Mit árul el a székletem az egészségemről?

Zanza!

Szoktál azon tanakodni, hogy hetente hányszor nagyvécézel, vagy hogy mitől van az, hogy egyszer kőkemény a székleted, máskor meg szokatlanul híg? Ha szoktál, ne érezd gáznak, attól, hogy nyilvánosan nem szívesen beszélünk a témáról, az emésztés és az ürítés nagyon is fontos dolgok, többet kellene velük foglalkoznunk.

Szerencsére létezik egy hasznos mérőeszköz, az úgynevezett Bristol-székletskála, ami állag alapján hét jellegzetes típusba sorolja az emberi emésztés végtermékét, és aminek segítségével fontos következtetéseket vonhatunk le beleink egészségi állapotáról. De mielőtt részleteznénk az egyes típusokat, tisztáznunk kell valamit:

Miből is áll a széklet?

Nem, nem abból, amit megeszünk, bár a legtöbben ezt gondolják. A széklet háromnegyed részét víz teszi ki: naponta nagyjából 100 milliliter folyadékot veszítünk a székleten keresztül és további másfél litert a vizelettel. Az emésztés során a béltartalomból kb. 9 liter folyadék szívódik fel és az optimális mértékű folyadékfelszívásnak köszönhetően a széklet elég lágy ahhoz, hogy anyagcserénk maradványait biztonságosan eltávolítsa.

Átlagos diéta mellett a szilárd alkotóelemek egyharmada baktériumokból áll; mivel bélflóraként már leáldozott az idejük, távoznak. A második harmad a megemésztetlen növényi rostoké: minél több zöldséget vagy gyümölcsöt eszünk, annál nagyobb kupacokat rakunk, így az átlagos 100-200 grammos ürüléktömeg helyett akár 500 gramm kakitól is megszabadulhatunk. A harmadik harmad egy kotyvalék, olyan anyagokból áll, amelyeket a test ki akar vetni magából, például epesavak és ezekhez kötött méreganyagok (gyógyszerek) maradványai.

Most pedig jöhetnek a székletfajták állag alapján. (Megjegyzés: ha már ide kattintottál, gyanítom, nem ebédelni/vacsorázni készülsz, de ha mégsincs ingered ahhoz, hogy székleteket elemezz velünk, akkor gyere vissza később!)

1. típus: különálló, kemény golyócskák

Ezeket a dióra emlékeztető golyókat elég nagy küzdelem árán tudja az ember kierőltetni magából. “A pácienseim csak nyúlbogyónak nevezik ezt az egyértelműen szorulásra utaló széklettípust, melynek számos oka lehet, de a fő bűnös általában az étrend” - nyilatkozta a Women's Health magazinnak Alyssa Parian, a Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem adjunktusa, aki azt tanácsolja, ha szeretnénk elkerülni a székrekedést, fogyasszunk naponta legalább öt pohár sima vizet, illetve a megfelelő rostbevitel érdekében minél több zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát.

Ha tehát valaki csak húst, burgonyát és sajtokat eszik, az ne lepődjön meg, hogy székrekedése van. De a szakértők szerint az ételek mellett egyes gyógyszerek (például a difenhidramint tartalmazó Supraderm) is kiszáríthatják az emésztőrendszert, a narkotikumok pedig lassítják a bélmozgást.

Ha mégsem az étrend vagy gyógyszer okolható a székrekedésért, akkor az orvos megvizsgálja a vastagbelet (elzáródás és tumor is állhat a háttérben), de az sem kizárt, hogy a végbél izmainak működésével van a baj. “Különösen a várandós és a frissen szült nők körében gyakori ez a probléma, a szülés ugyanis megnyújthatja, illetve elszakíthatja a medencefenék izmait és károsítja az idegeket, ami szintén megnehezíti a bélműködést. Erre szerencsére létezik egy viszonylag egyszerű és nem invazív megoldás: a kismedencei fizioterápia, ami viszonylag rövid idő alatt megerősíti a medencefenék izmait és ezáltal visszaállítja a belek normális működését is” - fűzte hozzá dr. Parian.

bristol-szeklet-skala

2. típus: kolbászforma, de csomós

Az előzőhöz hasonlóan ez is szorulásra utal, és bár nem esik szét, attól még darabos és majdnem ugyanolyan kemény, mint az egyes típusú széklet. Mivel nehéz kinyomni, az ürítés nem egy kellemes élmény, sokszor alhasi fájdalmakkal jár.

