nyugdíj szám

A magyar társadalmat az alacsony születésszám mellett az elöregedés jellemzi: ahogyan arról az Economx ír, idén februárban az OECD adatai szerint a magyar lakosság 20 százaléka volt 65 évesnél idősebb, ugyanakkor a 15 év alattiak aránya mindössze 14,4 százalék volt.

A nyugdíjas évek ráadásul már nem is feltétlenül a gondtalan pihenést jelentik: az elmúlt tizenhárom évben megháromszorozódott a 65 évesnél idősebb munkavállalók száma.

A KSH legfrissebb adatai alapján 2023-ban 114,7 ezer dolgozó volt 65 és 74 év közötti, ami az érintett korosztály 10,1 százalékát jelenti. Ugyanez az arány 2010-ben még 3,3 százalék volt.

A számok alapján nincsenek egyszerű helyzetben a magyar nyugdíjasok

Ahogyan arról korábban a Dívány is írt, az uniós polgároknak kevesebb mint a fele bízik abban, hogy kényelmes életet biztosít majd neki az az összeg, amit idős korában juttatásként megkaphat. Egyes államokban a polgárok 30 százaléka, vagy még ennél is kevesebben ringatják magukat ilyen hitbe. Az Euronews készített egy összesítést arról, hogyan teljesítenek egymáshoz képest az európai nyugdíjak.

Adataik szerint 2021-ben az egy kedvezményezettre jutó átlagos havi bruttó öregségi nyugdíjak az EU-n belül igen eltérőek voltak, a luxemburgi 2575 eurótól (egymillió forint) a bulgáriai 226 euróig (88 ezer forint).

Az uniós átlag 1224 euró, azaz 478 ezer forint volt ebben az évben.

A vizsgált 35 ország között Magyarország nem szerepel túl előkelő helyen. 35 országból a 25. pozíciót tudta megszerezni, 398 euróval, azaz hozzávetőlegesen 155 ezer forinttal számoltak ebben az összehasonlításban a 2021-es évre vonatkozóan. Ezzel hazánk abba a 12-as mezőnybe tartozik, amelyben minden ország 500 euró, azaz 195 ezer forint alatti havi átlagnyugdíjat tudott csak biztosítani.

A frissebb adatok szerint idén januárban 230 940 forint volt hazánkban az öregségi nyugdíj átlagos összege, ez jelenleg 589 eurónak felel meg.