Sokadszorra teszi közzé az amerikai nonprofit környezetvédelmi szervezet, az Environmental Working Group (EWG) azt a listát („Piszkos tizenkettő”), amelyben azok a gyümölcsök és zöldségek szerepelnek, amelyekben a legtöbb növényvédőszer-maradvány található.
Most 48 különböző fajtájú termékből 34 ezer mintát vizsgáltak, melynek kétharmada pozitív lett a teszten, és sajnos az alma hosszú évek óta a lista elején jár. A vizsgálat eredményeit több okból is érdemes azért némi óvatossággal kezelni. Egyfelől más – megengedőbb – szabályok vonatkoznak a növényvédőszerek használatára az USA-ban, mint az EU-ban. Másfelől a vizsgálati eredményekből nem megfejthető, hogy mennyi szermaradványt találtak az egyes mintákon, és azok mekkora része volt mosással eltávolítható. (Vizsgálták azt, hogy van-e az adott terméken szermaradvány és ha igen, hányféle, ha igen, akkor milyen mennyiségben, ám ezek az adatok az összefoglaló jelentésből nem derülnek ki).
A növényvédőszerek hatásait már sok mindennel összefüggésbe hozták, többek között a gyermekek fejlődési rendellenességeivel, illetve nem kizárható, hogy bizonyos fajták rákkeltőek lehetnek, és/vagy felborítják a hormonrendszer egyensúlyát – mutat rá a U.S. Environmental Protection Agency.
„A lényeg, hogy az emberek ne akarjanak növényvédőszert fogyasztani a gyümölccsel vagy zöldséggel, amit bevisznek a szervezetükbe – mondja Ken Cook, az EWG elnöke és társalapítója nyilatkozatában. Ezért továbbra is hírt fogunk adni a vásárlóknak a mezőgazdasági vegyszerekről, amelyek felbukkanhatnak a termékeken.”
Sonya Lunder, az EWG vezető elemzője nem arra buzdít, hogy az emberek leszokjanak a zöldség- és gyümölcs evésről. „Azt mondjuk, egyen zöldséget és gyümölcsöt, de ha tudja, hogy mely termékeknek van a legmagasabb növenyvédőszer tartalma, van opciója erről áttérni a bio változatra.”
A "Piszkos tizenkettő" idei dobogósai:
- Alma (a minták 99 százalékán találtak növényvédőszer-maradványt)
- Őszibarack (a minták 98 százalékán találtak növényvédőszer-maradványt)
- Nektarin (a minták 97 százalékán találtak növényvédőszer-maradványt)
A további helyezettek pedig: 4. eper, 5. szőlő, 6. szárzeller, 7. spenót, 8. kaliforniai paprika, 9. uborka, 10. koktélparadicsom, 11. hüvelyes zöldborsó, 12. burgonya.
A vizsgált gyümölcsök és zöldségek teljes listáját, pedig itt találhatja.
Közzétették a legtisztább 15 listáját is, ezt az avokádó vezeti, amelynél összesen a minták 1 százaléka volt növényvédőszeres, az ananászok 89 százaléka volt "tiszta", a mangók 88 százaléka, a kivinél ez 82 százalék, a papayáknál pedig 80 százalék.
Ezzel szemben nálunk úgy áll a helyzet, hogy
Megkérdeztük a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságát is, hogy: tthon is ugyanazok-e a szabályozások a növényvédőszerekre, mint az Egyesült Államokban, illetve, milyen rendszer szerint vizsgálják, hogy Magyarországon melyek a legszennyezettebb zöldségek, illetve gyümölcsök.
„A NÉBIH is kiemelten ellenőrzi valamennyi mátrix tekintetében – talajtól a friss növényi terméken át, a takarmány és az állati eredetű termékekig – a növényvédőszer-maradékot. Kockázatbecslésen alapuló, objektív növényvédőszer-maradék monitoring rendszert működtet, melynek keretében évi több ezer minta vizsgálatát végzik el a laboratóriumok.
A Magyarországon, hagyományos módon termesztett almát, körtét és szőlőt (valamint a gyümölcsök nagy részét) is permetezik a tenyészidőszakban fellépő betegségek és kártevők ellen. Valamennyi felhasznált növényvédő szernek van egy élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. Ez egy napokban megadott idő intervallum, aminek el kell telnie az utolsó növényvédő szeres kezelés és a szüret, ill. a betakarítás között. Ezen időtartam alatt az engedélyokirat előírásainak megfelelően kijuttatott növényvédő szer lebomlik arra a szintre, ami már nem jelent kockázatot a fogyasztóra.
Alapszabály, hogy a gyümölcsöt fogyasztás előtt meg kell mosni, amivel nem csak a természetes szennyeződéseket, és a szállítás során rákerült mikroorganizmusokat, de a permetezőszer nagy részét is eltávolítjuk. Az alaposan megmosott gyümölcsben még héjastól sem maradhat az egészségre ártalmas mennyiségű vegyszer.
