szívroham kockázata

Magyarországon rengeteg halálesetet okoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, évente több mint 60 ezren veszítik el miatta az életüket. Ezeknek a jelentős része megakadályozható lenne már a koleszterinszint rendszeres szűrésével és szinten tartásával.

Már fiatalkori viselkedésünkkel nő a szívroham kockázata

Ma már a gyerekek is egyre több időt töltenek a telefonok, számítógépek képernyője előtt, de a felnőtt lakosságnak is magas a képernyőideje. Egy új tanulmány szerint, ha a fiatalkorodban gyakran használod a telefonod, a számítógéped és a tévéd, csökken az esélye annak, hogy megérd a 60 éves kort. A kutatás több mint 4000 fiatal felnőtt egészségét követte több mint 30 éven keresztül, az adatok szerint azoknál, akik a 20-as éveik elején sok időt töltöttek tévénézéssel, nagyobb volt a szívroham esélye.

Azok, akik több időt töltenek képernyő előtt, olyan fontos tevékenységeket hanyagolnak, mint az alvás és a testmozgás. Tehát a tanulmány arra jutott, hogy már fiatalkorban hatással van a túlzott képernyőhasználat a jövőbeli szívbetegségek és a stroke kialakulásának esélyére, így a képernyőidő csökkentése már fiatalkorban fontos.

Minden óra, amelyet a résztvevők 23 éves korukban tévénézéssel töltöttek, 26 százalékkal magasabb esélyt jelentett a szívbetegség kialakulására a vizsgálat során, valamint 16 százalékkal növelte a szívroham és/vagy a stroke esélyét.

A képernyőidő nem csak fiatalkorban volt veszélyes, a tanulmány szerint a középkorúak minden további napi egy óra tévézése 55 százalékkal növelte a szívkoszorúér-betegség, 58 százalékkal a stroke és 32 százalékkal az általános szívbetegség esélyét.

Mennyi a már kockázatos képernyőidő?

2016-ban vizsgálták, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakossága átlagosan 11 órát tölt képernyők előtt. A koronavírus miatt elrendelt karantén alatt ez a szám rettentően megugrott, napi 19 órára emelkedett a képernyők előtt töltött idő. A felnőttek körülbelül 30 százaléka állítja, hogy „szinte állandóan” online van.

Nincs mágikus óraszám a felnőttek számára ajánlott képernyőidőre vonatkozóan; azonban egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a túl sok képernyőidő káros lehet az egészségre. Egy kutatásban például arra jutottak, hogy akik naponta hat órát vagy annál többet töltöttek képernyő nézésével, azoknál nagyobb volt a depresszió kockázata, egy másik tanulmány szerint pedig a közösségi médiahasználat napi 30 percre korlátozása „jelentős javulást eredményezett a jóllétben”.

Még mindig jelentős kockázati tényező a tévénézés

A tévénézés a leggyakoribb szabadidős ülő magatartás még manapság is, hiába terjedtek el egyéb eszközök is. A felnőttek körülbelül 94 százalékának van HD televíziója. A streaming vagy előfizetéses video on-demand szolgáltatások, mint például a Netflix vagy a Disney+, ugyanolyan sok háztartásban voltak jelen, mint a klasszikus tévéadások.

A munkahét 40 órát vesz igénybe, az éjszakai alvás legalább hét óra, ami 49 óra, és ha azt vesszük, hogy minden személyes gondoskodás – például evés, tisztálkodás, öltözködés, ételkészítés – napi még három óra, akkor heti 58 óránk marad minden másra.

Egy olyan személy, aki napi 60 percet fut, de emellett napi 4 órát ül a televízió előtt, fizikailag aktívnak tekinthető az ülő tevékenység mellett is. Azonban számos tanulmány kimutatta, hogy a fizikai aktivitástól függetlenül a megnövekedett tévénézési idő több betegség kockázatát is növeli, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

Az ülés egészségre gyakorolt hatásával már több tanulmány is foglalkozott. Az egyik szerint a tévézéssel töltött idő csökkenti az egészséges öregedés esélyét. Ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkből.