Férfifaló szexgép
Ezeket szerettétek
Vélemény
Gyorsan váltogatja partnereit, és nem érez emiatt lelkiismeret-furdalást. Mindez önmagában is meglepő tőle, hiszen termete alapján senki nem gondolná, hogy ennyire a vérében van a nász. Viselkedése azonban törvényszerű, ha életben akar maradni. És amit így létrehoz, több, mint elgondolkodtató. Tari Annamária pszichológus és Horváth Gergely (MR2-Petőfi rádió) ezúttal a világ talán legvérmesebb anyukájának tettei felett morfondírozik. Vajon ki ő?
Tari Annamária
A hegyesfarkú verébsármány. Aprócska madár, aki kitartóan küzd a fennmaradásáért. Ennek érdekében a tojó a legszexisebb nőként viselkedik, mert az időjárás viszontagságai miatt könnyen elveszíthetné a fennmaradás lehetőségét. Így aztán gyakori pasiváltással menti meg a helyzetet. A fészekben 2-3 apa tojásai is pihenhetnek a költési időszakban.
Amikor kibújtak a tojásból, igazi patchwork családdá válnak. A humán faj is ismeri ezt a működést, csak itt másként értelmezhető „az életben maradás”, mint cél. Az érzelmek vagy a lelki egyensúly megtalálása, a rossz választások eredménye sokszor vezet szakításhoz. Válások és különköltözések. Te gyereked, én gyerekem, mi gyerekünk.
Nők is könnyen kerülhetnek olyan érzelmi szituációba, - különösen, ha azt érzik a biológiai órájuk már nagyon ketyeg – melyben gyorsan döntenek, és utóbb derül ki, rosszul. A gyerekvállalásban egy idő után már az élettani törvények is komoly szerepet játszanak, miközben a kapkodás nem feltétlenül szerencsés. Azok az élethelyzetek, amikben már családos emberek alapítanak együtt új otthont, nem könnyűek. Jól összehozni a szereplőket, elérni, hogy konstruktívan működő egységet alkossanak, elég bonyolult hadművelet lehet, különösen, ha a szereplők életkora elég nagy szórást mutat. A kicsi és a pici, vagy a bölcsis a kiskamasszal (és még lehetne sorolni a példákat) olyan párosítás, amiben mindkét szülőfél összes türelmére és toleranciájára szükség van. A birtokviszony (én gyerekem) alapvetően meghatározó ilyenkor, hiszen a „te ne szólj rá, majd én” és az „én ismerem, majd megoldom” típusú mondatok lassan, de biztosan kikezdhetik a felnőtt párkapcsolatot is. Mindenesetre, hallunk tökéletes példákat is, meg láthatatlan urbánus legendákat, amik a „jófej” módon levezetett összecsiszolódásról szólnak. Lehet, hogy több van a másik fajtából, amiben nem mennek igazán a dolgok, a gyerekek igazi elviselhetetlen teherként ébredeznek minden reggel és a hétvége nem a legkívánatosabb napok közé tartozik, mert akkor mindenki otthon van. Vannak párkereső férfiak, akik hallani sem akarnának arról, hogy gyerekes nővel kössék össze az életüket, és vannak gyerekes férfiak, akik azt hiszik, egy gyermektelennel könnyebb lesz együttélni. Nincs igazi recept egyikre sem, mert minden típust a benne szereplők személyisége határoz majd meg. De egy fontos tényező mindig van: és ez a tervezés és előregondolkodás. Aki tényleg felkészül a konfliktusokra, annak nem lesz kellemetlen, ha meglátja a realitást, amiben nincs rózsaszín cukormáz. Tudnia kell, hogy csak George Clooney (Szép kis nap, Michelle Pfeifferrel) tud olyan sármos apaként viselkedni, aki átlendül a nehézségeken, nem is beszélve arról, hogy az őt körülvevő gyerekek angyali jóságától övezve teszi mindezt. Egy rendes gyerek sokat rosszalkodik, ha azt látja, hogy viszik a mamáját vagy a papáját, akkor harcolni fog a jogaiért, és az ellenség likvidálását tervezi hisztikkel és rettenetes viselkedéssel. Jól teszi. Nem hagyhatja magát besodródni csak úgy helyzetekbe, amikről azt sem tudja, milyenek lesznek.
Azok a patchwork szülők tudnak majd mosolyogni az elképesztő történeteiken - mikor a barátaiknak mesélik - , akik egy percre sem felejtik el, hogy a gyerekek a legkiszolgáltatottabbak ebben a szituációban, és nekik nincs semmiféle kontrolljuk a helyzetek felett, Ebben az esetben „nem fognak állni a kések a levegőben”, és nem lesznek olyan gondolataik, amik a „ha én ezt tudtam volna” sóhajtással kezdődnek.
A gyerekeket néha tényleg nagyon nehéz szeretni, ha megátalkodottan viselkednek, de akkor sem szabad megfeledkezni arról, ki a felnőtt a fészekben. Hiszen a fiókák megnyugtatása a legfontosabb feladat, mert félelmükben eleinte összevissza sipákolnak és ficánkolnak.
