hús féle

Nehéz helyzetben van a hazai és az uniós sertéshúságazat, amelyet a növekvő beszerzési árak, a csökkenő fogyasztás, az átalakuló fogyasztói szokások, és úgy általában az ágazat társadalmi megítélésének változása is sújt – írja az Agrárszektor. Éder Tamással, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnökével beszélgettek a témáról.

Csökken a sertéshús fogyasztása Európa-szerte

Az Európai Unióban évek óta kisebb-nagyobb mértékben csökken a termelés. 2021 és 2023 között a sertésvágások száma mintegy 12 százalékkal csökkent, bár idén májusig volt egy kis növekedés, pontosan 1,5 százalékos.

A szakember szerint az ágazat mindennek ellenére nincs túl jó állapotban.

Ahogy az EU-ban, úgy Magyarországon is az élősertés ára mellett jelentősen megnövekedtek az energiaárak és a munkabérek, és az ágazat szereplői sem a tőkehús-, sem pedig a húskészítmények területén nem tudták a megemelkedett önköltségeket érvényesíteni a fogyasztói árakban

˗ mondta el Éder Tamás.

A kiadások mellett pedig csökkent a fogyasztás a legtöbb európai országban, például az életmódváltás miatt, de sokan környezetvédelmi, etikai megfontolásokból is felhagynak a sertés fogyasztásával. Itthon a fizetés és az élelmiszerárak alakulása befolyásolja leginkább a vásárlásokat. Az árak növekedése miatt a fogyasztók kevesebbet vásárolnak a húsokból is, illetve az alacsonyabb minőségű, de olcsóbb termékek felé fordulnak.

Ennek pedig az az eredménye, hogy az ágazat veszteséges vagy ahhoz közeli nemcsak az Európai Unióban, hanem itthon is. Emellett pedig egyes Nyugat-Európa országokban változtattak az állattenyésztés szabályozásán, így ott a termeléscsökkenés nagyobb, mint a fogyasztás csökkenése. Ha tartósan így marad, akkor az import növekedésével fog járni, ez pedig Kelet-Európából, így Lengyelországból és Magyarországból történhet.