A 297 kilométeres Citarum Nyugat-Jáva leghosszabb és egyben legfontosabb folyója is. Noha vízforrásként elengedhetetlen szüksége van rá a környező közösségeknek, a háztartási és ipari szennyvíz által erősen szennyezett folyó állapota
egyre csak romlik a gyarapodó népesség és az ipari növekedés miatt.
A világ legszennyezett folyójának vize szinte láthatatlan
A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az i. e. 4. századig lakott hely volt a folyó medencéje, ahol ma több mint ötmillióan élnek, ám maga a folyó több mint 25 millió embernek biztosít vizet, áramot és lehetőséget az öntözésre. Pedig a világ legszennyezettebbjeként számon tartott folyó felszíne gyakorlatilag már láthatatlan az úszó műanyag és ipari hulladék, valamint az invazív növények vastag rétege alatt. Ez persze a helyi hulladékgyűjtőknek még jól is jön, hiszen ők a szemét összegyűjtésével keresik a napi betevőre valót. Rossz hír viszont, hogy
ez az informális gazdaság vajmi kevés ahhoz, hogy pótolja a régió korlátozott hulladékkezelési infrastruktúráját.
Újra ivóvíz-tisztaságúvá tennék a Citarumot
A Citarum megtisztítása prioritássá vált Indonézia számára, amelynek kormánya több mint egy évtizede egy folyórevitalizációs projektbe kezdett annak érdekében, hogy az egész folyó újra tiszta ivóvízzé váljon.
Becslések szerint ugyanis a tiszta Citarum folyó évente több mint 280 millió dollár hasznot hoz Indonéziának.
A Greeneration Foundation nevű civil környezetvédelmi szervezet egy úgynevezett RiverRecycle és a Waste4Change műanyaggyűjtő rendszert működtet a folyóban Nyugat-Jáva fővárosa, Bandung közelében, egy Cihampelas nevű faluban, amely gátjának vízgyűjtője előtt óriási mennyiségben halmozódik fel a szemét.
Napi egy tonna szemetet és a folyó növényeit is hasznosítják
A RiverRecycle által létrehozott rendszer a töméntelen mennyiségű hulladékot a folyó egyik oldalára irányítja, ahol egy automata kerék és szállítószalag emeli ki a szemetet a vízből. Innen aztán egy közeli válogatóállomásra szállítják, amely naponta akár 1 tonna folyami hulladékot is képes kezelni. Miután az eltávolított hulladékot kiválogatták és lemérték, a kemény műanyagok egy helyi újrahasznosító létesítménybe kerülnek.
Noha a kezdetekben a projekt munkatársainak nagy fejtörést okozott, hogy mi legyen a szemét kihalászását megnehezítő, óriási mennyiségű szerves anyaggal keveredő invazív vízi jácinttal, végül kitalálták, hogy ennek felhasználásával még értéket is teremthetnek. Éppen ezért a folyó felszínén szezonálisan virágzó növényeket a helyi kézművesek és alkotók rendelkezésére bocsátják, akik aztán megszárítva a jácintokat, kézműves termékek, többek között fonott kosarak készítéséhez használják.
Jelentős áradásokat is okoz a szennyezés
A Citarum folyó helyzete egyelőre kilátástalannak tűnik, ráadásul a vízminőség óriási mértékű károsodása nem csak a tiszta vízhez való hozzájutást akadályozza, a jelentős áradásokat okozó műanyagszennyezés még a folyásirányban élők életét is megnehezíti. A környezetvédelmi projekt célja sok más mellett éppen az, hogy
csökkentse ezeket a környezeti igazságtalanságokat a folyó műanyagszennyezésének mérséklésével és a lakosság felelős háztartási hulladékkezelésre való nevelésével.
A helyi közösségek és persze a környezetvédők is őszintén bíznak abban, hogy a tiszta Citarum folyó egyszer drámai javulást fog hozni a folyó közelében élő emberek életszínvonalában.
Ha szeretnéd megtudni, hogy a mikroműanyagok milyen hatással vannak az emberi testre, olvasd el az erről szóló írásunkat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
