Városunk Szlovákiában, a Trencsényi kerületben, a Nyitra folyó jobb partján, a Sztrázsó-hegység keleti lábánál fekszik. A környéken már az őskorban éltek emberek, a honfoglalás előtt pedig várral megerősített szláv település állt itt, melyet a magyarok a 10. században foglaltak el. A 12. században már jól ismertek voltak a város meleg vizű forrásai és vásárai, a 14. század végétől nemesi város, uradalmi központ lett. A későbbi századokban gyakran esett áldozatul a történelem viharainak: a törökök kirabolták és felégették, a várat azonban sikertelenül ostromolták. Később Bethlen Gábor hajdúi, Thököly Imre és Rákóczi Ferenc kurucai fosztogatták (utóbbiaknak a várat is sikerült bevenniük).
A város – egyben a Felvidék egyik – legfőbb látnivalója a 13. század második felében épült várkastély, amelyet a Hont-Pázmány nembeli Kázmér építtetett, később Csák Máté, majd a Pálffy család fontos birtokaként szolgált. Része volt a középkori magyar végvárrendszernek, később pedig az Osztrák–Magyar Monarchia Pozsonyból irányított, 30 várból álló védővonalának. A vár előtt álló 28 méter magas, több mint 700 éves hársfát a hagyomány szerint Csák Máté ültette, a fa alatt Hunyadi Mátyás király is gyakran tartott országgyűléseket. A várnak még saját kísértete is van: a szóbeszéd szerint egy asszony szelleme kísért, akit hűtlenséggel vádoltak meg, ezért férje rettenetes igazságpróba elé állította: ugorjon le a toronyból – ha ártatlan, életben marad, ha bűnös, megérdemli a halált. Az asszony kisgyermekével együtt ugrott le a várból és – ha hihetünk a legendának – azóta is visszajár kísérteni.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés