A világ legnagyobb, legmélyebb és egyben leghalálosabb bányái elképesztő technikai vívmányok, amelyek amellett, hogy életveszélyesek, megdöbbentő látványosságok is. Az extrém paraméterekkel rendelkező lelőhelyek elképesztő mérnöki teljesítményről tanúskodnak, amellett, hogy bizonyítják, az ember számára nincs lehetetlen.
Ez a világ legnagyobb aranybányája
A dél-afrikai Johannesburghoz közeli Mponeng bolygónk legmélyebbje, amely aljához 4 kilométert kell függőlegesen lefelé haladni. A mélyebb szinteken a bánya hőmérséklete elérheti a 60°C-ot, amely jóval meghaladja az ember számára elviselhető szintet, ezért speciális hűtőrendszerekre van szükség. Az aranybánya 2012-ben 11,5 tonna aranyat termelt, az óriási mélységben kialakított alagutakat úgy tervezték, hogy bírják a kőzetnyomást, stabilak maradjanak a több ezer tonna kőzetmozgatás, valamint a napi 2000 kilogramm robbanóanyag-használat és a gyakori földrengések ellenére is. Az óriási bánya munkaterületén több mint négyezren dolgoznak, akiket óriási liftketrecekben szállítanak a mélybe. A dolgozók több műszakban váltják egymást, hogy ne kelljen huzamosabb ideig ilyen veszélyes körülmények között, 95 százalékos páratartalomban dolgozniuk.
Várost is el kellett költöztetni a vasbánya miatt
A világ legnagyobb külszíni vasbányája a minnesotai Hibbing közelében található az Egyesült Államokban. A Hull Rust külszíni bánya által lefedett terület 8 kilométer hosszú, 3,2 kilométer széles és 180 méter mély. Az első vasérckitermelésre 1895-ben került itt sor, ekkor még egy kis föld alatti bánya volt, mostani óriási területét csak később érte el.
Ahogy a lelőhely egyre nagyobb lett, ki is szorította onnan az egyébként eredetileg itt fekvő Hibbing városát.
Éppen ezért 1919-ben el is kezdték a település odébbköltöztetését, amelynek csak 1921-ben lett vége. A bánya miatt összesen 185 házat és 20 vállalkozást kellett „máshová” tenni, mi több, néhány nagyobb épületet félbe is kellett vágni ahhoz, hogy új helyükre lakoltassák. Az eredeti városból csupán néhány maradvány látható a bánya szélén lévő kilátó közelében. A Hull Rust működésének kezdete, 1895 óta több mint 530 millió tonna hulladékanyagot és közel 700 millió tonna vasércet termeltek ki, a számítások szerint az összes eltávolított anyag – körülbelül bruttó 1,2 milliárd tonna – annyi, mintha
egy alagutat ásnának a föld magján keresztül a másik oldalra.
Európában a legnagyobb bányaüzem
A Föld legnagyobb bányaüzemét Németországban kell keresnünk: a garzweileri bányában a legfelső földréteg eltávolításával termelik ki a lignitet, várhatóan 1,3 milliárd tonnányit. A 48 négyzetkilométernyi teljes bánya működéséhez több falut is el kellett költöztetni. A tervek szerint a bánya kimerülése után a közeli folyók vizével töltik majd fel a területet, amely azt jelentené, hogy így Németország második legnagyobb tava jönne létre. Vitathatatlan, hogy a már említett mennyiségű földmozgatáshoz komoly gépekre is szükség van, ezért hozták létre a németek a Bagger 288-at, amely a maga 13 500 tonnájával a világ legnagyobb szárazföldi járműve.
Az akár 220 méter hosszú és körülbelül 96 méter magas kanalas-kerekes kotrógép naponta 240 ezer tonna szenet vagy földet képes kitermelni.
Több millióan férnének el a Bingham Canyonban
Noha a világ legmélyebb aranybányájáról már szó esett, fontos megemlíteni a világ legmélyebb, ember által létrehozott külszíni fejtését is Salt Lake City közelében.
A Bingham Canyon 4,5 kilométer átmérőjű és 1,2 kilométer mély, amely 1906 óta működik az Egyesült Államok legnagyobb rézbányájaként.
A méretét úgy a legegyszerűbb elképzelni, hogy gondolatban megtöltünk egy óriási stadiont 9 millió emberrel. Noha a Bingham Canyon elsősorban valóban rézbánya, megannyi mellékterméket is kitermelt már: 620 tonna aranyat, 5 ezer tonna ezüstöt, 276 tonna molibdént, valamint nagy mennyiségű platinát és palládiumot. Csoda, hogy a „Föld leggazdagabb lyukaként” emlegetik?
Mind közül a leghalálosabb
Ha a világ bányáit jól ismerő szakemberektől valaki megkérdezné, melyik bolygónk leghalálosabb lelőhelye, akkor a legtöbben valószínűleg a montanai Butte mellett fekvő Berkeley Pitet mondanák.
E körülbelül 2,4 kilométer széles és úgy fél kilométer mély „gödör” valaha virágzó rézbánya volt, ahol több millió tonna rézércet, ezüstöt, aranyat és más fémeket nyertek ki a talajból.
Amikor azonban az 1950-es években a föld alatti bányászat túl költségessé vált, a Berkeley Pit nyílt bányává vált. Ahogy a lelőhely egyre nagyobb és mélyebb lett, a talajvíz elkezdett beszivárogni a bányába, így szivattyúkat kellett telepíteni, megakadályozandó a lassú elárasztást. Harminc évvel később, miután a bánya annyira kimerült, hogy már nem volt nyereséges, leállították a vízszivattyúkat és a helyet magára hagyták. Az óriási lyukban így az eső és a talajvíz fokozatosan egyre feljebb és feljebb emelkedett, kimosva a környező kőzetben lévő fémeket és ásványi anyagokat. A bányában található víz hihetetlenül elsavasodott, így a nehézfémek olyan mérgező keverékét hozta létre, mint az arzén, az ólom és a cink.
Nem csoda hát, hogy egyetlen élőlény sem él meg a vízben, ahogyan a partokat sem szegélyezik növények. Még rovarok sincsenek a környéken, csupán néhány ritka mikroorganizmusfajta marad életben a mérgező tóban. Veszélyességét jól mutatja egy 1995-es eset, amely során a víznél pihenni megálló hóludraj 342 tagja elpusztult, a hatóságok ezért itt lövésekkel és hangszórókkal riasztják el a vonuló vízimadarakat. Miután a vízszint még mindig emelkedik, attól tartanak, ha nem ellenőrzik, a mérgező elegy húsz éven belül a környék talajvizébe fog ömleni.
Ha szeretnéd megtudni, hogy éghet még mindig a Pokol kapuja, amely több mint fél évszázada gyulladt ki, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
