tartalmú, sőt ideális esetben karbonsemleges üzemanyagok előállításán.

Az új üzemanyagok nem mindig kímélik az autót

Amikor a megszokott 95-ös benzin helyét először vette át az alkohollal hígított termék, több autós szervezet kongatni kezdte a vészharangot ennek káros hatásai okán, azaz hogy idővel „megeszi” az üzemanyagrendszer gumitömítéseit és vezetékeit, továbbá elrozsdásítja az acél és alumínium alkatrészeket az üzemanyagtankoknál, a karburátoroknál és a befecskendező-rendszereknél. 

Érthető módon hirtelen megugrott a kereslet a hagyományos szuperbenzinnél jelentősen drágább 98-as és 100-as oktánszámú üzemanyagok iránt. 

Ráadásul az alkohol feloldja a vezetékekben lerakódott szennyeződéseket, melyek aztán dugulást és ezzel indítási nehézségeket vagy motorleállást okozhatnak. Nem utolsósorban pedig az alkohol hatására felgyorsulhat a benzin romlási folyamata, így ha nem használódik folyamatosan el a tankból, néhány hónap után büdös, kocsonyás anyag alakul ki belőle, amit aztán hosszadalmas és főleg drága eljárással távolíthat csak el a szerelő. A legtöbb autógyártó az ezredfordulót követően áttért az alkoholtűrő anyagok használatára, így csak a korábban készült kocsik vannak kitéve ennek a veszélynek.

A HVO hódít az üzemanyagok között

A fejlesztő laboratóriumokból a benzinkutakra kerülő új üzemanyagtípusok közül a hidrogénezett növényi olajból készült HVO a legígéretesebb, ami 2024 májusától árusítható az Európai Unióban. Már 2250 töltőállomáson forgalmazzák tiszta formában és több mint 11 ezer további helyen a többi biodízelhez hasonló keverékként. Elterjedt már a szomszédos Ausztriában, de Olaszországban, Hollandiában és  Skandináviában is, Németországban pedig éppen most engedélyezték.

Nézzük tehát, milyen üzemanyagokkal találkozhatunk a kútoszlopokon:

• Super E5 – a 95-ös benzinben a bioetanol maximum 5 százalékos arányban lehetett keverve,
• Super E10 – ez a 95-ös benzin dupla bioetanol-aránnyal,
• Super Plus E5 – ez váltotta fel a 98-as benzint,
• Diesel B7 – korábban a dízelben a bioadalék legfeljebb 7 százalékos lehetett,
• Diesel B10 – ez a benzinhez hasonlóan 10 százalékosra emelt biodízel-keverék,
• Diesel R33 – itt már az üzemanyag harmada nem kőolajból, hanem parafinokból származik,
• Klimadiesel 25 – az üzemanyag negyedét hidrogénezett növényi olaj teszi ki,
• Klimadiesel 50 – itt értelemszerűen 50 százalékos ez az arány,
• HVO100 – tisztán növényi olajból készült bioüzemanyag,
• BTL – biomass-to-liquid, azaz biomasszából előállított folyékony üzemanyag,
• CTL – itt a biomasszát a szén (coal) helyettesíti,
• GTL – ugyanez földgáz használatával,
• XTL – az X bármilyen energiahordozót jelölhet, ami szintetikus gyártási folyamatban készül,
• LNG – folyékony természetes gáz, amely metánból, etánból és propánból áll,
• CNG – sűrített gáz biogázból magas kalóriatartalommal,
• LPG – az olajfinomítók mellékterméke, amely a legelterjedtebb autógáz,
• E-fuel – elektrolízisből származó hidrogénből készülő üzemanyag.

A téves tankolás elkerülése érdekében az Európai Unióban a különböző üzemanyagtípusok egységes címkézését írják elő a töltőállomásokon, mind a kútoszlopon, mind pedig a töltőpisztolyon.

Ha tudni szeretnéd, hogy a tankoláson kívül mire érdemes még nagyon odafigyelni a külföldi autózásnál, ezt a cikket semmiképp ne hagyd ki!