férfi viselet szoknya

Jelenleg a kifutókon egyre többször látni macsósan durcás tekintetű vagy vékonyka fiatalembereket, akik a szoknya viseletét hirdetik, egyelőre nem feltétlenül osztatlan sikerrel.

Pedig már a legnagyobb tervezők és divatházak, mint Jean Paul Gaultier, Tommy Hilfiger, Yves Saint Laurent, Gucci, Yohji Yamamoto, Marc Jacobs vagy Burberry, továbbá néhány celeb is önszorgalomból, kísérleteztek már a férfilábakon harangozó viselet elterjesztésével.

Az „új” divathóbort régebbi, mint gondolnánk. Gyakorlatilag ősrégi.

• Miben is járt volna szegény ősember, ha nem szőr- vagy bőrszoknyában? Bár ez talán inkább vállon átvetett, de még az alsó fertályon is takarást biztosító bőrcafat volt. 
  

  Naná, hogy nem nadrágban volt!Universal History Archive / Getty Images Hungary
• Az ókori Egyiptom piramisainak rajzairól ismerhetjük az akkori férfiszoknyadivatot, ami viszonylag szűk fazonú és elég rövid is volt.
• A rómaiak és görögök tunikát viseltek, vagy tógát. Az előbbi rövidebb, az utóbbi a rómaiaknál egy 6 méteres anyagdarab kellő hozzáértéssel és precizitással az ókori férfitestre tekerve, főleg jeles alkalmakra, a polgárjoggal rendelkezők privilégiumaként.
• Indiában elég egy 4,5 méteres textildarab, amelyet a férfiak már sok évszázada tekergetnek a derekuk és lábuk köré, majd csomóval rögzítik, a női szári férfi megfelelőjeként, dhoti néven. 
  

  Íme a dhoti bevetésenFrank Bienewald / Getty Images Hungary
• Szintén ókori eredetre vezetik sokan vissza a fusztanellát, a görögök és albánok jellegzetes népi viseletét, mely egy térd fölé érő, fehér színű, derékon övvel rögzített szoknya. Abban ugyan nincs konszenzus a görögök és albánok között, ki is e nagyszerű ruhadarab valódi „feltalálója”, de úgy tűnik, ebben ötvöződik sok száz év tradíciója, a görög, az albán, az oszmán, a bizánci hatás és a klasszikus örökség. Katonai egyenruhaként is használják napjainkban is, például díszőrségek.
  

  Az archív felvételen a görög diákok nemzeti viseletükben pompáznakBettmann / Getty Images Hungary
• Hidegebb vidékeken, az ókori kelta druidák után a skótok zord időjárásuk mellett rákaptak egy nagy és vastag, gyapjúszövet plédbe, vagyis plaidbe burkolódzásba. Ennek az egész alakos szabatlan ruhának a neve mhor volt, és elég meleget adott a felső és az alsó testrésznek is, sőt éjszaka takarónak is bevált. Ebből aztán leginkább egy szoknyaszerű gyapjúdarab maradt meg, amelyet övvel rögzítenek manapság a derékra, és díszes erszénnyel egészítik ki, amely a zsebek hiányát pótolja. A kilt a 16. században terjedt el, s napjainkig az egyik legizgalmasabb kérdés innen nézve vele kapcsolatban az, hogy tényleg alsónemű nélkül viselik-e?

Nos, a cikk elkészítéséhez ugyan szemtanúi szerepet nem vállaltam, de több forrás arról számol be, hogy a skótok szívesen bizonyítják a hipotézist kézzelfogható és szabad szemmel jól látható, meggyőző érveik feltárásával.

A kiltről egyébként azt tartják, hogy a szabad mozgást lehetővé téve egy igazán praktikus ruhadarabról van szó, mely télen is véd a hidegtől, s a magas zokni (korábban harisnya) felett csak a térdek vannak kint, amelyek ugyanúgy hozzá tudnak szokni a hideghez, mint az arc vagy a kéz.

Miközben a skótok és az írek azon civakodtak, ki viselt közülük előbb kiltet, az angolok mindig is utálták, mert az általuk rossz szemmel nézett nemzeti öntudat és a harcrakészség szimbólumát látták benne, így alig várták az alkalmat betiltására. 1746-ban aztán egy angolok által megnyert csata meg is adta a betiltás elégtételének lehetőségét az angoloknak, akik ezzel együtt a skót identitás másik pillérét, a skót dudát is tiltólistára helyezték. 1782-ig kellett csak száműzöttnek lennie a viseletnek, amelynek hírnevét IV. György király 1822-ben rehabilitálta, amikor Sir Walter Scott íróval arra biztatták a király tiszteletére rendezett fogadásra meghívottakat Edinburgh-ban, hogy bátran hordják nemzeti ruhadarabjaikat.

De szegény kilt a 20. században is kapott egy sallert, bár ezt a jóérzésű polgárok lelki nyugalmának megóvása érdekében tették: az edinburgh-i közlekedési vállalat az 1960-as években kikötötte, hogy a kiltet viselő urak az emeletes buszon csak az alsó szinten utazhatnak, nehogy az alulról véletlenül betekintést nyerő utastársak a kelleténél több információhoz jussanak.

Vagyis, nincs új a nap alatt! A férfiszoknya viselése biztosan nem az, de ha valóban elterjed férfiruházatként, még ha nincs is új a nap alatt, gatya azért legyen a szoknya alatt!