Az orosz hadsereg 2022. március 4-én megtámadta a Dnyeper partján fekvő zaporizzsjai atomerőművet, melynek következtében kigyulladt az erőmű oktatási épületének több szintje. Az orosz-ukrán konfliktus az egyik első olyan háborús helyzet, amikor az atomreaktorok országon belüli elhelyezkedésének is kiemelt figyelmet szentelnek az emberek.
Ukrajna területén összesen 5 atomerőmű található, ezek sorsát a háború kitörése óta nyomon követi a világ, sokan félnek, nehogy egy kósza rakétabecsapódás vagy egy szándékos támadás során ismét katasztrófa következzen be.
Az ukrán atomerőművek helyzete egyelőre stabil
Amikor 2022 tavaszán az orosz hadsereg elfoglalta a zaporizzsjai atomerőművet, egyúttal az irányításuk alá került nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa legnagyobb nukleáris létesítménye. Az erőműben a támadás következtében tűz is kiütött, de azt végül sikerült hamar eloltani. Ennek ellenére hónapról hónapra aggodalmas hírek kapnak szárnyra a reaktorok sorsát illetően. Amit azonban jelen pillanatban tudunk, az megnyugtató: az atomerőmű biztonságosan működik, egykori munkásai a körülményekhez képest maximális szaktudásukkal végzik munkájukat az áramellátás biztosítása érdekében. Idén áprilisban az aggodalmak jogosságát jelezte egy, az erőmű elleni dróntámadás, mely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint nem okozott sérülést a reaktorokban.
Jelenleg biztonságos a zaporizzsjai erőmű
Korábban előfordult már, hogy áramszünet volt támadások miatt, ami azért lehet aggasztó, mert hűtés nélkül az atomreaktor túlmelegedhet, de szakértők szerint így sem túl valószínű egy újabb Csernobil bekövetkezése. Hogy jelenleg mit tudhatunk a legnagyobb ukrán nukleáris létesítmény jelenlegi állapotáról, arról ebben a cikkünkben számoltunk be nemrég.
Nincs esély újabb Csernobilra
Ukrajnában összesen öt atomerőmű található, ebből az egyik, a csernobili már régóta nem üzemel, van azonban a fenti kettőn kívül még három aktív erőmű. Ezek közül kettő, a rivnei és a hmelnickiji is az ország nyugati felében található, a harmadik pedig az ország déli felén. Kettő is közvetlen fenyegetettségnek volt kitéve tavaly. A dél-ukrajnai atomerőmű felé több ízben is megindultak az orosz csapatok az elmúlt év során, a hmelnickijivel szemben pedig 2023 őszén hiúsítottak meg egy dróntámadást az ukrán légvédelem szakemberei.
Joggal aggódik a világ tehát az ukrajnai atomerőművek kapcsán.
A hmelnickiji erőmű ráadásul a magyar-ukrán határhoz is meglehetősen közel helyezkedik el, Debrecentől alig 600 kilométerre található. A 2023. október végi dróntámadás során kilőtt légi fegyverek szilánkjai a környékbeli településekben is kárt tettek, és az atomerőmű egyes kiszolgáló épületei is megsérültek a légvédelmi akció során. A hmelnickiji atomerőműnek ráadásul magyar kötődése is van, a Szovjetunió még 1975-ben a baráti Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal karöltve kezdte meg a reaktorok építési munkálatait.
Az erőmű neve kezdetben 2. sz. nyugat-ukrajnai erőmű volt, építése a korábban a csernobili katasztrófát követően félbemaradt krími atomerőmű rendszeréhez hasonló, négyblokkos, egyenként 1000 MW beépített teljesítményű VVER–1000 típusú atomreaktorral felszerelt blokkot tartalmazó típusterven alapult, melyből kettő készült végül el. Első blokkját még 1987-ben, míg a másodikat több leállást követően 2004 júliusában aktiválták és kapcsolták rá az elektromos rendszerre.
A hmelnickiji atomerőmű két blokkjával évente kb. 6-7 milliárd kWh elektromos energiát termel, ezzel Ukrajna atomerőművi áramtermelésének 9%-át adja.
A nyugat-ukrán erőmű csak részben működik most
A rivnei, azaz a nyugat-ukrajnai atomerőmű Kuznecovszk városa mellett fekszik, a Sztár folyó partján. Építését még 1973-ban kezdték meg, szintén a többihez hasonló, négyblokkos rendszert terveztek ebbe az erőműbe is, a rendszer szintén a Krími mintán alapuló atomreaktorokkal működik - igaz, manapság csak részben, ugyanis jelenleg is zajlik az első blokk tervszerű karbantartása, ami miatt az éppen üzemen kívül van. A három, működő reaktorblokk az ukrán áramellátás 16 százalékáért felel.
Nem véletlen, hogy a zaporizzsjai erőmű orosz kézre kerülése után felmerült az ötlet Ukrajna vezető politikusai fejében, hogy újabb atomreaktorokat építsenek, hiszen az ország energiaellátását biztosítani kell. A háború sújtotta országban azonban újabb reaktorokat felhúzni nemcsak nem egyszerű feladat, de nem is feltétlenül biztonságos. Nem csupán a sorkatonai szolgálat okozta esetleges munkaerőhiány, de gazdasági nehézségek is akadályként tolulhatnak a tervek elé. A legfrissebb hírek szerint azonban nem új erőmű építésével oldanák meg az energiahiányt, hanem egy már meglévő erőművet bővítenének.
A hmelnickiji atomerőműben felépíteni kívánt négy új reaktor fele Bulgáriából importált orosz berendezésekre épül majd.
A reaktorok másik két darabja a Westinghouse erőműgyártó nyugati technológiáját használja majd. Kijev ráadásul az energiaigény szorításának engedve az általa korábban előrejelzettnél gyorsabb ütemtervet követhet, már idén nyáron megkezdődhetnek a munkálatok Hmelnickijben. A lengyel-ukrán határtól alig 180 kilométerre fekvő atomváros így átveheti méretét tekintve a legnagyobb európai atomerőmű címet. Kapacitását tekintve is a csúcsra tör a kontinens reaktorai között, még a zaporizzsjainál is több energiát termelnek majd a reaktorokban.
Az atomerőműveket a világ leginkább környezetkímélő energiaforrásának tartják. Ha kíváncsi vagy, miként élnek a paksi erőmű környéki állatok, ide kattintva olvashatsz róluk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
