tartozás levél

Sokak nevében mondhatom azt, hogy rettegünk mindenféle felszólító levéltől, így nem egy olyan esetről hallani, hogy van, aki elbújik előle, figyelmen kívül hagyja.

Még a felszólító levelek előtt van egy első, nagyon fontos lépés: ha lehet, akkor a költéseinket kövessük nyomon és szerezzünk tudomást arról, hogy adósságunk van. Ezt egy, a szolgáltatónak megadott valós kontaktadattal tudjuk megtenni, legyen az egy telefonszám, egy e-mail-cím vagy egy postai cím. Nem érdemes elbújni, mert akkor nem fogunk tudomást szerezni arról, ha valami félrement. A jelenlegi magyar adatvédelmi szabályozás szerint, amíg egy bármilyen online igénybe vehető szolgáltatás kapcsán élő szerződésünk van, addig a szolgáltatóval applikáción keresztül, elektronikus úton, mindenfajta fórumon, chatablakon át kommunikálhatunk. Onnantól kezdve viszont, hogy a szerződést bármilyen okból felmondják, ezek az elektronikus felületek követeléskezelési célzattal – hozzájárulás hiányában – már nem használhatók. 

Tehát, ha valaki tartozik mondjuk 50 ezer forinttal a szolgáltatónak, akkor, amíg van szerződése, tud felvilágosítást kérni bármilyen elektronikus felületen keresztül. De mi történik azután, ha a tartozása átkerül egy behajtó céghez?

Attól a pillanattól kezdve a behajtó cég kötve van a GDPR szerinti adatkezeléshez. Miután ez egy európai uniós rendelet, amely értelmezése a tagország adatvédelmi hatóságától függ, ezért Magyarországon jelenleg az adattakarékosság elve mentén csak a jogi behajtáshoz szükséges adatok tárolhatók – ehhez viszont nem tartozik hozzá a telefonszám és az e-mail-cím. Tehát onnantól, hogy a folyamatba belépett a követeléskezelő, többnyire csak postai úton juthat el az adóshoz, hacsak az adós maga nem kezdeményezi vagy adja hozzájárulását az elektronikus kommunikációhoz.

Ha eljut egyáltalán…

A statisztikáink szerint az elküldött levelek 45 százaléka ér célba, amely előfordulhat címkarbantartási probléma miatt, de azért is, mert a szerződő fél például elköltözik. Adósként nyilván ez esetben nem az az első dolgunk, hogy a változást azonnal bejelentjük az összes szolgáltatónak, így azonban a szolgáltató egészen addig nem is tud rólunk, ameddig nem jelezzük az új lakcímünket, vagy ameddig nem fordul komolyra a folyamat. Ha utóbbi bekövetkezik, akkor a belügyminisztériumi nyilvántartásból lekérhető a lakcím. Fontos azonban, hogy amíg csak jogi eljáráson kívüli követeléskezelésről beszélünk, addig az általunk megadott címen folyik a levelezés. 

A követeléskezelés önmagában is sokak számára hangzik félelmetesen, adósként mégis akkor lehetünk viszonylagos nyugalomban, amíg ott az ügyünk?

A követeléskezelő tulajdonképpen olyan, mint egy mediátor, egy olyan piaci szereplő, amely abban érdekelt, hogy az ügyfél szerezzen tudomást a tartozásról, hogyha az a tartozás jogos, akkor azt lehetőség szerint önkéntesen rendezze. Egy követeléskezelő nem végrehajtó, és nem is célja, hogy jogi eljárást indítson, végrehajtást kezdeményezzen az adós ellen vagy kényszerintézkedéshez folyamodjon. Neki az a dolga, hogy képbe hozzon az adósságról, és ha szükséges, akkor iratokkal, információkkal szolgáljon. Ha úgy tetszik, akkor alapvetően

Kizárólag akkor indít végrehajtási eljárást, ha nincs más választása, ha végképp nincs együttműködés az adós részéről, tehát semmit nem akar fizetni, holott jogos a követelés.

