Vesna Vulović 1950-ben született Belgrádban egy üzletember édesapa és egy fitneszedző édesanya gyermekeként; érettségi után kis időt Londonban töltött szülei barátainál, és lenyűgözte őt a brit főváros pezsgő légköre, ezért elhatározta, hogy olyan hivatás után néz, melyben minél gyakrabban utazhat a világ különböző pontjaira. Hazatérése után nem sokkal összefutott az egyik barátjával, akiről kiderült, hogy stewardessnek tanul – nem is kellett számára több, jelentkezett a jugoszláv JAT-légitársasághoz ugyanerre a munkára.
Vulović attól félt, hogy alacsony vérnyomása miatt megbukik az egészségügyi szűrésen, kávéval azonban sikerült felpumpálnia az értéket, és végül megkapta az állást – 1972. január 26-án már nyolc hónapja dolgozott légiutas-kísérőként, amikor egy végzetes tévedés örökre megváltoztatta az életét. Eredetileg Vulović egyik kollégája lett volna beosztva a JAT Stockholmból Koppenhága érintésével Zágrábba utazó 367-es járatára, adminisztrációs hiba folytán azonban ő kapta a feladatot – nem bánta a dolgot, sőt inkább örült a tévedésnek, hiszen sosem járt még Dániában korábban.
A stewardess élte túl egyedül a katasztrófát
A McConnell Douglas DC–9-es típusú repülőgép délután fél 2-kor indult Stockholmból, és kis késéssel, egy órával később ért a dán fővárosba, ahonnét negyed 4-kor indult tovább: úti céljához azonban sohasem érkezett meg, délután 4 óra 1 perckor ugyanis egy csomagba rejtett pokolgép robbant fel a fedélzeten. A bombát a hírhedt horvát nacionalista szervezet, az usztasák („felkelők”) rejtették el a gépen, akik a második világháború idején a nácik pártját fogva közel egymillió szerbet és tízezer zsidót mészároltak le a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén, és egészen az 1970-es, ’80-as évekig működtek terrorcsoportként.
A csomagtérben történt robbanás szétszakította az éppen Csehszlovákia felett haladó repülőt, a személyzet és az utasok kizuhantak a levegőbe, és szinte mindnyájan szörnyethaltak – a fedélzeten tartózkodó 28 emberből egyedül Vulović élte túl a katasztrófát, egy szerencsés véletlennek köszönhetően. A 22 éves stewardess a gép hátuljában tartózkodott egy ételkocsival, amikor a repülő törzse kettészakadt, szerencsés elhelyezkedése és a rázuhanó ételkocsi súlya megakadályozta, hogy kiessen a légüres térbe – a leszakadt hátsó résszel együtt 10 160 métert zuhant, mire földet ért az észak-csehországi Srbská Kamenice falu határában lévő dombos-erdős részen.
Hihetetlen szerencséje ekkor sem hagyta el, a gép darabja olyan kedvező szögben és olyan puha, hóval borított terepen élt földet, ami jócskán letompította az ütközést, alacsony vérnyomása – mely majdnem alkalmatlanná tette a stewardess munkakör betöltésére – pedig megakadályozta, hogy Vulović szíve szétrobbanjon. Az eszméletlen, vérben fekvő fiatal nőre egy német erdész, Bruno Honke talált rá, aki – ismét csak hihetetlen szerencsének köszönhetően – felcserként szolgált a második világháborúban, ezért tudta, hogyan tartsa őt életben, amíg megérkeznek a mentőcsapatok.
Világrekordot állított fel a zuhanásával
Vulović agyvérzést szenvedett, eltört három csigolyája és mindkét lába, megsérült a medencecsontja, több bordája és egy helyen a koponyája is – megmentése után Prágába szállították, ahol 28 napot töltött kómában. Felébredésekor első dolga volt cigarettát kérni, és mint kiderült, semmire sem emlékezett a robbanásból és a zuhanásból, utoljára az maradt meg benne, hogy Koppenhágában köszönti a felszálló új utasokat. Emlékezete lassan tért vissza, állapota azonban fokozatosan javult, 10 hónappal később már lábra állt és sétált, 16 hónap alatt pedig teljesen felépült – kivételesen gyors és sikeres gyógyulását ő a gyerekkori étrendjének tudta be, melynek fontos részét képezte a spenót, a csokoládé és a halolaj.
