Rengeteg mindent tárolunk már online manapság, fényképeket, videókat, fontos iratokat, e-maileket. Ezek nagyon hasznosak, mert bármilyen eszközről hozzáférhetünk, nem tűnnek el, ha tönkremegy a számítógépünk vagy a mobilunk, azonban van egy fontos dolog, amire nem gondolunk:
mi lesz velük, ha egyszer meghalunk?
A digitális végrendeletre nem gondolunk
Egy felmérés szerint az emberek háromnegyedének nincs terve arra vonatkozóan, hogy mi legyen a digitális vagyonával a halála után. Ez azt jelenti, hogy óriási a kockázata annak, hogy az e-mailjeink, fotóink és közösségi média fiókjaink elzárva maradnak, és a szeretteink számára elérhetetlenek lesznek.
A haláleset előtt rendezett digitális végrendelet nélkül a családok számára rendkívül nehéz a fiókokhoz hozzáférni. A Microsoft esetében például bírósági végzésre van szükség az elhunyt e-mailjeihez és OneDrive tárhelyéhez.
A felmérésből kiderült, hogy csak minden ötödik válaszadó hagyott utasításokat arra vonatkozóan, hogyan férhetnek hozzá a fiókjaihoz, és csak három százalékuk tett erről rendelkezést a végrendeletébe.
Hogyan férhetnek hozzá a szeretteink a digitális életünkhöz?
A felmérést végző kutatók azt ajánlják, hogy osszuk meg az adatainkat a szeretteinkkel. Emellett azt is kiemelik, hogy a digitális hagyatékok elrendelésének általános folyamatát sokkal egyszerűbbé kellene tenni.
Jelenleg nem igazán van jogilag szabályozva, hogy a digitális vagyontárgyak hogyan kezelhetők halál esetén.
Itt egyébként nemcsak az interneten fellelhető „tárgyainkhoz” való hozzáférés a probléma, hanem például a közösségimédia-fiókok bezárása is – rengeteg elhagyatott profil marad elérhetetlen az emberek halála esetén.
Fontos a lista
A legegyszerűbb módja annak, hogy a családunk akkor is hozzáférjen az online életünkhöz, ha írunk egy listát, amely tartalmazza az online fiókjaink alapvető adatait, beleértve
a fiók nevét, a webhelyet és a felhasználónevet vagy fiókazonosítót.
A végrendeletben megjelölhetünk egy személyt digitális végrehajtóként. Ebben az esetben ő lesz a felelős a közösségi média oldalaink lezárásáért, emlékoldallá nyilvánításáért vagy kezeléséért, valamint a digitális eszközök, például fényképek és videók megosztásáért vagy törléséért.
Azt is leírhatjuk, hogy milyen fiókjainkhoz férhet így hozzá.
Ellenőrizzük, hogy a különböző felületeken milyen lehetőségek vannak, ha történik velünk valami, ugyanis sok platformon már kijelölhetünk egy személyt, aki a halálunk esetén hozzáférhet a fiókunkhoz. Például a Facebook lehetővé teszi egy olyan hagyatéki kapcsolattartó hozzáadását, aki kezelheti a fiókunkat, de az Instagram is rendelkezik hasonló funkcióval. Az Apple lehetővé teszi, hogy egy vagy több személyt nevezzünk meg örökös kapcsolattartóként, akik hozzáférhetnek a fiókunkhoz.
Ha emellett a megoldás mellett döntünk, a kiválasztott kapcsolattartó kap egy generált hozzáférési kulcsot, amikor megadjuk őt hagyatéki kapcsolattartóként, amelyhez erre, illetve a halotti anyakönyvi kivonatra lesz szüksége. Ezután három év áll rendelkezésére, hogy megtekintse a fényképeket, üzeneteket és egyéb információkat, és eldöntse, mi történjen velük. A Google pedig rendelkezik olyan funkcióval, hogy egy fiókot mikor kell inaktívnak tekinteni (3-18 hónap között).
Mindezek mellett a jelszavainkra nagyon vigyázzunk, nehogy azért kerüljenek nem megfelelő kezekbe, mert rendelkezni akartunk az online tartalmainkról.
Az interneten rengeteg veszély fenyeget, az alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány tippet, hogy a csalók ne tudjanak átverni.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
