Míg az állattenyésztésben leginkább állandó munkatársakkal dolgoznak, addig a zöldség-gyümölcs ágazatban szezonális munkaerőt alkalmaznak, itt ugyanis néhány hétre, hónapra van csak szükség több dolgozó kézre, majd kevesebb lesz a munka. Az Infostart szemlézte az ATV által készített interjút Apáti Ferenccel, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökével, aki elmondta, ebben a kánikulában különösen nehéz dolgozni, és a munkakörülményeket nem sokan hajlandóak elviselni.
Munka van, de kevés a jelentkező
A Dunántúlon, a Balaton és Budapest környékén, ahol már nehezebb munkaerőt találni, 18-20 ezer forintot is kifizetnek egy napi munkáért, de sokszor még ennyi pénzért sem érkezik elegendő jelentkező. A munkaerőhiány miatt ráadásul a betakarítást nem tudják időben elvégezni, ami óriási károkat okozhat a gazdáknak.
Ha nem tudnak időben betakarítani, túlérik a gyümölcs, amit legfeljebb pálinkának, lekvárnak lehet már csak eladni, de időnként előfordul, hogy a gyümölcs megrohad a fákon. 10-20 százaléknyi kár keletkezik amiatt, hogy bizonyos munkákat nem tudnak időben elvégezni
– fejtette ki Apáti Ferenc.
Külföldről érkezik a munakerő
A munkaerő hiányát egyre gyakrabban kell határon túli magyarokkal, illetve távol-keletiekkel orvosolni, utóbbiak meglepően jól beváltak. Néhány ezren dolgoznak Magyarországon Kárpátaljáról, Erdélyből vagy a Vajdaságból. A gyümölcsszüretre, ami csupán 2-3 hónapig tart, nem éri meg harmadik országból összeszedni a dolgozókat. A gombatermesztésben viszont jól működik ez a fajta megoldás.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