Horváth Gergely
Megint milyen emberi lett az állatok világa! A világ legledérebb szülőanyja az a hegyesfarkú verébsármány, amely veszélyes vidéken él, de olyannyira, hogy nincs ideje alaposan megismerni élete párját, ezért aztán, ahogy mondani szokták, reptében örökíti a géneket. Csak az lényeges, hogy a szemberepülő sármánysrácnak legyen hímtagsági igazolványa – a nőstény a madárvilág legöntudatosabb szinglije, aki nem kéri számon az utódgondozást, hiszen a családi fészek nála őt magát és fiókáit jelenti. Kemény, hűvös pragmatizmus, az érvényesülés magasiskolája; az érzelemmentes családtervezés modellje.
És már megint milyen állati az emberek világa! Törökországban egy asszony ikreket szült, ám a gyerekek két apától származnak, ritka, de beszédes tüneményeként a promiszkuitásnak. A nőt családja kényszerítette - egyik - gyermeke apjához, a másik régi szerelmétől fogant, aki nős volt. A bizalmatlan férj a DNS vizsgálat után elvált és magával vitte saját gyermekét, a másik kölyök meg az anyjával menhelyre került. Nekünk bulvár, számukra dráma.
A patchwork családban általában két csonka család próbál teljes egésszé érni. A régi családi közösségben eredő és megszakadó érzelmi gyökereknek kell teljesen új táptalajon megragadniuk és növekedniük. Nehéz dolguk van. Az új szituáció motorjai a szülők, aki akarva-akaratlan saját boldogságukat próbálják újra installálni egy másik partnerrel. Természetesen benne van a képben, hogy a gyereknek is jó legyen, de alapvetően mégiscsak a felnőttek harmóniája az első lépcső. A klasszikus családnövekedési menetrend szerint a férfi és a nő találkozik, megismerik egymást, amibe aztán belenő egy, két, három gyerek, folyamatosan, de lépésről-lépésre alakulnak ki az egymáshoz való viszonyok; a családi magán- és privátszféra. Ez a patchwork család esetében a legsimább esetben is jóval radikálisabb élmény; kialakult vagy erősen alakulóban lévő egók ütköznek, egyszerre több irányban is. Közössé kell tenni a magánterületeket. Ráadásul ez csak akkor működik, ha mindenki nyer. De lehet-e összefoltozni a különbözéseket?
Igen. És ahol ez létrejön, a sikeres emberi együttélésről szerzett ragyogó tudás birtokába jut mindenki. Szeretetnek hívják, de pont nem az üres, elhasznált hangalakban van a lényeg, hanem abban a szituációról-szituációra önmagunkkal vívott harcban, amelyben magunkat legyőzve a másikra figyelünk. Ez minden családi kapcsolatra jellemző, de a patchwork család e kérdésben talán az legnehezebb gyakorlóterep. Honnan tudjuk például, hogy érdemes-e megvívni ezt a csatát? Nagy erőket mozgósítunk, aztán kiderül, hogy (újra) rossz zászló alatt futunk. És való igaz, senki nem akar magának egy újabb Waterloot. Nincs másunk, csak a kudarcainkból is izmosodó emberismeretünk, meg az legtisztább, belső hang, ami sokszor irracionálisnak tűnően, sokszor alig hallhatóan, de mégis egyértelműen és szelíden súg nekünk.
Hallgassunk rá; mert lehet, hogy a kényelmesről kiderül, hogy hiábavaló, de az is lehet, hogy általa váratlanul megszépül az idegen.
Tari Annamária
Pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kandidátus
Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, majd az ELTE pszichológia szakán végzett. Klinikai szakpszichológusi és pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Fiatalkori álmát váltotta valóra akkor, amikor pszichológusként kezdett dolgozni, és szakterületének a pszichoanalízist választotta. A nagyközönség először az MTV Repeta című magazinműsorában ismerhette meg mint tanácsadót. Majd a közszolgálati televízióknak, a VIVA zenecsatornának, az RTL-nek és a Magyar Rádiónak köszönhetően nevét határon innen és túl sokan megismerhették. Rendszeresen publikál. Első könyve 2003-ban jelent meg Intim szféra címmel, melyben a 17–25 éves korosztály problematikájával foglalkozik. Tavaly látott napvilágot a Sejtem című kötet, melyben a rákos betegek pszichés problémáinak kezeléséről olvashatunk. Számos publikációját olvashatjuk weboldalán, a www.tariannamaria.hun. Egyebek mellett olyan témákról: mint például a munkaalkoholizmus, a blogolás vagy éppen az étkezési zavarok. Tari Annamária a pszichoterápia mellett kommunikációs és médiatréningekkel és oktatással is foglalkozik.
Horváth Gergely
Rádiós műsorvezető, író
1972-ben született Budapesten.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK történelem szakán folytatta tanulmányait. 1995-ben kerül a Magyar Rádió Petőfi adójához, ahol olyan műsorok készítésében vett részt, mint például a Reggeli Csúcs, Moziklub, Egy férfi, egy nő. 2007-ben az Európa kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A szív útjai.
Jelenleg az MR2 Petőfi rádióban mixeli a popot a kultúrával.
Oszd meg másokkal is!
