Kicsivel több mint egy éve, 2023. június 18-án tűnt el a Titanic roncsához leereszkedni készülő Titan tengeralattjáró, fedélzetén öt emberrel. Miután megszakadt az összeköttetés az expedíció résztvevőivel, a világ lélegzetvisszafojtva követte a mentőakciót. A fedélzeten csak 96 órára elegendő oxigén volt, ezért iszonyú versenyfutás kezdődött az idővel, nem sejtve, hogy már fölösleges a sietség. A búvárhajó ugyanis a hatalmas víznyomása alatt egyszerűen összeroppant. Végül június 22-én találták meg az első darabjait mintegy 3800 méteres mélységben, a Titanic orrától alig 500 méterre. A Wired nyomozása megdöbbentő részleteket tárt fel a tragédia okairól.
A Titanic roncsai nem hagyják nyugodni a felfedezőket
Az OceanGate nevű amerikai startup vezérigazgatója, Stockton Rush jó érzékkel megsejtette az óceán mélyére irányuló kereskedelmi utak iránti növekvő igényt. 2013-ban kezdte cége tervezni azt a tengeralattjárót, amelynek szénszálakkal erősített váza több utast bírt el, mint a mélytengeri búvárkodásban addig használt járművek, és hússzor mélyebbre akart vele merülni, mint amire az amerikai atom-tengeralattjárók képesek. A cégvezető azt tervezte, hogy
a fizető utasokat leviszi a leghíresebb hajóroncshoz, a Titanichoz, amely 3800 méteres mélységben nyugszik az Atlanti-óceán fenekén.
2016. július 7-én a Washington Egyetem seattle-i épületén piros lámpák kezdtek villogni, arra figyelmeztetve az ott lévőket, hogy el kell hagyniuk a helyet. Csak egy maroknyi ember maradt odabent, felkészülve arra, hogy szabadjára engedje a természet egyik legpusztítóbb erejét: 2 és fél mérföldnyi tengervíz mindent elsöprő tömegét. Az egyetem nagynyomású tesztlétesítményében egy kapszula alakú fekete tengeralattjáró modellje lógott a mennyezeten lévő emelőről. A Küklopsz 1:3 méretarányú mását olyan óvatosan eresztették le a teszttartályba, mint egy bombát, amit egy silóba töltenek.
Ezután becsavarták a tartály 1600 kilogrammos fedelét, majd elkezdték szivattyúzni a vizet, növelve a nyomást, hogy imitálják a tengeralattjáró merülését.
Egy kis Titanic-matek
A tengerszinten a feletted lévő légkör súlya 100 kilopascal, és minél lejjebb mész, annál erősebb ez a nyomás; a Titanic mélységében már 45 ezer kilopascal. A teszttartály nyomásmérője egyre riasztóbb értékeket mutatott, és a 73. percben, éppen amikor a belső nyomás elérte a 45 ezret, hirtelen kísérteties robaj hallatszott, még a tartály is beleremegett.
Az egész épület megrázkódott, és sokáig csengett a fülem
– írta aznap este egy e-mailben az OceanGate egyik alkalmazottja, aki szerint mindenki halálra rémült.
A cég úgy tervezte, hogy a hajótest a Titanic mélységében uralkodó nyomásnak több mint a dupláját kibírja, ám a modell jóval a biztonsági tartalék előtt roppant össze. A legénységgel ellátott tengeralattjárók nagy téttel járó világában a legtöbb mérnöki csapat ezután visszatért volna a tervezőasztalhoz, vagy legalábbis több modellt rendelt volna tesztelésre. Rush cége azonban egyiket sem tette meg.
Ehelyett hónapokon belül elkezdett megépíteni egy életnagyságú Küklopszot a megsemmisült modell mintájára.
Ez a tengeralattjáró, amelyet később Titanra kereszteltek át, végül 2021-ben eljutott a Titanichoz, és utána több kísérleti merülése is sikeres volt. De egy éve, 2023. június 18-án, amikor öt emberrel a fedélzetén vágott neki a nagy kalandnak, nem volt ilyen szerencséje.
A mélytengerek Elon Muskja akart lenni
A katasztrófa az expedíción résztvevő cégvezetőnek is az életébe került. Rush, aki szemellenzősen követte saját ambícióját, alighanem túlértékelte tengeralattjárója és saját képességeit.
Én akartam lenni az első ember a Marson, amíg rá nem jöttem, hogy nincs ott semmi
– indokolta korábban tengeri motivációját az egykori repülőgépmérnök, aki rövid úton megszabadult azoktól az alkalmazottaitól, akik megkérdőjelezték sajátos megközelítését és elhamarkodott döntéseit.
