boris tél

Meglehetősen sok kellemetlenséget okozott a Boris névre keresztelt mediterrán ciklon, a viharos széltől kezdve az özönvízszerű esőzéseken át az áradásokig. A Duna és a Lajta vize a napokban is nyögi Boris következményeit. 

Telet hozott ősz helyett Boris

Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa a Hungarometen foglalta össze, amit tudni érdemes Boris időjárásunkra gyakorolt hatásáról. A szakember saját Meta-oldalán is foglalkozott a ciklonnal. Mint írja, Boris története nem az elmúlt hetekben kezdődött, már a nyár elején számítani lehetett arra, hogy ősszel egy mediterrán ciklon befolyásolja majd a kontinens időjárását. 

"A nyár nemcsak nálunk volt forró, hanem a mediterrán térségben is, ahol a Földközi-tenger – követve a légkör hőmérsékleti trendjét – elkezdett intenzíven melegedni. Illetve, hogy egészen pontosak legyünk, csak a felszín közeli kb. 50 méter melegszik fel, az alatta lévő termoklin réteg már elég passzívan áll a nyárhoz. Napról napra, hétről hétre kúszott egyre magasabbra a tengervíz hőmérséklete, minden egyes °C hőmérséklet emelkedés kb. 5 x 10ˇ17 J, azaz 500 exajoule eltárolt energiát jelent"

– foglalta össze a szakember a kialakulásához vezető okokat. 

Mint írta, ez olyan volt, mintha valaki egész nyárra a töltőn felejtett volna egy globális léptékben is hatalmasnak mondható akkumulátort. 

Mivel enyhülés nem érkezett, a tenger egyre több hőt tárolt el magában. A nyár végére több helyen rekordot döntött a víz hőmérséklete. A vízzel és hőenergiával töltött jelképes akkumulátor pedig már csak egy szikrára várt. A szikra pedig nem volt más Goda Zoltán szerint, mint egy sarkvidéki eredetű hidegleszakadás szeptember elején.

A hideg és a meleg levegő összecsapásából született Boris

"Szeptember 11-én már egy expresszvonat sebességével robogott a sarkvidéki eredetű hideg levegő nyílegyenesen a Mediterráneum felé, és a déli órákra el is érte a térség legnagyobb ciklongyárát, a Genovai-öbölt. Szinte berobbant a meleg, párás tengeri levegőbe" – írja. – "A hideg és meleg levegő találkozása jelentős hőmérséklet-kontrasztot jelent, ami tulajdonképpen a hajtóereje a ciklonok kialakulásának. Intenzív emelkedő légáramlatok jelennek meg, és létrejön egy alacsony nyomású zóna. A levegő elkezd áramlani az alacsony nyomású terület felé, a Coriolis-erő hatására pedig az egész rendszer elkezd szépen forogni. Ciklonunk ezzel meg is született."

Telet, havat, esőt és áradást hozott magával a ciklon

Boris hatására először Olaszországot öntötte el a víz, a Pó vize, és a Dolomitok is rengeteg csapadékhoz jutott általa. Bár a ciklon mozgását a szokásossal ellentétben sikerült meglehetősen hamar és előrelátóan észlelni, arra felkészülni, ami következett, nemigen lehetett. A Közép-Európa felé tartó légmozgásnak köszönhetően hazánk egyik fele napokig ázott, míg a másik részén megmaradt a száraz, meleg, késő nyári idő.

Eközben az Alpokban helyenként 1-1,5 méter vastag hótakaró hullott le.

Csehország és Lengyelország is bőven kapott az égi áldásból, volt, ahol az éves csapadékmennyiség egyetlen nap alatt leesett. Goda Zoltán a mesterséges intelligenciát segítségül hívva azt is kiszámolta, mennyi csapadék keletkezhetett Európában Boris által. Az eredmények megdöbbentők, és elképzelhetetlenek. Boris ugyanis alig egyhetes élettartama alatt

A meteorológusok szerint Borisnak vége, de nem ő az utolsó ciklon

Ennek egy része hó formájában, egy része a talajba szivárogva, a folyókat is megduzzasztva érkezett. Mivel a csapadék mennyiségének körülbelül kétharmada a Duna felső vízgyűjtőjén hullott le, hatalmas árvíz keletkezett, ami több országon áthömpölyögve éppen a folyó magyarországi szakaszán vonul le.

Bár Boris a napokban kipörgött a Kárpát-medencéből, a Duna apadása valószínűleg nem lesz olyan gyors, mint maga az áradás. Tóth Tamás meteorológus fenti videójából kiderül, hogy tartósan be kell rendezkednünk a harmadfokú árvízre. 

Ha kíváncsi vagy, milyen volt, amikor a Tisza és a Duna egyszerre áradt, ide kattintva elolvashatod.