Az Alkotás utca Buda forgalmas főútja, mely az I. kerületi Krisztinavárost és a XII. kerületi Németvölgyet köti össze a budai Nagykörút részeként. Itt található többek között a MOM Park, a Testnevelési Egyetem, de az Alkotás utca mellett helyezkedik el a Déli Pályaudvar, az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Kongresszusi Központ is. Az utca elnevezése mögött meglepően érdekes történet húzódik meg.
Az utat eredetileg Budaörscher Wegnek (Budaörsi útnak) nevezték, majd az 1820-as években felvette a Schöpfungs Gasse, vagyis Teremtés utca nevet, amit 1879-ben magyarosítottak hivatalosan – félrefordítás okán – Alkotás utcára. A név egy elegáns házra utal, amely a mai Alkotás és Kék Golyó utca találkozásánál, a Magyar jakobinusok tere 5–7. helyén állt: az eredetileg földszintes házat 1775-ben építtette a Németországból áttelepült Falk család, az 1810-es években azonban a família anyagilag megszorult, így kénytelenek volt elárverezni az ingatlant.
A ház Wurmhörger Ádám városi hadnagy tulajdonába került, aki nagy költséggel emeletet húzatott az épületre és egy illusztris szobrot is rendelt az otthonába. A háromszögletű dombormű a csillagok és gomolygó felhők között álló, köpenyéből lángnyelveket lövellő Istent ábrázolja, aki karmesterként dirigálja a világ teremtését. A mű ihletője Joseph Haydn A teremtés című oratóriuma lehetett, melyet néhány évvel korábban az idős zeneszerző maga vezényelt a budai királyi palotában a József nádor születésnapja tiszteletére adott hangversenyen. A szobor a ház kapujának vonalában látszott az emelet fölött, és annyira népszerű lett, hogy budai polgárok tömegei jártak megbámulni nap mint nap.
Az így híressé vált épületre idővel a Schöpfungshaus, vagyis Teremtés-ház nevet ragasztották a helyiek, ez terjedt át az utcára is. Wurmhörger idővel teljesen eladósodott, ezért minden tulajdonát elárverezték: a Teremtés-ház számos tulajdonoson ment keresztül, volt börtön és kolostor is, míg 1936-ban le nem bontották, hogy hatemeletes bérházat építsenek a helyén, amely ma is áll. Az ismeretlen szobrász által készített dombormű azonban túlélte a ház pusztulását: ma a Kiscelli Múzeumban láthatják az érdeklődők.
Az Alkotás utca a Horthy-korszakban egy rövid ideig a Gömbös Gyula utca nevet viselte, de hamar visszakapta eredeti elnevezését, melyet ma is visel (habár a szocialista érában kezdeményezték, hogy vegye fel a Kun Béla út nevet). 1932-ben indult meg a főúton a villamosközlekedés, ma a 61-es és a 17-es villamosok követik itt egymást összehangoltan. 1972-ben irányonként háromsávosra szélesítették az úttestet, négy évre rá pedig az utca déli végénél kiépült a BAH-csomópont.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat!
