születés nap

Amerika és Európa jelentős részén első születésnapunk világra jövetelünk évfordulója, Ázsia egyes országaiban azonban nem így van. Összegyűjtöttük, a világ mely táján mennyi idősnek számítunk, s hogy a témát még pikánsabbá tegyük, annak is utánajártunk, hogy a világűr egyes pontjain, naprendszerünk bolygóin miként alakul mindez. Tarts velünk a nagy utazás során!

Minden gyerek tudja, még a legkisebbek is, hogy a születésnap az egyik legjobban várt, majd évtizedekkel később a leginkább elodázott napja az évnek. 

Évi egy születésnap, legalábbis a Földön

Könnyű dolgunk van itt, a bolygó nyugati oldalán. Ázsiában ugyanis több több országban már a fogantatás pillanatában elkezdik számontartani a magzatokat, s különleges módon végzik a születésnapok és az életkor számítását is. Dél-Koreában például az ősi, kínai születésnap-számítási rendszer volt érvényben egészen tavaly év végéig. Ez még az 5. században alakult ki a világ legnépesebb országában is. Ez az életkorszámítási módszer a buddhizmus elterjedésével vált megszokottá a vallási irányzatot tartó országok körében. Kína, Dél-Korea és Japán mellett Vietnámban is ezzel jelölték ki az ünnep napját régen, s ugyan a kínaiak a mindennapokban főként vidéken még mindig ezzel számolnak, ha megkérdezzük, mennyi idősek, hivatalosan a születés időpontja számít már ott is.

Összetett a kérdés, miként is történt még tavaly is pontosan a dél-koreaiak születésnapjának meghatározása, ugyanis nem szimplán a világra jöveteltől számolnak vissza 9 hónapot. A számításokat ugyanis három fontos alapvetésnek megfelelően végzik el, mégpedig

• a születés,
• az új év első napja, valamint
• a holdnaptár és a holdújév szerint – ez utóbbi mozgó ünnep, január és február környékén esedékes, évről évre más időszakban.

Nem is olyan egyszerű kideríteni, ki mennyi idős valójában

Ennek megfelelően egy alig pár hónapos csecsemő Dél-Koreában akár kétéves is lehetett nem is olyan régen, méghozzá hivatalosan. Megszületése pillanatában már egyévesnek számított, majd az azt követő századik napon, az úgynevezett baek-il, az első születésnapi ünnepe is elérkezett, képletesen ekkor gyújtották meg a második gyertyát a tortáján. A kerek szám a kultúra számára igencsak fontos, jelzi, hogy a gyermek túlélte egyik legviszontagságosabb időszakát. Megünnepelték a világra jövetel évfordulóját is, ezt tolnak nevezik. Ha mindeközben évet is váltottak a hagyományos koreai holdújév időszakában, bizony megeshet, hogy a tényleges első születésnapon akár három évesnek is számíthatott a gyermek. S bizony, évente kettővel nőtt éveinek száma, hiszen világra jöttét és az új évet is hozzácsapják a gyorsan növekvő számhoz.

Ehhez képest a Földön vagy akár más egyéb bolygókon betöltött életkor igazán egyszerűen meghatározható, hiszen nyugati módi szerint a naptári év, azaz a naprendszerben történő bolygómozgás az alapja.

Szülinapok garmadája a világűrben

Mivel a Naprendszer bolygóinak keringési ideje közt komoly eltérések vannak, a világűr különböző pontjain teljesen máskor ünnepelhetnék a születésnapjainkat, vagyis egy-egy év elteltét, mint a Földön.

Egy évnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt a Föld megtesz egy kört a Nap körül. Ez az időszámítási módszer már az ókori Egyiptomban használatban lévő első naptárak kidolgozása során ismert és alkalmazott volt, de ismerték a szökőnapokat is. 

Ha átsiklunk afelett, hogy jelenlegi ismereteink alapján a Földön kívül nincs a Naprendszerben másik bolygó, amin az emberiség képes lenne életben maradni, egy kalkulátor segítségével máris kiszámíthatjuk, mennyi idősek lennénk éppen egy-egy másik égitesten. 

A bolygók keringési ideje a leggyorsabbtól a leglassabbig igazán különböző. A Merkúr 88 földi nap alatt kerüli meg a Napot, miközben a Neptunusznak ehhez 60 190 földi nap szükséges, a Plútó, ami ugyan 2006 augusztusa óta a Nemzetközi Csillagászati Unió döntése értelmében hivatalosan már nem is bolygó, hanem törpebolygó, még lassabban, 90 520 földi nap alatt járja végig útját. 

A bolygók keringési ideje a NASA adatai alapján:

• Merkúr - 88 földi nap
• Vénusz - 225 földi nap
• Föld - 365,25 nap
• Mars - 687 földi nap
• Jupiter 4333 földi nap
• Szaturnusz - 10 756 földi nap
• Uránusz - 30 687 földi nap
• Neptunusz - 60 190 földi nap egy év.

Mint látható, a Merkúron sokkal gyorsabban telnek az évek, mint a Földön, ezért a születésnapunkat is gyakrabban ünnepelhetnénk, de például a Neptunuszon már, a jelenlegi átlagos emberi élethosszt figyelembe véve, meg sem érnénk az első születésnapunkat, azaz egy neptunuszi év leteltét.

Ez alapján már könnyen kiszámíthatjuk, hogy a földi paraméterek szerint 50 éves ember – amennyiben nem vesszük figyelembe az űrben töltött idő testre gyakorolt, eleve öregítő hatását – ennyi idős lenne a többi bolygón:

A Marson alig több mint 27 éves, a Vénuszon 83, a Merkúron 213, a Jupiteren mindössze 4, a Szaturnuszon alig 2, az Uránuszon fél, míg a Neptunuszon mindössze három hónapos lenne. 

Ha kíváncsi vagy, mennyire ismered a bolygókat, itt próbára teheted tudásod.