Kanyarodjunk vissza a felszólító levelekre! Mit tegyünk, ha nálunk is landol egy ilyen a postaládánkban?  

Ha kapunk egy ilyen levelet, akkor érdemes megnézni, hogy ki küldte. Utána őszintén megnyílni magunk előtt, és végiggondolni, hogy az átvett küldeményben tényleg az én számlámról van-e szó. Ezt azért fontos tisztázni, mert előfordulhat, hogy tévedés történt: ilyen esetben lényeges nagyon hamar lépnünk, hiszen a követeléskezelőnek nem érdeke, hogy nem létező követelést hajtson be. Tartozás esetén is célszerű minél előbb felvenni a kapcsolatot a céggel, ekkor ugyanis dönthetünk arról, hogy kifizetjük-e egyben a tartozást, esetleg részletfizetést vagy más kedvezményt kérünk. Mindre van lehetőség, hiszen a követeléskezelő abban érdekelt, hogy az adós fizessen.

Ezt pont ez a közös érdek különbözteti meg a jogi eljárástól, hiszen onnantól kezdve, hogy belép az állam, és a végrehajtás elindul, sokkal kevesebb lehetőség van kedvezményes megállapodást kötni.

Milyen jogi lépésekkel kell annak számolnia, aki figyelmen kívül hagyja a leveleket?

Ha az ügyfél végképp a homokba dugja a fejét, akkor nem marad más hátra, minthogy a követeléskezelő fizetési meghagyás kibocsátását kéri a közjegyzőtől, amely tulajdonképpen egy elsőfokú bírósági ítélet hatályával egyenértékű. Innentől már komoly a dolog, hiszen ennél a pontnál már belép az állam. A fizetési meghagyás kézhezvételét követően van 15 napunk arra, hogy azt mondjuk a közjegyzőnek, „elnézést kérek, én nem tartozom, vagy már kifizettem”. Itt azért fontos, hogy valós dolgot mondjunk, mert ellentmondást követően az eljárás perré alakul, akkor pedig bíróság elé kerül az ügy. Ha bebizonyosodik, hogy ez csak egy blöff volt, és a tartozás fennáll, akkor a tartozáson felül a jogi költségek is hozzáadódnak az összeghez. 

Milyen trükkökkel próbálkoznak az adósok?

Az egyik ilyen az elbújás, amely során nem veszik át a levelet, vagy költözés után nem jelentik be az új lakcímet, azt remélve, hogy majd elmúlik az adósság. A rafináltabb ügyfelek különféle időhúzási technikákkal próbálják azt elérni, hogy a követelés elévüljön. Az elévülés ugye azt jelenti, hogy a követelés ugyan még fennáll, de többé jogi úton nem lehet behajtani. 

Miért adósodunk el ma leginkább Magyarországon? 

Azt, hogy a pénzügyi tudatosság itthon viszonylag alacsony szinten van, mindenképpen kiemelném. A családi költségvetés tervezése során gyakran vagy nem is veszünk tudomást arról, hogy bizonyos költségek mivel járhatnak, emellett sokan a család havi jövedelméből nem tudnak egy meghatározott és kőkeményen betartott tartalékot képezni. A tartozások felhalmozódása kapcsán az átgondolatlan fogyasztásról is muszáj beszélni, mert gyakori, hogy jóval többet engednek meg maguknak a háztartások, mint amennyit egyébként a családi büdzsé elbírna.

Most, hogy minden drágább, nem átgondoltabbak a fogyasztók?

A fogyasztásuk hasonló, mint korábban, de elképzelhető, hogy a jövedelem nem feltétlenül követte az áremelkedés ütemét. Az elmúlt néhány évben egyébként az áremelkedés mértéke automatikusan magával vonta a tartozások növekedését is, így tehát ahogy az infláció megjelenik a hétköznapokban, a termékek és a szolgáltatások is egyértelműen drágulnak, emiatt pedig a ki nem fizetett számlák összege is növekszik. 

Ha tudni szeretnéd, hogy mi köze volt férje addóságához a mosogatógép feltalálójának, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket.