A francia lekvármárka a világ sok táján ismert, jellegzetes, piros-fehér kockás kupakja és üvegének karakteres alakja könnyen észrevehetővé teszi a világ szupermarketjeinek polcain. De vajon igaz-e az a sztori, amely alapítóiról terjed az interneten?
A neten terjed a megható sztori
Ha angol nyelvű tartalmakat is olvasol a közösségi oldalalakon, könnyen meglehet, hogy az algoritmus szeszélye által már eléd is került Michael Perinónak a korábbi nevén Twitterként ismert X-en 2021-ben közzétett bejegyzéssorozata. A történet szerint Perino – aki egyébként nemcsak egy egyszerű felhasználó, hanem jogászprofesszor és dékán a New Yorkban található St. Johns Egyetemen – egy idős hölggyel találkozott egy szupermarketben, és segített neki abban, hogy elérje a magas polcon elhelyezett Bonne Maman lekvárt. Idáig még nincsen semmi különös a történetben, a törékeny asszony azonban köszönetnyilvánítás közben elárulta azt is a férfinak, miért vesz minden alkalommal egy üveggel a dzsemből.
„Holokauszttúlélő vagyok” – indokolta a döntését, Perino pedig tudta, hogy ezután egy olyan történet következik, amelyre érdemes odafigyelni. Az idős asszony verziója szerint a második világháborúban az a család, amely a márkát birtokolja, Párizsban bújtatta el az ő családját. A történetet nem hallgatta el gyermekei és unokái elől, így amikor vásárolni indul, az unokák mindig figyelmeztetik, hogy vegyen egy üveggel a lekvárból.
A cég a világháború idején még nem létezett
A történet közlője szerint ez a legjobb indoklás, amelyért bárki márkahű lehet: de vajon amilyen jól hangzik, annyira igaz is?
Léteznek cáfolatok, amelyek szerint a sztori biztosan csak kitalált. Ők a következőket hozzák fel:
- a Bonne Maman márkát 1971-ben alapították
- az azt gyártó vállalat, az Andros pedig 1959 óta létezik.
Ez tény és való, viszont az is, hogy Jean Gervoson és Pierre Chapoulart, a Bonne Maman tulajdonosai Biars-sur-Cère-hez vezethetik vissza a cég történetét. Gervoson feleségével, Suzanne Chapoulart-ral – későbbi üzlettársa testvérével – itt élt a második világháború idején, gyümölcsöket és magvakat termelve.
Az ötvenes években itt kezdte Gervoson apósa dzsemeit professzionális módon üvegbe tölteni, majd eladni – ebből a vállalkozásból nőtt ki a Bonne Maman.
Érdekesség, hogy a termék csomagolása semmit sem változott az elmúlt 50 év során, ugyanolyan formájú üveget használnak, melynek címkéjén az egykori vezérigazgató, Pierre Roche-Bayard kézírásával olvasható a márkanév.
A Bonne Maman tulajdonosai nem nyilatkoznak
A kisvárost már össze lehet kötni holokauszttúlélőkkel: a Jewish Standard egy cikke szerint ugyanis a németországi Worms városából kerültek ide menekülők, köztük Eric Mayer is, aki visszaemlékezésében megírta, hogy szülei már a háború előtt aggódtak miatta és unokatestvérei miatt, ezért Franciaországba küldték őket, ahol különböző városokban rejtőztek.
Burgundiában, Elzászban és Vichyben is éltek, a második világháború ideje alatt pedig emlékezete szerint a 800 lakossal bíró Biars-sur-Cère-ben tartózkodtak,
melyet a Bonne Mamannal a később Amerikába költöző férfi maga is összekötött visszaemlékezésében.
Akkor most Franciaország melyik részén bújtatták a zsidókat?
Vajon lehetséges lenne, hogy nemcsak Mayert, hanem akár másokat is a Gervoson család fogadta be, hogy megvédje a náciktól? A helyzet az, hogy talán sosem derül ki a dolog, ugyanis Jean Gervoson a márka alapítása óta egyetlen interjút sem adott, ahogyan azt francia lapok már 2009-ben csodálkozva fedezték fel. A Snopes, egy városi legendákat kutató oldal megkísérelte megszólaltatni Gervosont vagy akár az Androst a kérdésről, ám falakba ütköztek ők is.
Ez a válasz futott be hozzájuk:
„A Bonne Maman az Andros magántulajdonában van, egy francia családi vállalkozás, amely a franciaországi Biars-sur-Cere-ben található. A család a magánélet védelmét részesíti előnyben, és nem kommentálja a személyes ügyekkel kapcsolatos megkereséseket.”
A sokat sejtető nyilatkozat egyik értelmezése szerint szemérmesen hallgatnak arról, milyen jótétemények fűződnek a családhoz – egy másik szerint pedig inkább nem oszlatják el az egyre közkeletűbb feltételezést, hiszen az jó marketing a cégnek, kár lenne tehát megcáfolni. Profi megoldás, mely azt a kérdést sem kapargatja, hogy a neten keringő sztoriban Párizs szerepel, nem pedig egy apró francia falucska.
Ha embermentők történeteit olvasnád, ajánljuk ezt a cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
