Csodájára jártak a budaiak a szobornak, amiről az Alkotás utcát elnevezték

Mi köze Joseph Haydnnak Buda egyik legforgalmasabb főútjához, és hogyan kapta egy félrefordításnak köszönhetően ma ismert nevét az Alkotás utca?

Az Alkotás utca Buda forgalmas főútja, mely az I. kerületi Krisztinavárost és a XII. kerületi Németvölgyet köti össze a budai Nagykörút részeként. Itt található többek között a MOM Park, a Testnevelési Egyetem, de az Alkotás utca mellett helyezkedik el a Déli Pályaudvar, az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Kongresszusi Központ is. Az utca elnevezése mögött meglepően érdekes történet húzódik meg.

Az utat eredetileg Budaörscher Wegnek (Budaörsi útnak) nevezték, majd az 1820-as években felvette a Schöpfungs Gasse, vagyis Teremtés utca nevet, amit 1879-ben magyarosítottak hivatalosan – félrefordítás okán – Alkotás utcára. A név egy elegáns házra utal, amely a mai Alkotás és Kék Golyó utca találkozásánál, a Magyar jakobinusok tere 5–7. helyén állt: az eredetileg földszintes házat 1775-ben építtette a Németországból áttelepült Falk család, az 1810-es években azonban a família anyagilag megszorult, így kénytelenek volt elárverezni az ingatlant.

A Teremtés-ház 1934-ben.
A Teremtés-ház 1934-ben.Fortepan / Magyar Bálint

A ház Wurmhörger Ádám városi hadnagy tulajdonába került, aki nagy költséggel emeletet húzatott az épületre és egy illusztris szobrot is rendelt az otthonába. A háromszögletű dombormű a csillagok és gomolygó felhők között álló, köpenyéből lángnyelveket lövellő Istent ábrázolja, aki karmesterként dirigálja a világ teremtését. A mű ihletője Joseph Haydn A teremtés című oratóriuma lehetett, melyet néhány évvel korábban az idős zeneszerző maga vezényelt a budai királyi palotában a József nádor születésnapja tiszteletére adott hangversenyen. A szobor a ház kapujának vonalában látszott az emelet fölött, és annyira népszerű lett, hogy budai polgárok tömegei jártak megbámulni nap mint nap.

A Teremtés-dombormű (Kiscelli Múzeum)
A Teremtés-dombormű (Kiscelli Múzeum)Magyar Csillagászati Egyesület

Az így híressé vált épületre idővel a Schöpfungshaus, vagyis Teremtés-ház nevet ragasztották a helyiek, ez terjedt át az utcára is. Wurmhörger idővel teljesen eladósodott, ezért minden tulajdonát elárverezték: a Teremtés-ház számos tulajdonoson ment keresztül, volt börtön és kolostor is, míg 1936-ban le nem bontották, hogy hatemeletes bérházat építsenek a helyén, amely ma is áll. Az ismeretlen szobrász által készített dombormű azonban túlélte a ház pusztulását: ma a Kiscelli Múzeumban láthatják az érdeklődők.

Az Alkotás utca a Horthy-korszakban egy rövid ideig a Gömbös Gyula utca nevet viselte, de hamar visszakapta eredeti elnevezését, melyet ma is visel (habár a szocialista érában kezdeményezték, hogy vegye fel a Kun Béla út nevet). 1932-ben indult meg a főúton a villamosközlekedés, ma a 61-es és a 17-es villamosok követik itt egymást összehangoltan. 1972-ben irányonként háromsávosra szélesítették az úttestet, négy évre rá pedig az utca déli végénél kiépült a BAH-csomópont.

Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat!

Oszd meg másokkal is!
Mustra