Rush bízott az OceanGate számítógépes modelljeiben, hiszen ugyanilyen elemzéssel tervezte azelőtt a repülőgépeket is. Csakhogy a repülőkben belül van a nagyobb nyomás, és minden hengeres test jobban ellenáll a horpadásnak, ha a légnyomás kívül alacsonyabb. A tengerben pont fordított a helyzet: a 450-szer nagyobb külső nyomást kell kibírnia az utasok miatt földfelszíni belső légkörrel rendelkező járműnek.
A cégvezető ezért úgy döntött, hogy a Küklopsz szénszálas kupoláit titánra cseréli (innen az új név), ám nem rendelt modelleket az anyagok közötti kölcsönhatások tesztelésére, ami ellentmondott saját mérnökei tanácsának.
Az ilyen teszteken a tervezett nyomás ötszörösének szokták kitenni a modellt 300 órán keresztül, hogy lássák, mennyit bír az anyag
– mondta el Will Kohnen, a Hydrospace vezérigazgatója. Az ő cége szállította az egyik legkényesebb belső szerkezeti egységet a Titanhoz, de figyelmeztette a megrendelőket, hogy az csak egyszeri merülésre jó, miközben az OceanGate a tengeralattjárót az eredeti tervek szerint akár 10 ezerszer is újra használta volna.
De volt még egy gubanc. David Lochridge, aki minőségellenőrként felügyelte a Titan építését, 2018 januárjában olyan jelentést állított össze, amely 27 pontban részletezte a problémákat a tömítésektől kezdve a hiányzó csavarokon át a gyúlékony anyagokig. Rush másnap kirúgta.
A Titan rendszerei messze túlmutatnak mindenen, amit jelenleg használnak. Elegem van azokból, akik biztonsági érvekkel próbálják megakadályozni az innovációt
– írta egy akkori levelében a vezér.
Rush álma az volt, hogy a mélytengerek Elon Muskja legyen. Önvezető Titanok egész flottáját vizionálta, amelyek 6000 méterre merülhettek volna. Egy olyan világot képzelt el, ahol a tengereket az OceanGate legénységgel ellátott vízalatti bázisai népesítik be, amelyek akár menedékhelyként szolgálhatnak azoknak a milliárdosoknak, akik a világvégeszerű katasztrófák elkerülésére ezt jó „B tervnek” látják.
A Titanic-turisták rengeteg pénzt hoztak volna
A valóság ennél prózaibb volt. Mint a legtöbb induló vállalkozásnak, az OceanGate-nek is gyorsan pénzre volt szüksége, hogy mielőbb megtérüljenek a fejlesztései. Még be sem fejeződött a Titan építése, amikor már meghirdették vele az első expedíciókat a Titanichoz. Mindegyikre kilenc kalandvágyó fizetett be 105 ezer dollárt, vagyis egyetlen küldetés közel egymilliós bevételt hozott, miközben a cégnek ez becslések szerint a harmadába került. Ezért minél előbb minél több utat tesz meg a tengeralattjáró, annál jobb, gondolták.
Ám június 7-én, három héttel a Titan első világszenzációt jelentő útja előtt az OceanGate pilótája, aki átvizsgálta a tengeralattjárót, repedést észlelt a hajótesten. Egy részletes belső jelentés később kimutatta, hogy több mint 1 négyzetméteren elváltak a rétegek közötti kötések. Rush tudta, hogy ha emiatt leselejtezik a Titant, az több mint egy év kiesést jelentene a cégnek. Ezért inkább házilagosan toldozták-foltozták a járművet, és a késedelmet a Titán támogató hajójának tengerjogi bonyodalmaira fogták.
Igaz, hogy az OceanGate jogi problémákba ütközött, de hazugság volt, hogy ez az oka a késésnek
– fogalmazott egy korábbi alkalmazott.
Most az Atlanti-óceán feneke tele van az emberi gőg újabb bizonyítékaival: a Titan apró darabkái a Titanic rákokkal díszített aranyozott roncsaival keverednek. Mindkét hajó kora technológiájának élvonalában volt, és mindkettőt a biztonság példaképének tartották túlzottan magabiztos alkotóik. De mindkét esetben az utasaik fizették meg az árat.
Ha szeretnéd tudni, hogy a Titanicnál melyik hajókatasztrófának volt több áldozata, arról ide kattintva olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