Akinek nemcsak időnként, hanem általában ilyen a széklete, annak valószínűleg csak lassabb a bélműködése és nem feltétlenül kell emiatt aggódnia. Komolyabb baj akkor lehet, ha a megszokotthoz képest más lesz vagy a normálistól eltér a széklet állaga és ez az állapot legalább tíz napig fennáll. Ha ilyet tapasztalsz, mielőbb konzultálj az orvosoddal!

3. típus: kolbászforma, repedésekkel a felszínen

Ez az a székletfajta, ami kellő mennyiségű vizet tartalmaz és normális bélmozgásra utal. Sem fájdalommal, sem feszüléssel nem jár, sőt, ilyenkor szoktunk nagy megkönnyebbülést érezni; azt, hogy minden kijött és jól is esett az ürítés.

4. típus: mint egy kolbász vagy kígyó, fényes és puha (kb. mint a fogkrém)

Puhább és lágyabb, mint az előző, de még ez is a normális tartományba sorolható, hiszen könnyen és egyben távozik. Trónolás közben nem is tudnánk megállapítani, hogy a kettő közül éppen melyik fajtától szabadulunk meg, csak a külcsín alapján észlelhető a különbség. Számos tényező okozhat egyébként kisebb eltéréseket az ürülék textúrájában, például az, hogy mennyi rostot fogyasztottunk vagy mennyi vizet ittunk. Sőt, még az elfogyasztott zsír mennyisége is befolyásolhatja olykor a széklet puhaságát.

5. típus: lágy pacácskák világosan elkülönülő szélekkel

Ez a lepényszerű puha széklet a végeken lágy és egyben van, de középen könnyen darabokra esik. Ha csak 1-2 napig ilyen a széklet, azt általában as stressz váltja ki, vagy egy új étel, aminek a belek nem örültek felhőtlenül. Ha azonban tartósan lazább a széklet a megszokottnál, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Természetesen vannak, akiknél ez még a normális spektrumba tartozik, lehetséges azonban, hogy a szokatlan széklettípus hátterében irritábilis bélszindróma vagy felderítetlen laktózintolerancia áll, de vagy a rágógumikban lévő mesterséges cukrok is felehetnek az ilyen székletért. “Nem teljesen normális, de nem is abnormális, ezért mindenképpen érdemes róla beszélni szakemberrel” - véli dr. Parian.

6. típus: bolyhos darabkák egyenetlen szélekkel, kásás széklet

Egyesek pudingnak vagy sárnak nevezik ezt a puha, összefolyó szélű darabokból álló kupacot, és bár nincs semmilyen formája, még nem a hasmenés kategóriájába tartozik, mivel nem csupán vízből áll. Ettől függetlenül nem egészséges, hiszen arra utal, hogy nem szívódnak fel a vitaminok és az ásványi anyagok a szervezetben, ezért a kásás széklet gazdája hiányt szenvedhet ezekből a létfontosságú tápanyagokból. Ha napok óta tart az állapot, érdemes egy ételallergia- vagy intolerancia vizsgálatot végeztetni.

“A leggyakoribb a laktózintolerancia, ami nem egy veleszületett betegség, így bármikor kialakulhat. Bizonyos, diabétesz esetén alkalmazott gyógyszerek (pl. metformin), illetve a bélbaktériumok nyugalmát megzavaró antibiotikumok is kiválthatnak ilyen híg székletet. Előfordul, hogy egy antibiotikum megsemmisíti a jó baktériumok zömét, miközben a rossz baktériumok nem állnak ellenőrzés alatt, ez pedig fertőzéshez vezethet. De emellett fennállhat a fekélyes vastagbél-gyulladás és a Crohn-betegség veszélye is” - figyelmeztet a szakember.

shutterstock 504506095
Fotó: Shutterstock

7. típus: híg, szilárd részek nélkül, teljesen folyékony

Na, ez a klasszikus hasmenés, ami sokszor kínos balesetet is okozhat, hiszen a záróizom nem képes visszatartani azt a sok folyadékot. Ha pedig valakinek néhány óránként kell a vécére szaladgálnia és ez napokig is eltart, akkor nagy az esélye a kiszáradásnak. “Ilyenkor különösen fontos, hogy minél több elektrolitot tartalmazó folyadékot kell fogyasszunk” - javasolja Parian.

És az sem árt, ha az orvos tudomására hozzuk, ha éppen egy harmadik világbeli nyaraláson vagyunk túl vagy kempingezéskor patakvizet kortyolgattunk, hiszen ételmérgezés vagy fertőzés jele is lehet a híg széklet. Természetesen a 6-os típushoz hasonlóan komoly betegségek is állhatnak a tartós hasmenés hátterében, ezért semmiképp ne vedd félvállról, és főleg ne úgy állj hozzá a dologhoz, hogy “sebaj, legalább ledobok pár kilót”! Sem a hasmenés, sem a székrekedés nem tréfa!

