Hallott már Thomas J. Stanleyről? A két éve elhunyt üzleti gondolkodó és író egyetemi kutatóként dolgozott, amikor egy bank felkérte, hogy készítsen mélyinterjúkat milliomosokkal, hogy jobban rálásson szokásaikra és jobban ki tudja őket szolgálni. Stanley végül húsz évet áldozott arra, hogy gazdag amerikaiakat tanulmányozzon, és munkájának eredménye egy bestsellerré vált alapmű lett, A milliomos agy. A Medium.com nyomán összegyűjtöttük a könyvben leírt legfontosabb szabályokat, amik hozzásegítenek ahhoz, hogy egy átlagember is képes legyen családja számára tekintélyes méretű vagyonokat felhalmozni – és azt meg is tartani. Ha kíváncsi rá, hogy csinálják a profik, görgessen tovább!
A kritikus tömeg fogalma a fizikában annyit jelent, hogy bizonyos eredmény eléréséhez az eszközök egy meghatározott (általában jelentős) mennyisége mindenképpen szükséges ahhoz, hogy ugrásszerűen javuljon az eredményesség. A kritikus mennyiséget még el nem érő „alapszintű” tevékenység és a többlettevékenység ugyanis felerősítik egymás hatását. De hogy jön ez ide? Úgy, hogy ha az alábbi öt szabály egyikét már alkalmazza, akkor jó úton jár, ha pedig mind az ötöt, akkor lesz igazán nagy esélye a szabályok közötti láncreakciónak és annak, hogy valóban megalapozzon egy anyagilag ígéretes jövőt.
1. Gondolkodjon hosszú távon!
Warren Edward Buffett amerikai részvénybefektető és üzletember 86 évesen 76 milliárd dolláros vagyonával a világ harmadik leggazdagabb embere – köszönhetően a kamatos kamat kihasználásának és a jobbnál-jobb vállalkozások beindításának. Ám Buffet sem két nap alatt hozta össze vagyonát: 20 éves korára 20 ezer dollárt, 30 éves korára 1 milliót, 50 éves koráig 350 milliót halmozott fel, 80 évesen pedig már 55 milliárd dollár boldog tulajdonosa volt és vagyona azóta is szépen gyarapodik.
Persze egy rakás tényező tökéletes összehangolásán múlik, hogy eljussunk erre a szintre, amik nem feltétlenül hozzáférhetők mindenki számára, ám ezek között van a megfelelő hozzáállás is, ami viszont csakis rajtunk múlik: türelem és hosszú távon gondolkodás. „A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy minél hamarabb befektetjük pénzünket valamibe, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy felhalmozzunk kisebb-nagyobb összegeket” - írja Stanley.
A hosszú távon gondolkodás elve azonban nem csak a megtakarításoknál, hanem a költekezésnél is beválik. Ezt azt jelenti, hogy például a 20 ezres telefonszámlára nem úgy kell tekinteni, hogy havi 20 ezer forint, hanem inkább úgy, hogy az évente 240.000, tíz évente pedig mintegy 2 és fél millió forint kiadás. Ugye, így már látja, hogy akár egymillió forintot is megspórolhat tíz év alatt azzal, hogy visszavesz a telefonálgatásból?
Ha ezentúl bármilyen rendszeres kiadást hosszú távon mérne, használja az alábbi képleteket:
- Egy egyheti költség tíz évre számolva: szorozza meg az alapösszeget 752-vel. Például ha heti 3 doboz cigaretta 3000 forintba kerül, akkor 2.256.000 forintot spórolhat meg tíz év alatt azzal, hogy felhagy a dohányzással. Amiből ráadásul nemcsak anyagi, de egészségügyi haszna is lesz.
- Ha egy egyhavi kiadással számolna, akkor a szorzószám 173. Napi ezer forintot otthagy a Starbucksban? Akkor bizony, tíz év alatt több mint ötmillió forinttal támogat egy kávéházláncot, amit akár ön is létrehozhatna – érvel a szerző.
A cél tehát, hogy a napi vagy heti szokásainkon változtatva (igen, ez kisebb-nagyobb áldozatokkal jár) megteremtsünk magunknak egy, akár életre szóló anyagi függetlenséget.
2. A tizedes szabály
„Amikor húsz évvel ezelőtt elkezdtem kutatni és felméréseket készíteni előkelő negyedekben élő emberekkel, idővel valami különös dologra lettem figyelmes. Az, hogy valaki drága házban lakik és luxusautót vezet, nem feltétlenül jelenti azt, hogy anyagi jólétben él. (Erről a 3. pontban lesz szó.) Aztán felfedeztem még egy érdekességet: azok közül, akiknek tele van a zsebe pénzzel, sokan nem is élnek előkelő negyedben, nem verik nagy dobra, hogy valójában megengedhetnék maguknak a puccos életmódot” - folytatja Stanley.
A takarékoskodás valószínűleg az elsődleges közös jellemzője a gazdag embereknek. Különösen akkor, amikor még csak a gazdaggá válás útján járnak. A szakember megfigyelte, hogy sok milliomos az éves bevételének mindössze tíz százalékából él. Összes tulajdonuk, a házuk, az autóik, a hajójuk értéke nem haladja meg a jövedelmük egytizedét. Vagyis érdemes ebben a számarányosságban is gondolkodni ahelyett, hogy a külsőségekkel foglalkoznánk.
