méz hungarikum

Hiába hungarikum az akácméz, ez nem segít az ezzel foglalkozó termelőkön. Ráadásul nemcsak ők, de az összes magyar méztermelő hatalmas bajban van – többek között erről is szó volt a kaposvári méhésztalálkozó szakmai előadásain, amelyekről a Somogy Vármegyei Hírportál számolt be. 

„Soha nem látott mélyponton van a méhészkedés jövedelemteremtő szintje” – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette: „az infláció három év alatt duplájára nőtt, és a méz nagybani ára megfeleződött, ezért

duplán érzékelhetőek a nehézségek.”

Tonnaszám áll a méztermelőknél az eladatlan hungarikum

Az akácmézet különösen nehéz értékesíteni, mivel a legdrágábbak közé tartozik. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a termelési ár feléért vásárolják föl a mézet a méhészektől. Ez azt eredményezi, hogy akadnak olyan termelők, akiknél tonnaszám áll a korábbi évekből megmaradt méz a hordókban. Sokan próbálkoznak direkt értékesítéssel, valamint azzal, hogy valamilyen hozzáadott értékkel rendelkező terméket állítsanak elő.

Ha ez bekövetkezik, könnyen dominóhatás alakulhat ki. Hiszen, ha kevesebb lesz a méhész, csökken a beporzók száma is, ami az egész ökoszisztémára, és közvetetten a többi méhészre is kedvezőtlen hatással lenne. Ezt pedig előbb-utóbb az is megérezné, aki drágának találta az akácmézet, hiszen az összes mézfajta árának emelkedéséhez vezethet.

Néhány szám jól mutatja, milyen nehéz helyzetben van az ágazat: idén januárban a hazai akácméz nagybani felvásárlási ára kilogrammonként 1200 forint között mozog. Ez nagymértékű csökkenés az elmúlt évekhez képest, amikor volt, hogy a felvásárlási ár meghaladta az 4000 forintot is. Közben azonban az előállítás költségei jelentősen növekedtek.