Mikor forduljak orvoshoz?

A 3. és a 4. típus jelent tehát egészséges emésztést, a többi változatnak viszont nem kellene napirenden lennie. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy mivel eltérő az anyagcserénk és az emésztésünk, vécére sem ugyanolyan gyakorisággal járunk.

Az, hogy melyik típushoz tartozunk, arra utalhat, hogy milyen gyorsan halad át a bélrendszeren az elfogyasztott táplálék. Az 1. típusnál az emésztési folyamathoz mintegy 100 órára (szorulás), a 7. típusnál nagyjából 10 órára (hasmenés) van szükség. Az ideális a 4. típus, mert ott optimális a víz-szárazanyag arány. "Aki 3-as vagy 4-es típusú terméket talál a vécéjében, megfigyelheti még, hogy milyen gyorsan süllyednek el a vízben. Ha a termés nyílegyenesen tart a csésze aljára, akkor feltehetően még túl sok olyan alkotóelem található benne, amit nem emésztettünk meg rendesen. Ha az ürülék nem süllyed el gyorsan, akkor gázbuborékok vannak benne, amelyek a víz tetején tartják. Ez a bélbaktériumok miatt van, amelyek a legtöbbször jól végzik a dolgukat, és jó jelnek számít, ha egyébként nem kínoznak a szelek" - írja Giulia Enders Bélügyek - A belek csodálatos világa című könyvében. 

"A napi három és a heti három ürítés is még a normális tartományon belül mozog, de az alkalmankénti székrekedéstől vagy hasmenéstől sem kell mindjárt pánikba esni, hiszen azokat egy új életmódra vagy étrendre való átszokás, utazás vagy a stressz is kiválthatja. Ma már jól tudjuk, hogy a hangulatért felelős szerotonin és epinefrin hormonoknak számos receptora található a gyomor-béltraktusban, nem véletlen, hogy egy-egy stresszes helyzet kihat az emésztésünkre" - magyarázta dr. Parina. Cserébe persze a beleink is hatással vannak mentális állapotunkra. Ha tíz napon belül nem változik a helyzet, vagy ha olyan tüneteket is észlelsz, mint a súlycsökkenés vagy a véres széklet, akkor mindenképpen fordulj orvoshoz, utóbbi ugyanis - ritkán, de - a vastagbélrák jele is lehet. 

Mi a helyzet a színekkel?

Az emberi ürülék természetes színe a barnától a sárgásbarnáig terjed, ez pedig a vérben lévő vörösvértesteknek köszönhető. A vörösvértestben lévő oxigént szállító festékanyag színe lebontva a vörösről először zöldre, majd sárgára vált. A vizelettel a sárga egy részét közvetlenül kipisiljük. A nagyobbik rész a májon keresztül a bélben landol, ahol a baktériumok tovább bontják, emiatt lesz barna.

  • Világosbarnától a sárgáig: Ez az árnyalat gyakran egy ártalmatlan betegség, a Gilbert-kór következménye. A vörösvértest-festékanyag lebontásáért felelős enzimek egyike hatásfokának csak 30 százalékán dolgozik, és emiatt kevesebb színanyag jut a belekbe. A Gilbert-kór a népesség 8 százalékát érinti, és általában akkor jelentkezik a tünet, ha valaki stresszesebb, fáradtabb. A sárgás szín másik oka a bélflóra problémáiból ered: ha nem dolgoznak a bélbaktériumok rendesen, nem jön létre a barnaság. Antibiotikumkezelés vagy hasmenés is összezavarhatja a színképződést.
  • Világosbarnától a szürkéig (palaszínű, zsíros széklet): A zsírok lebontását az epe segíti. Ha az epeutak elzáródnak (pl. epekő miatt), akkor a széklet állaga jellegzetesen agyagos, zsíros. Ha ilyet észlelsz, fordulj orvoshoz!
  • Fekete vagy vörös: Az alvadt vér fekete, a friss vér vörös. Bélvérzés esetén ezért a széklet színe fekete vagy piros. A bélvérzés nem tréfadolog, orvoshoz kell vele fordulni. És ne fogd az aranyérre; aranyér mellett is lehet súlyos, bélvérzést okozó betegsége valakinek.

Ugye, milyen érdekes az emberi test? Ha nem volt elég, alább arról is olvashatsz, mi van akkor, ha rosszkor tör ránk például a vizelés, a szellentés vagy a székletürítés. 

Blogmustra