A hihetetlen zuhanást túlélt és teljesen felépült légiutas-kísérő története bejárta a világsajtót, szülőhazájában, illetve a Szovjetunióban és a keleti blokk többi országában nemzeti hősként és sztárként ünnepelték; Srbská Kamenice község díszpolgárává avatta, 1985-ben pedig a Guinness-bizottság hivatalosan is elismerte őt mint a legnagyobb sikeres szabadesés véghez vivőjét – az azóta is megdöntetlen világrekordot tanúsító díszokiratot kamaszkori kedvence, Paul McCartney adta át számára egy londoni gálán.
Egész életében gyötörte a bűntudat
Az átélt szörnyűségek dacára Vulović szerette volna folytatni a stewardessi munkát, a légitársaság azonban jobbnak látta, ha irodai munkára osztják be, attól tartva, hírneve és az azzal kapcsolatos baljós történet miatt az utasok nem éreznék biztonságban magukat. Nem sokkal felépülése után Vulović mindkét szülőjét elvesztette – állítólag a lányuk balesete miatti aggódás és stressz tette tönkre az egészségüket –, 1977-ben pedig férjhez ment Nikola Breka repülőmérnökhöz és teherbe esett; ugyan az orvosok azt mondták, a baleset dacára egészséges gyerekeknek adhat majd életet, méhen kívüli terhesség következett be, és elvesztették a magzatot, sőt az anya élete is veszélyben forgott.
A hírnév nem igazán érdekelte az egykori stewardesst, mentális egészségét azonban alaposan felőrölte a bűntudat, amit egyedüli túlélőként érzett, és az ebből fakadó depresszió – pszichiátriai kezelésnek sosem volt hajlandó alávetni magát, helyette a vallás felé fordult, élete utolsó évtizedeiben megszállott követője lett a pravoszláv hitnek. Az 1990-es évek elején tönkrement a házassága – férje állítólag nem bírta elviselni Vulović láncdohányzását –, ugyanebben az időben aktív politikai szerepet vállalt, nyíltan kritizálta Slobodan Miloševićet, és kormányellenes megmozdulásokon vett részt, amiért menesztették a JAT-tól.
Komolyabb retorzió hírnevének köszönhetően nem érte, a hatóságok ugyanis attól féltek, hogy közfelháborodást okozna, ha letartóztatnák az ország hős sztárját, a Milošević-párti újságok azonban rágalomhadjáratot indítottak ellene, még azt is megkérdőjelezték, hogy tényleg 10 ezer méter magasból zuhant le, nem csupán valamiféle trükkről lehetett szó. Végül mégis ő nevetett utoljára: 2000-ben, miután a „buldózeres forradalom” megbuktatta Milošević kormányát, ő volt az egyik híresség, aki beszédet mondott a belgrádi városháza erkélyén. Később a jobbközép Szerbiai Demokrata Párt aktivistája lett, és Szerbia-Montenegró európai uniós csatlakozásáért kampányolt.
Sohasem találták meg a merénylet elkövetőit
Utolsó éveiben Vulović egyre jobban elzárkózott a nyilvánosságtól, kerülte az interjúkat és a riportereket, belgrádi lakásában élt csekély nyugdíjából; 2016. december 23-án ismerősei, akik akkor már napok óta nem tudták elérni, holtan találták a 66 éves, régóta súlyos szívproblémákkal küzdő asszonyt lakásában.
A JAT 367-es járata elleni merénylet elkövetőit sohasem sikerült azonosítani, az esetet körüllengő rejtélyek pedig számos összeesküvés-elméletet szültek: egyesek tudni vélik, hogy valójában nem is terrortámadás történt, hanem a csehszlovák hatóságok lőtték le véletlenül egy rakétával a légterükön áthaladó jugoszláv gépet, ezt a teóriát azonban semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztja alá, és a cseh légügyi hatóság is megalapozatlan humbugnak tekinti.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés