Ezeket az iratokat, adatokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni a foglalkoztató. Amint az Adó Online megírta, a fentiek a 2024. december 31-ig keletkezett munkaügyi iratokra, adatokra, foglalkoztatási igazolásokra vonatkoznak.
A nyugellátások pontos, időben történő megállapítása érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek. Ez vonatkozik a munkáltatókra is. Nem árt tudni azt is, hogy milyen következményei vannak annak, ha nem megfelelően, egyáltalán nem, vagy éppen késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás. A bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítésének elmulasztása ugyanis bírságot vonhat maga után.
A nyugdíjhoz szükséges iratokat meg kell őrizni
„A nyugellátásra való jogosultság és a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset, jövedelem nagyságrendjétől függ. Mindkét adat a foglalkoztatás során keletkezik” – összegzi a portál. Mint írják, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseiben rögzíti, munkaadónak a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával, például munkaviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat meg kell őriznie a megadott időpontig.
A megőrzendő dokumentumok köre bővült a foglalkoztatási igazolásokkal a törvény 2024. január 1-jétől hatályos módosítása alapján.
A megőrzési határidő nem változott
A fenti iratokat iratokat és adatokat az érintettre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni a foglalkoztató. Amennyiben a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, köteles bejelenteni e munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
Ha a kötelezett a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetve a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, mulasztási bírságot köteles fizetni. A szakportál arról is tájékoztatott, hogy a mulasztási bírság összegének nagyságrendjét az adott jogsértő magatartás körülményeinek mérlegelésével határozzák meg. A bírság összeghatárait a törvény rögzíti, 50 ezertől 500 ezer forintig terjedhet. A jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 1 millió forintig terjedő összegben határozza meg a mulasztási bírság összegét a törvény.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
