Ha azt mondják, HFOR, valószínűleg valami NATO-kontingens jut az eszedbe, és annyira nem is jársz messze az igazságtól. Ha nem is katonákról van szó, de szintúgy gyorsan bevethető erőkről: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Hálózati Forgalomirányítóit fedi a rövidítés, akik villogós-szirénázó lila-fehér autóikkal szelik keresztül-kasul Budapestet, hogy elhárítsák a forgalmi akadályokat, és járhatóvá tegyék a főváros utcáit. A BKK-s szlengben csak „zavarosnak” becézik őket az autókon díszelgő Zavarelhárítás felirat miatt. De ők sem tudnák elvégezni a munkájukat, ha nem állna a háttérben egy éjjel-nappal működő diszpécserszolgálat, amely folyamatosan monitorozza az összes tömegközlekedési eszköz helyzetét, hogy a napi 3 millió utas probléma nélkül célba érjen. Nem csoda, hogy irányítóközpontjukba nem léphetnek be kívülállók, csak nagyon kivételes alkalmakkor. Ilyen volt az októberi autómentes hétvége, amikor egy óra hosszára bejuthattunk a Szabó Ervin téri titokzatos intézmény falai közé.
Budapest tömegközlekedése egyetlen helyen összpontosul
A BKK naponta 410 buszt közlekedtet Budapesten, amelyek nagyobb részét a BKV, kisebbiket az ArrivaBus adja, ugyanúgy, ahogy az elővárosi közlekedés is megoszlik a Volánbusz és a MÁV-HÉV járművei között. A legtöbb utas persze csak egy kék buszt lát, nem igazán tudja megkülönböztetni, hogy Volvóra, Modulóra, Mercedesre vagy épp MAN-re száll-e – mondja bevezetőjében Kiss Attila, a Futár központ forgalomfelügyeletének szakkoordinátora.
Dehogynem, hiszen már az ajtóelrendezésük is különböző
– szól bele meglepő szakszerűséggel egy 10 éves forma kissrác, akit láthatóan lenyűgöz, hogy velünk együtt bejuthatott a máskor nem látogatható forgalmi fellegvárba.
Ezért nem léphetnek be ide kívülállók
A nagy szigorúságnak megvan az oka: a 35 villamos- és 280 busz/trolivonallal rendelkező budapesti hálózaton összesen 1800 tömegközlekedési eszköz közvetlen felügyeletét látja el a három műszakban dolgozó 26 diszpécser, vagyis mindegyikükre átlagosan mintegy 70 jármű jut, ami feszített munkát és folyamatos koncentrációt igényel. Hétvégén tizennégyen, éjjelente pedig öten végzik ezt a feladatot, de olyankor kevesebb a járat is.
Ha még bírod a matekot, megmutatjuk, hogy ez a járműállomány hogyan oszlik meg az egyes divíziók között:
- 29 240 busz,
- 6911 villamos,
- 3550 troli,
- 2531 metró,
- 876 HÉV
- és szezonálisan 71 hajó
indulása szerepel a fővárosi menetrendben. Ez azt jelenti, hogy naponta 43 179 alkalommal startol el valamilyen BKK-jármű az egyes végállomásokról. És ezeknek nem elég az indulását kontrollálni, hanem a haladását is figyelemmel kell kísérni, hiszen út közben is bármi történhet, ami borítja a menetrendet.
Ennyi esetben kell naponta beavatkozni a közlekedésbe
A nagy számok törvénye alapján pedig ennyi jármű esetén problémák is bőven adódnak: napi 4–500 alkalommal kell eljárni a műszaki hibától az utasrosszulléten át az ütközésig. Ilyen helyzetek esetén nagyon rövid idő áll a BKK szakembereinek a rendelkezésére, hogy elhárítsák a bajt, hiszen a több mint 2 milliós főváros forgalma nem állhat meg.
Ezért az operátorok állandóan a monitorokon lógnak, élőben figyelve a történéseket a Budapest Közút 600 fővárosi kameráján keresztül, és GPS-adataik alapján követik a járműveket, amelyek pozícióját félpercenként frissíti a rendszer. A kamerákat forgatni is tudják, hogy jobban rálássanak a kereszteződésekre. Ha valahol fennakadással találkoznak, felmérik a helyzet súlyosságát, és azonnal igyekeznek áthidalni a problémát.
Ha például egy villamos meghibásodik, és nem tudják félreállítani (erre a nyílt pályán elég kevés helyen van lehetőség), akkor negyed óra elteltével már pótlóbuszról kell gondoskodni, amit vagy a tartalékállományból vonnak be, vagy a forgalmat adó viszonylatokról vezényelnek át.
Nemrég velünk is előfordult, hogy félúton le kellett szállnunk az 5-ös buszról, mert a vezető bemondta, hogy metrópótlásra irányították át
– támasztotta alá a hivatalos verziót saját élményük alapján a cikkünk elején megszólalt fiúcska édesanyja.
Így tájékozódhatunk a budapesti közlekedési helyzetről
De ha nincs semmi haváriahelyzet, akkor is van dolguk a diszpécsereknek: tájékoztatniuk kell az utasokat a közlekedési és menetrendi változásokról. Ezt a megállókban elhelyezett 322 digitális kijelzőn, a közösségimédia-felületeken és a BKK Futár applikációján keresztül teszik meg, de emellett idén már 35 ezer új menetrendet és 20 ezer tájékoztatót helyeztek ki a megállókban. A hatékony információáramlást hangbemondás is segíti, erre nemcsak a köztéri kijelzők képesek, hanem egyes járművek külső hangszórói is, amelyekkel a megállókban várakozó utasokat tudják informálni. A vakok és gyengénlátók távirányító segítségével fel is tudják olvastatni a kijelzőkre kiírt szöveget.
A Futár-központosok összehangolt munkájának eredménye, hogy napi több mint 3 millió utazás általában nagyobb gond nélkül megy végbe a fővárosban. Megkérdeztük idegenvezetőnket, hogy mi volt a legemlékezetesebb esete amióta itt dolgozik.
Épp tíz éve volt egy akkora vihar, hogy a 105-ös buszban térdig ért a víz. Bár nem ez volt a legsúlyosabb, de talán a legfelejthetetlenebb eset
– mondta Kiss Attila.
Ha az is érdekel, hogyan trükköznek csalók BKK-bérletekkel, arról ebben a cikkünkben olvashatsz.