3. A jólét mutogatása helyett az anyagi függetlenség elérésére törekedjen!
A közösségi oldalakon hemzsegő magamutogató posztok tanúskodnak arról, hogy az emberek csak azért szórják fölöslegesen a pénzüket (vagy nem a sajátjukat, hiszen ott vannak az életmentő hitelkártyák), hogy felvágjanak mások előtt – látszólagos - státuszukkal. Ott van például az Amerikában igen népszerű lízingelés őrült koncepciója. Aki bérbe vesz egy autót, az valószínűleg nem engedheti meg magának, hogy vásároljon egy sajátot. Elég nevetséges statisztikai adat, hogy a luxusautók tulajdonosainak 45%-a lízingel, vagyis látszólag jól, valójában azonban kölcsönökből élnek. „Mivel a tévéműsorok és a magazinok lépten-nyomon az arcukba tolják a pazar életmód szépségeit, a fiatalok könnyen bedőlnek annak az elképzelésnek, hogy akinek van miből vagy megteheti, az bátran költekezzen; illetve hogy amit nem mutogatsz meg, az nem is létezik” - írja Thomas J. Stanley.
A lényeg, hogy nem minden ember tehetős, aki annak látszik, míg a valóban jólétben élők szerényebbek és nem kürtölik világgá, mekkora vagyonuk van. Másrészt azzal sem árt tisztában lenni, hogy a hirdetők dollármilliókat költenek arra, hogy pszichológusokkal együttműködve bírják rá a fogyasztókat olyan holmik vásárlására, amikre semmi szükségük nincs. És működik!
Akárhányszor azon kapja magát, hogy olyasvalamire költene pénzt, amire nem feltétlenül vagy egyáltalán nincs szüksége, gondoljon csak Kanye Westre, aki a Twitteren korábban ezt közölte követőivel:
“Rekorddöntés Louisnál, reggeli Guccinál... Tudjátok mit? A fehér ember pénzt keres, de nem költi el. Vagy vesz egy üzletet. Én inkább vennék 80 aranyláncot és tojnék mindenre.”
Négy évvel később pedig ezt: „Testvéreim. Még mindig 53 millió dollár adósságom van. Imádkozzatok, hogy sikerüljön mihamarabb rendeznem. Igaz szívvel...”
Szóval ne arra törekedjen, hogy gazdagnak lássák, hanem a háttérben maradva inkább azon dolgozzon, hogy azzá is váljon.
4. Időt, energiát és pénzt kell belefektetni
„A milliomosok havonta sokkal több órát töltenek azzal, hogy megtervezzék jövőbeli befektetéseiket és menedzseljék aktuális pénzügyeiket, mint a magas jövedelemmel rendelkező, de nem milliomos emberek” – magyarázza Thomas J. Stanley.
A jólét felépítéséhez elengedhetetlen a jólét tanulmányozása és az elvek alkalmazása. De tudja, mit csinálnak még folyton azok, akik okosan gazdagodnak meg? Írnak. Mindig mindenről jegyzeteket készítenek. „Arról, hogy hogyan tudják csökkenteni az adóikat; számolgatnak, mérlegelnek, érveket gyűjtenek egy-egy döntés mellett vagy ellen, vagyis stratégiáznak. Miközben kutatnak, rengeteg olyan információhoz jutnak, ami nagy hasznukra válhat a jövőben” – idézi a cikk Daymond John üzletember tanácsát.
5. És több lábon állni
Valamennyi szabály közül talán ez a legnehezebb. Ha valaki csak egyetlen jövedelemből él, az kockáztat. Az alkalmazottak kockáztatnak, míg az üzletembereknek és a vállalkozóknak több száz ügyfelük, megbízójuk, vásárlójuk, azaz több száz különböző bevételforrásuk van. James Altucher, egy sikeres vállalkozó kiszámolta, hogy egy átlagos milliomosnak hét különböző jövedelemforrása van: 1. fizetés, bér, 2. üzleti haszon, 3. bérbeadás (pl. ingatlan), 4. szabadalmi- vagy jogdíj (az üzlettől függően), 5. tőkenyereség, 6. osztalék 7. kölcsönökből származó kamat.
De azért meg kell jegyezni, hogy az üzleti élet nem való mindenkinek. Ha úgy érzi, nem fekszik önnek egy bizonyos vállalkozási forma, gondoljon arra, hogy bárki képes elérni az anyagi függetlenséget egy kis spórolással és hosszú távú befektetéssel.
+1: A partner a pénzügyekben is legyen partner
Nem árt azt is figyelembe venni, hogy egy párkapcsolatban a feleknek mekkora hatása van a pénzügyekre. Hiába próbál ugyanis valaki pénzt megtakarítani és hosszú távú befektetésekben gondolkodni, ha a párja impulzívan vásárol és folyton túlköltekezik. „Lehetetlen, vagy nagyon nehéz úgy megteremteni az anyagi függetlenséget vagy felépíteni egy sikeres üzletet, ha valakinek a párja nem az a spórolós fajta” – tette hozzá Stanley. Ezzel nyilván a szakértő sem azt akarja mondani, hogy inkább dobjuk a partnerünket, de mindenképpen vegyük számításba ezt a nehezítő körülményt is.
