A spanyol teniszcsillag, akár bevallja, akár nem, bizony a szokásai rabja volt. Mint ismert, a többször világelső és kétszeres olimpiai bajnok húsz éve tartó teniszpályafutását követően november közepén vonult vissza. Kevesen gondolnák, hogy éppen neki, minden idők egyik legjobb teniszsportolójának olyan babonái voltak, amelyeket egyetlen mérkőzése során sem mulasztott el.
Ezek miatt tartották különcnek Rafael Nadalt
Nadal soha nem ismerte el, hogy babonás, sokkal inkább rituálénak nevezte rutinná vált cselekedeteit. Ennek ellenére a sportolónak két olyan esete is volt, amikor frusztráltnak és dühösnek tűnt, miután megzavarták abban, hogy a „rutinfeladatokat” elvégezze egy-egy mérkőzés előtt.
Nem véletlenül, hiszen meg volt róla győződve, hogy a rituálék befolyásolják a teniszmérkőzéseken nyújtott teljesítményét.
Nadalnak több olyan szokása is volt, melyekkel, fogalmazzunk úgy, keretet adott játékának. Meggyőződése szerint azok a furcsaságok, amelyekhez ragaszkodott, olyan mechanizmusok, amelyek segítettek neki a teniszre összpontosítani. Az alábbiakban összegyűjtöttük néhányat azok közül, melyekhez Nadal szinte egész sportpályafutása során ragaszkodott.
Hideg zuhanyt vett minden meccs előtt
Mielőtt Rafael Nadal a pályára lépett, mindig jéghideg vízben lezuhanyozott. Elmondása szerint azért volt erre szüksége, hogy felfrissüljön, és ez volt az a pont, amely jelezte számára, hogy már nincs visszaút. Önéletrajzi írásában Nadal azt vallotta, a hideg zuhany alatt úgy érezte, hogy egy új dimenzióba lép, melyben erősnek, magabiztosnak és mindenre képesnek érezte magát.
Mindez nem véletlen, hiszen a sportban nagyon fontos szerepe van azoknak a rutinoknak, amelyeket a meccs előtt, vagy bemelegítéskor végeznek el a sportolók. A rutinok célja ugyanis nem más, minthogy felkészítsék a sportolókat az előttük álló küzdelemre.
Lényegében egy rutin befejezése jelzi az elmének és testnek is, hogy készen áll a kihívás teljesítésére.
Mindig a jobb lába volt az első
Nadal mindig jobb lábbal lépett először a pályára, ami azért is különösen érdekes, mert Nadal balkezes játékos volt. Sokszor úgy szaporázta vagy ritkította a lépteit, hogy a ritmus kijöjjön, és a jobb lába érintse először a pályát. Ez a rituálé segítette a sportolót a szorongás leküzdésében, valamint abban, hogy kizárja a külvilágot, és csak a mérkőzésre, a lehetséges eredmény elérésére összpontosítson.
Amellett, hogy a teniszező csak a jobb lábával lépte át a pályát keretező vonalat, mindig ügyelt arra, hogy soha ne lépjen rájuk.
Nadalnak a család jelentette a biztonságot
Ahogy a pályára ért Rafael Nadal, azonnal elkezdte keresni a családját a lelátón. Addig a meccs sem kezdődhetett el, amíg ezen a rituálén túl nem volt. Bevallása szerint erre azért volt szüksége, mert a mérkőzések közben a játékon kívül nem akart más gondolatokat beengedni a fejébe, még a családjához fűződőeket sem.
Erre az ellenőrző folyamatra azonban ettől függetlenül is mindenképpen szüksége volt, mert biztonságot adott neki, ha tudta, ott vannak vele a szerettei. Nadal meg volt róla győződve, hogy ez volt az egyik alapja a sikerének. Egyszer ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta:
„Játék közben falat építek magam köré. A családom pedig az a kötőanyag, amely összetartja ezt a falat.”
Párhuzamos vonalak
Mérkőzések előtt gyakran lehetett látni, amint Nadal átrendezte a pálya szélét. Ez akkor fordult elő, ha a széke nem pontosan párhuzamosan állt a vonallal.
Katonás rendbe állított vizes palackok
A salak királya becenevet kiérdemelt sportoló rendkívül babonás volt a teniszpályán. Talán az egyik legfigyelemreméltóbb szokása a vizes palackok sorba állítása volt meccs előtt és meccs közben. Nadal kivétel nélkül mindig gondoskodott arról, hogy a márkajelzés mindig a bíróval szemben legyen.
Rafael Nadal rendszerint két vizes palackot vitt magával a meccseire, és az egyik mindig valamivel melegebb volt, általában szobahőmérsékletű, a másik pedig be volt hűtve. A spanyol sportoló soha nem húzta meg a vizes palackokat, mindig csak egy-egy kortyot ivott egymás után mindegyikből, ugyanabban a sorrendben.
Zokni és rövidnadrág
Szintén csak Nadalra jellemző mozdulat volt, hogy minden pont előtt egyforma magasságra húzta mindkét zokniját. Két pont között pedig mindig megigazította a rövidnadrágját elöl és hátul is, majd megérintette először a bal, utána a jobb vállát, és csak ezt követően igazította a haját a füle mögé. Zárásképpen pedig megérintette az orrát és az arcát. Azzal pedig, hogy alkarjával megtörölte a homlokát, azt jelezte, készen áll a meccs folytatására.
Ayrton Sennának is megvolt a maga rituáléja, melyet szinte egyetlen versenye előtt sem hagyott ki. A Forma-1-es pilóta mélyen vallásos volt, ezért sokszor merített erőt a Bibliából.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