Tudomásunk szerint az elmúlt évtizedekben Magyarországon nem történt olyan eset, hogy valaki itt termesztett gyümölcsben lévő szermaradéktól súlyos egészségkárosodást szenvedett volna. A határértékek úgy vannak megállapítva, hogy a káros hatás bekövetkezéséhez még a határérték túllépése esetén is több mázsa gyümölcsöt kellene fogyasztani egy embernek egy nap alatt.
(A határértékeket úgy határozzák meg, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat betartása mellett a növényvédelemi technológiából adódó szermaradék szint ne okozzon egészségkárosodást sem hosszú- (élethossz alatti), sem rövidtávon.)
A 66/2010. (V. 12.) FVM rendelet 11. § (1) alapján a megengedett határértéket meghaladó növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus anyagtartalom esetén a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevének és székhelyének, valamint a mintavétel időpontjának, a növényi termék nevének és határérték feletti szermaradék tartalmának megjelölésével a vizsgálati eredményeket közzéteszik a NÉBIH honlapján.”
Az EU szabályozás szigorú
„Az Európai Unióban az egyik legszigorúbban szabályozott terület a növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása. A kultúrnövények termése jelentősen csökkenhet a kártevők és kórokozók okozta fertőzés hatására. A növények védelme érdekében betakarítás előtt és után különböző kezeléseket alkalmaznak. Az Európai Unióban kizárólag akkor használhatók a növényvédő szerek, ha tudományos adatokkal először bizonyítják, hogy
- nincs káros hatásuk a fogyasztóra, termelőre vagy arra, aki közvetlen érintkezhet a kezelt állománnyal;
- nem idéznek elő elfogadhatatlan hatásokat a környezetben;
- megfelelő hatással rendelkeznek.
Az Európai Unióban 2008. szeptember 1-jén lépett életbe a növényvédőszer-maradékok szabályozását felülvizsgáló 396/2005. számú rendelet (továbbiakban: Rendelet): Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
Általános elvárás, hogy az élelmiszerekben esetlegesen előforduló szermaradék mennyisége a lehető legalacsonyabb legyen, és semmiképp se haladja meg a fogyasztói szempontból biztonságos szintet. A megengedett növényvédőszer-maradék határérték (MRL) a növényvédőszer-maradékok olyan legmagasabb szintje, amely érték megengedhető az élelmiszerekben és takarmányokban. Az EU-ban valamennyi élelmiszerre és takarmányra az Európai Bizottság állapítja meg az MRL értékeket.
Az Európai Bizottság honlapján mindenki számára elérhető a hatóanyag-kultúra párokra megállapított MRL értékek adatbázisa. A Rendelet az Unióban és azon kívül – jelenleg és korábban – a mezőgazdaságban használt mintegy 1100 hatóanyagot tartalmazza. Amennyiben a hatóanyagot nem nevezik meg, úgy 0.01 mg/kg általános kimutatási MRL értéket kell alkalmazni. A Rendelet figyelembe veszi valamennyi fogyasztói csoport, nevezetesen a csecsemők, gyermekek és vegetáriánusok biztonságát is. A hatóanyagok tulajdonságai (toxicitás), a különböző élelmiszerekre megengedett határértékek és az európai fogyasztók eltérő táplálkozási szokásai alapján, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) végzi az adatok értékelését.
Az élelmiszerbiztonságért, így a növényvédőszer-maradék határértékeknek való megfelelésért is, a termelők, a kereskedők és az importőrök egyaránt felelősek. A tagállamok hatóságai kötelesek rendszeresen ellenőrizni és betartatni a határértékeket. Az egységes végrehajtás megvalósításához, az Európai Bizottság három eljárást dolgozott ki:
- Az uniós szinten összehangolt többéves ellenőrzési program létrehozása: éves szinten meghatározza a tagállamok számára azokat a termék - hatóanyag párokat, melyeket adott naptári évben vizsgálni kell. A tagállamok kötelesek éves jelentéseikben az eredményeket jelenteni.
- A Közösségi Referencia Laboratóriumok körvizsgálatokat szerveznek, felelősek a vizsgálati módszerek kidolgozásáért és a nemzeti hatósági laboratóriumok felkészültségének értékelésért.
- Az Európai Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi ellenőrző Hivatala (FVO) rendszeresen ellenőrzi a tagállamok hatósági tevékenységét.
A fogyasztó egészségét veszélyeztető események esetében a tagállamok hatóságai közötti hatékony eljárást segíti elő a DG SANCO által üzemeltetett gyorsriasztási rendszer (RASFF). Az Unió azon túl, hogy a fogyasztók és az állatok számára biztosítja, hogy az élelmiszerekben és a takarmányban ne forduljon elő szermaradék, mindent megtesz annak érdekében, hogy a hatóanyagok egészségre és környezetre gyakorolt hatását és – valójában – a tényleges felhasználást csökkentse.
Az Európai Bizottság a hatóanyagok felhasználására stratégiát dolgozott ki, melynek célja a szintetikus készítményeket korlátozottan használó vagy vegyszermentes művelési módok alkalmazásának elősegítése, hangsúlyozva a termelői tudatosság jelentőségét, a helyes mezőgazdasági gyakorlat elveinek alkalmazását, továbbá pénzügyi eszközök hozzáférhetővé tételét az alkalmazott kutatás, valamint a képzés számára."
