Mai kvízünkben Szerbiába látogatunk. Helyszínünk a Száva bal partján fekszik, a Szerémi-síkság, a Macsói-síkság és a Tarcal-hegység találkozásánál. A mai város területén ősi kelta település állt, melyet a Kr. e. 1. században foglaltak el a rómaiak. A kolónia gyors fejlődésnek indult, a 3. századra az egész pannon térség kereskedelmi központja lett, a tetrarchátus idején (3–4. század fordulója) a Birodalom négy legfőbb városa közé tartozott. Később a hunok, a gepidák, a bizánciak, az avarok, majd a bolgárok kezére került a vidék. A magyarok honfoglalása után felváltva hol a Bizánci Birodalomhoz, hol a Magyar Királysághoz tartozott, majd a bizánciak a 12. század végén végleg távoztak, ezután a magyarok újjáépítették a romokban hagyott várost, mely ekkor kapta meg mai nevét.
A török hódítás nyomán az itt élő magyarok többsége északra menekült, ettől kezdve főként szerbek lakták a környéket. A törökök kiűzése után a város a Habsburg Birodalom része lett, a trianoni békeszerződéssel pedig Szerbiához csatolták. A városban – melynek lakossága a hozzá tartozó, környező falvakkal együtt 85 ezer fő – máig megtekinthetők az egykori ókori városközpont maradványai, és a közelben található a Fruška Gora Nemzeti Park, mely különlegesen ritka flórájával és faunájával nyújt élményt.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
