túlóra munka

Aki kötetlen munkarendben dolgozik, annál a túlóra fogalma nem értelmezhető, de a magyarok többségét nem ez jellemzi a HRPortal cikke szerint. A Munka Törvénykönyve évi 250 órában határozza meg a túlóra maximumát, ez külön megállapodással további 150 órával növelhető. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy miként zajlik az alap vagy akár az extra túlóra elrendelése.

A portál szerint elégséges szóban jelezni a munkáltató igényét, ám kérésedre ezt írásba is köteles adni. Ha vállaltad a 250 órán felüli további 150 órát, ezt a megállapodást a naptári év végén felülbírálhatod. Ha így döntesz, a következő évben visszaállhat a 250 órában maximalizált rend.

Abban az esetben ugyanakkor, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, életet vagy környezetet fenyegető esemény következik be, melynek elhárítására – vagy épp megelőzésére – túlórára van szükség, azt a keret kimerítése esetén is elrendelheti a munkáltató.

A munkaszüneti napokkal kapcsolatos, fontos túlóra-tudnivaló, hogy ilyenkor csak akkor hívhat be dolgozni munkáltatód, ha ezeken a napokon rendes munkarendben is foglalkoztatható vagy. 

Ilyen munkabérpótlék jár a túlórákért

A túlórával érintett időre 50 százalékos bérpótlék illet meg, kivéve, ha munkaviszonyodban vagy megállapodásban azt szögeztétek le, hogy szabadidő is biztosítható azért cserébe. A szabadidőnek meg kell egyeznie a túlóra mennyiségével, és ekkorra is fizetés jár, cserébe az elmaradt bérpótlékért.

Pihenőnapon, munkaszüneti napon vagy pihenőidőben való túlóráztatás esetén 100 százalékos a bérpótlék, másik pihenőnap biztosításával ez 50 százalékra mérséklődik.

Vasárnapi rendkívüli munkavégzésnél ugyanakkor a túlóra melletti pótlékhoz 50 százalékos vasárnapi pótlékot is köteles fizetni a munkáltató. A szakértők szerint fontos tisztában lenni a szabályokkal, ellenkező esetben komoly összegektől is eleshetsz.