szomszéd kár

Talán mondhatjuk, hogy az emberek egyik legnagyobb félelme, ha társasházban laknak, hogy eláztatja őket a szomszéd, majd nem hajlandó ezt elismerni. Egy ismerősömet néhány hónap alatt kétszer is eláztatta a szomszéd, az elsőt még elismerte, ki is fizette a festetést, de a második esetben sokáig ment a huzavona, akkor már nem akart fizetni, de mit tehetünk ilyenkor?

Eláztatott a szomszéd, mit tehetek?

A felső szomszéd általában akkor áztat el, amikor csőtörés történik nála. A megrepedt, eltört vízvezetékekből a víz néha olyan sokáig folyik észrevétlenül, hogy a baleset alatt lakó az, aki észreveszi a problémás foltot. Ilyenkor annak örülhetünk, ha az áradást legalább a bútorok és a elektromos berendezések, vezetékek megússzák. Azonban ennek a problémának a kezelése a saját lakásban sem olcsó mulatság, pláne ha még a szomszéd kárát is ki kell fizetni. Szajlai Kitti közjegyzőhelyettessel beszélgettünk a témában, aki elmondta, hogy a csőtörés okának felderítése bonyolult feladat, nem a közjegyző dolga mindez, de mégis tud segítséget nyújtani.

Közjegyző többféle eljárásra is felkérhető egy ilyen jogvitánál. Például kirendelhet igazságügyi szakértőt, aki már meg tudja állapítani, ki vagy mi idézte elő az adott problémát, például kinek a hibájából ázik a fal. A közjegyzői eljárásban elkészült igazságügyi szakértői vélemény pedig perdöntő lehet, ha bíróságra kerül az ügy, mivel perben ugyanúgy felhasználható, mintha a szakértőt a bíróság rendelte volna ki

– magyarázta Szajlai Kitti, a szakértő díját minden esetben meg kell előlegeznie a károsultnak, a díjakról jogszabály rendelkezik.

Emellett a közjegyző tanúsíthatja, hogy megtörtént az áztatás leírással, fényképekkel, hang- vagy videofelvételekkel, mindezt közokiratba foglalja. Például rögzítheti, hogy egy adott időpontban valóban be volt ázva a fal. Mivel a közjegyző pártatlannak minősül, az ő nyilatkozata nagyobb súllyal esik a latba egy esetleges per esetén. Valamint előzetes bizonyítást is végezhet, vagyis tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg. Felhívhatja akár a kivitelezőt, hogy mutassa be az ügyhöz tartozó dokumentumokat, építési naplót.

Mi a megoldás, ha nem akarja kifizetni a kárt a szomszéd?

A 3 millió forint alatti pénzköveteléseket Magyarországon kizárólag fizetési meghagyásos eljárással lehet követelni, 30 millió forintig pedig a fizetési meghagyásos eljárás és a peres út egyaránt lehetséges

– mondja a közjegyzőhelyettes.

Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet bármelyik közjegyzőnél, akár online is. Ebben az esetben a szomszédnak a kézbesítést követően 15 napja van ellentmondani a fizetési meghagyásnak. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagy át sem veszi a levelet, a tartozás végrehajthatóvá válik. Ha ellentmond, az ügy bíróságon folytatódhat tovább. Ilyenkor perdöntő lehet, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Ha mégis sikerült megegyezni, akkor is lehet erről kérni egy okiratot a közjegyzőtől, amiben akár részletfizetést is le lehet fektetni.

A károkozó (kötelezett) egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot is tehet közjegyző előtt. Ezekben a kötelezett vállalni tudja, hogy milyen részletekben és milyen ütemezéssel fizeti meg a kárt. Ha nem tartja magát a vállalásához, akkor a közjegyzői okirat alapján közvetlenül végrehajtást lehet kezdeményezni ellene

– ismerteti a szakértő.

A csőrtörésnél azonban gyakori, hogy nincs lehetőség arra, hogy heteket, hónapokat vagy akár csak napokat várjunk a megegyezésre. Ha viszont elkezdődik a felújítás, fontos bizonyítékok tűnhetnek el. Ezért érdemes a javítás előtt felkérni egy közjegyzőt, hogy a korábban említett eszközökkel tanúsítsa, hogy az áztatás megtörtént. Ilyenkor gyakori, hogy a probléma okozója belátja és rendezi a kárt, mert ha bíróságra megy az ügy, akkor nagy valószínűséggel veszít, és még a perköltséget is neki kell fizetnie.

A társasház közös képviselőjét abban az esetben kell keresni, ha a kár a társasház hibájából történt, rajta keresztül a társasház is bevonható az eljárásba, illetve a közös képviselő is kezdeményezheti ezeket az eljárásokat.

A közjegyző előtt egyezségi eljárást is lehet folytatni. Ez akkor is megtörténhet, ha csak az egyik fél áll elő egyezségi javaslattal, és kéri a közjegyzőt, hogy idézze meg a másik felet egyezségkötés céljából. A közjegyző által jóváhagyott egyezség bírósági hatályú, azaz a későbbiekben többé ezt már nem lehet vitássá tenni, valamint közvetlenül végrehajtható is.

A kamerák felszerelésének rengeteg szabálya van, például nem filmezheti a szomszéd az udvarod. Az alábbi cikkünkben összeszedtük, mit tehetsz, ha mégis így tesz.